Jemen

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Jemeni Köztársaság
الجمهوريّة اليمنية
(al-Dzsumhúrija al-Jamanijja)
Jemen zászlaja
Jemen zászlaja
Jemen címere
Jemen címere
Nemzeti himnusz: Jemen himnusza
FővárosaSzanaa
é. sz. 15° 30′, k. h. 48° 00′15.5, 4815.500000°N 48.000000°EKoordináták: é. sz. 15° 30′, k. h. 48° 00′15.5, 4815.500000°N 48.000000°E
Államformaköztársaság
Vezetők
ÁllamfőRashad al-Alimi (vitatott)
MiniszterelnökAhmed Awad Bin Mubarak (vitatott)
Hivatalos nyelvarab
Egyesítés1990. május 22.
TagságLista
Népesség
Népszámlálás szerint28 250 420 fő (2017)
Rangsorban48
Becsült34 850 000 fő (2024 jan.)
Rangsorban48
Népsűrűség67 fő/km²
GDP
Egy főre jutó2457 USD
PPP: PPP egy főre
Földrajzi adatok
Terület527 970 km²
Rangsorban48
Időzóna (UTC+3)
Egyéb adatok
PénznemJemeni riál (YER)
Nemzetközi gépkocsijelYAR
Hívószám967
Segélyhívó telefonszám199
Internet TLD.ye
Villamos hálózat230 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • BS 1363
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Jemeni Köztársaság témájú médiaállományokat.
Térkép

Jemen (arab: ٱلْيَمَنْ) vagy hivatalos nevén Jemeni Köztársaság (الجمهورية اليمنية) állam Délnyugat-Ázsiában, amely az Arab-félsziget délnyugati peremén fekszik. Északon Szaúd-Arábiával, északkeleten Ománnal határos, tengeri határa pedig Eritreával, Dzsibutival és Szomáliával van. Hozzá tartozik még az Arab-tengerben a Szokotra szigetcsoport és több kisebb sziget a Vörös-tengerben és a Báb el-Mandeb tengerszorosban.

Hosszú ideje az arab világ egyik legelmaradottabb, legszegényebb országa és egyben világszinten az egyik legfejletlenebb ország. 2019-ben az ENSZ alapján itt van a legtöbb humanitárius segélyre szoruló ember, mintegy 24 millió ember, vagyis a lakosságának közel 75%-a. 2020-ban globálisan az első helyen áll a törékeny államok indexén , a második legrosszabb helyen az éhezési indexben, amelyet csak a Közép-afrikai Köztársaság előzött meg, és a nem afrikai országok közül az egyik legalacsonyabb emberi fejlettségi indexszel rendelkezik.

Jemen a Közel-Kelet civilizációjának egyik legrégebbi bölcsője. Az ókorban a régió a Szabá (Sába) Királyság területe volt. A kora középkorban azon nemzetek között volt, amelyek a legkorábban felvették az iszlám vallást; ma a sáfi'ita vallásjogi iskola fontos központja, amely a szunnita iszlám jogtudománya (fiqh) négy irányzatának (madzhab) egyike.

A 19. század folyamán a régiót felosztották az Oszmán és a Brit Birodalom között. Az 1960-as években Jemeni Arab Köztársaság (Észak-Jemen) és Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság (Dél-Jemen) néven jött létre két állam. 1990-ben a két jemeni állam egyesült, és létrehozta az egységes Jemeni Köztársaságot.

2014-2015 óta polgárháború dúl; a 2020-as évek elején négy csoport irányítja az egykori nemzet különböző területeit. A korábbi Jemen szétesett a polgárháború miatt, a 2020-as évek elején gyakorlatilag több állam létezik a korábbi nemzeti területen. A régóta zajló konfliktus miatt 2022. áprilisáig több millióan kényszerültek a lakóhelyüket elhagyni. A jemeni konfliktusba más arab államok és Irán is beavatkoznak. Utóbbi a hútikat támogatja.

Nevének eredete

Több magyarázat is van Jemen nevének eredetére. Az egyik a kihalt ódélarab nyelvekből való Yamnat földrajzi névből származtatja, amely a Himjarita királyság idején a mai Áden és Hadramaut közötti partszakasz neve volt és jelentése talán déli part. Egy másik hasonló magyarázat a ymnt (déli) szóból származtatja Jemen nevét.

A harmadik magyarázat a yamn, yumn, azaz boldogság szóval kapcsolja össze, amely összefüggésben lehet a terület hajdani római megnevezésével, az Arabia Felix-szel, azaz Boldog Arábiá-val.

Földrajz

Jemen (Jemen) Szanaa Szanaa Taizz Taizz Hudajda Hudajda Áden Áden Ibb Ibb Dzamár Dzamár Mukalla Mukalla Szokotra Szokotra H a d r a m a u t H a d r a m a u t Szaúd-Arábia Szaúd-Arábia Omán Omán Sibám Sibám Ádeni-öböl Rab-el-Háli
(homoksivatag) Szaada Szaada Jemen domborzati térképe


Domborzat

A Vörös-tenger és az Ádeni-öböl menti keskeny, meleg sivatagi parti síkságok mögött emelkedik a központi fennsík, melynek legmagasabb csúcsa eléri a 3760 m-t és nyári csapadékban gazdag.

