Délnyugat-Ázsia

Ma a Délnyugat-Ázsia-ről szeretnénk beszélni. Ez egy olyan téma, amely az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette, és a Délnyugat-Ázsia a történelemtől a jelenig sokféle szempontot ölel fel. Ebben a cikkben a Délnyugat-Ázsia-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Beleásunk a gyökereibe, elemezzük időbeli alakulását, és megvizsgáljuk a mai jelentőségét. A Délnyugat-Ázsia olyan téma, amely kétségtelenül nagy érdeklődést és vitát vált ki, ezért reméljük, hogy világos és teljes képet adunk róla.

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Délnyugat-Ázsia (más néven Elő-Ázsia, Nyugat-Ázsia) az ázsiai kontinens délnyugati részén elhelyezkedő földrajzi terület. A kifejezés nagyjából felcserélhetően használható Nyugat-Ázsiával. Részben régészeti vonatkozásban használják, illetve az ENSZ alrégió beosztásaként. Mind természet-, mind társadalomföldrajzilag elkülönül a Közel-Kelet terminológiától. A Közel-Kelet elsősorban politikai, társadalom-földrajzi egység, melybe több észak-afrikai állam is beletartozik, míg Délnyugat-Ázsia csak Ázsia délnyugati területeit fogja át.

A kifejezés használatát a Közel-Kelet szó helyett egyre inkább preferálják a nemzetközi szervezetek, tekintve, hogy a Közel-Kelet, Távol-Kelet kifejezések egyfajta eurocentrista világkép alapján határozhatók csak meg.

Az ENSZ meghatározása alapján a régióhoz tartozik Törökország, Ciprus, Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia is, bár ezek az államok Ázsia és Európa határán helyezkednek el, és kulturálisan-politikailag mindkét kontinenshez köthetők.

Délnyugat-Ázsia

Földrajz

Délnyugat-Ázsia felszíne három nagy tájra tagolódik:

  • Legnagyobb részét az Arab-félsziget foglalja el. Ez a terület Ázsia egyik legrégebbi ősmasszívuma, valamikor régen még Afrikához tartozott. Az üledékes kőzetréteget táblás vidéknek is emlegetjük. Ez a hatalmas terület értékes kőolaj- és földgáztelepeket rejteget.
  • Északi területén helyezkedik el az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó fiatal lánchegységek.
  • Mezopotámia a Tigris és az Eufrátesz között elterülő síkság. Ez a két folyó töltötte fel hordalékával, legfiatalabb területe Délnyugat-Ázsiának.

Délnyugat-ázsiai államok

Bár több csoportosítás is létezik, Délnyugat-Ázsiához az alábbi államok tartoznak:

Az országok összehasonlítva

Ország
(és terület) 		Terület

(km2) 		Népesség[1][2]

(2019) 		Népsűrűség
(fő/km2)
(2018-ban) 		Főváros Nominális GDP[3]

(2012) 		GDP/fő
(nominális)[4]

(2012) 		Valuta Politikai rendszer Hivatalos nyelv
Anatólia:
 Törökország1 783,562 94.1 Ankara $788.042 milliárd $10,523 Török líra Elnöki rendszer, köztársaság Török nyelv
Arab-félsziget:
 Bahrein 780 1,646.1 Manáma $30.355 milliárd $26,368 Bahraini dinar Alkotmányos monarchia Arab
 Kuvait 17,820 167.5 Kuvaitváros $184.540 milliárd $48,761 Kuvaiti dinár Alkotmányos monarchia Arab
 Omán 212,460 9.2 Muscat $78.290 milliárd $25,356 Ománi riál Abszolút monarchia Arab
 Katar 11,437 123.2 Doha $192.402 milliárd $104,756 Katari riál Abszolút monarchia Arab
 Szaúd-Arábia 2,149,690 12 Rijád $733.956 milliárd $25,139 Szaúdi riál Abszolút monarchia Arab
 Egyesült Arab Emírségek 82,880 97 Abu-Dzabi $383.799 milliárd $43,774 Emirátusi dirham Föderáció, Alkotmányos monarchia Arab
 Jemen 527,970 44.7 Sana'a (Houthi-led government)

Aden (Seat of government) 		$35.05 milliárd $1,354 Jemeni riál Provisional Elnöki rendszer Arab
Dél-Kaukázus:
 Abházia5 8,660 242,862 28 Szuhumi $500 millió N/A Grúz lari Félelnöki rendszer Köztársaság Abkház,
orosz nyelv
 Örményország 29,800 108.4 Jereván $9.950 milliárd $3,033 Örmény dram Félelnöki rendszer, köztársaság Örmény nyelv
Arcak 5 11,458 150,932 N/A Sztepanakert $1.6 milliárd $2,581 Arcahi dram

Örmény dram 		Elnöki rendszer
 Azerbajdzsán 86,600 105.8 Baku $68.700 milliárd $7,439 Azeri manat Elnöki rendszer Azeri
 Grúzia 69,700 68.1 Tbilisi $15.847 milliárd $3,523 Grúz lari Félelnöki rendszer, Köztársaság Grúz
 Dél-Oszétia5 3,900 53,532 13 Chinvali $500 millió N/A Grúz lari Félelnöki rendszer Köztársaság Oszét,
Orosz nyelv
Termékeny félhold:
 Irak 438,317 73.5 Baghdad $216.044 milliárd $6,410 Iraki dinár Parlamentáris köztársaság Arab, Kurd
 Izrael 20,770 365.3 Jeruzsálem4 $353.65 milliárd $39,106 Sékel Parlamentáris köztársaság Héber
 Jordánia 92,300 68.4 Ammán $30.98 milliárd $4,843 Jordán dinár Alkotmányos monarchia Arab
 Libanon 10,452 404 Bejrút $42.519 milliárd $10,425 Libanoni font Parlamentáris köztársaság Arab
Palesztina6 6,220 667 Rámalláh3 $6.6 milliárd $1,600 Egyiptomi font, Jordán dinár, Izraeli sékel Félelnöki rendszer, Köztársaság Arab
 Szíria 185,180 118.3 Damaszkusz N/A N/A Szír font Elnöki rendszer Arab
Iráni-fennsík:
 Irán 1,648,195 45 Teherán $548.590 milliárd $7,207 Iráni riál Iszlám köztársaság Újperzsa
Földközi-tenger:
 Akrotíri és Dekélia 7 254 15,700 N/A Episzkopi N/A N/A Euro Sztratokrácia, Alkotmányos monarchia Angol
Ciprusi Köztársaság 9,250 117 Nicosia $22.995 milliárd $26,377 Euro Elnöki rendszer Görög, Török
 Észak-Ciprus5 3,355 313,626 93 North Nicosia $4.032 milliárd $15,109 Török líra Félelnöki rendszer, köztársaság Török
Sínai-félsziget:
 Egyiptom 2 60,000 850,000 82 Kairó $262.26 milliárd $3,179 Egyiptomi font Elnöki rendszer Arab

Jegyzetek

  1. ↑ "World Population prospects – Population division". population.un.org . United Nations Department of Economic and Social Affairs, Population Division. (Hozzáférés: 2019. november 9.)
  2. ↑ "Overall total population" – World Population Prospects: The 2019 Revision (xslx). population.un.org . United Nations Department of Economic and Social Affairs, Population Division. (Hozzáférés: 2019. november 9.)
  3. ↑ GDP. IMF. (Hozzáférés: 2014. április 16.)
  4. ↑ GDP per capita. IMF. (Hozzáférés: 2014. április 16.)