Jemen nyugati partjait korallzátonyokkal szegélyezett, sivatagos parti síkság, a Tiháma (= forró föld) kíséri.
Délen az Ádeni-öböl partját 10–20 km széles, néhol teljesen elkeskenyedő homokos síkság szegélyezi.

A központi fennsíkba mélyedő aszóvölgyek közül hosszával és mélységével kiemelkedik a nyugat-keleti irányú Vádi Hadramaut, amely könnyen elérhető talajvizével oázisok sorát élteti.

Északi és keleti részén a fennsíkok lankásan lejtenek a Rab-el-Háli homoksivataga felé.

Jemenhez tartozik még az Indiai-óceánban, Afrika szarvának folytatásában elhelyezkedő Szokotra-szigetcsoport, ami 1998 óta (a természeti örökség kategóriában) a világörökség része. Az ország legmagasabb pontja a 3760 méter magas Nabi Szubeju.

Vízrajz

A hegyekben eredő állandó patakok sehol sem érik el a tengert, kiszáradnak a forró és száraz part menti síkságon. Jemennek nincsenek tavai, sem állandó folyói. A legfőbb vízfolyása a Maszila.

Éghajlat

A partvidék száraz és forró. A Tihāmah ("forró föld") egy nagyon száraz part menti síkságot alkot Jemen teljes Vörös-tengeri partvonala mentén. A csapadékmennyiség csekély, évi 100 mm körüli. A hegyvidékről érkező patakok soha nem érik el a tengert.

A hegyvidék nyugati része viszont az Arab-félsziget legcsapadékosabb területe, a csapadékmennyiség néhol eléri az évi 1000 mm-t. Tovább keletre és északra a csapadék mennyisége megint csökken, a Rab-el-Háli sivatagban szinte sohasem esik az eső.

Az évi középhőmérséklet a magassággal csökken. Jemen belső területein igen nagy napi és évi hőmérséklet ingadozás jellemző.

Élővilág, természetvédelem

Az ország hat szárazföldi ökorégióra osztható:

A forró, száraz parti síkságon ritkás, sótűrő bozótos található. A hegyvidékek természetes növényzetét bozótosok, a völgyekben néhol boróka- és akáciaerdők alkotják. A nyugati lejtőkön a kandeláber alakú kutyatejfajok, a vádikban a tamariszkusz, az oázisokban a datolyapálma igen elterjedt. A keleti országrész bozótos szavannáinak értékes mézgát adó növénye a tömjénfa és a mirhafa. A Rab-el-Háli teljesen kopár, peremén a rövid tenyészidejű ritkás fűfélék csak egy-egy igen ritka zápor után jelennek meg.

Nemzeti parkjai

Kiépült a természetvédelem intézményrendszere:

Természeti világörökségei

A Szokotra-szigetcsoport teljes egészében természeti világörökség az UNESCO szerint.

Történelem

Jemen nem csak a mai állam, hanem az azzal nagyjából egybeeső, az Arab-félsziget többi részéhez képest csapadékos és termékeny terület neve is. Az ókorban, a Kr. e. 1. évezred kezdetén itt alakult ki a térség első civilizációja, a sémi délarabok által létrehozott szábeus kultúra. A délarabok ismereteink szerint négy nagyobb államot alkottak, melyek között folyamatos vetélkedés folyt. A legjelentősebb ezek közül Szabá, a bibliai Sába királysága, mely a civilizáció névadója volt.

Márib városának ősi romjai Ókori szobor Dél-Arábiából a British Museumban

A jemeni vidék elsősorban tömjéntermelése, illetve az indiai és afrikai tengeri kereskedelem kiaknázása révén páratlan gazdagságra tett szert. A különféle helyben termelt és importált luxuscikkek továbbítására építették ki a veszedelmes beduin vidékeken áthaladó tömjénutat, mely a Vörös-tenger partvonalát követve a szárazföld belsejében húzódott Jemen és Szíria között. A tömjénút mentén fontos civilizáló hatást fejtettek ki a nagyrészt nomadizáló arabok körében. Politikailag azonban sosem erősödött meg annyira a térség, hogy komolyabban be tudott volna avatkozni a Közel-Kelet nagy civilizációinak sorsába – igaz, izoláltságuk biztonságot is jelentett. Az egyetlen, Jemen meghódítását célzó hadjáratot észak felől a rómaiak indították Augustus uralkodása alatt, Caius Aelius Gallus praefectus Aegypti vezetésével, de csúfos kudarcot vallottak a nehéz és ismeretlen terepen. A délarab vidék így megmaradt a rejtelmes Arabia Felix-nek (=Boldog Arábia), melynek viszonyairól szinte semmit sem tudtak.

Eközben i. e. 115-ben a Himjariták váltak Jemen uraivá. 525-ig tartó uralmuk során a térségben elterjedt a zsidó vallás és a kereszténység – ez utóbbi központja Nadzsrán volt. A keresztény közösségeknek köszönhetően a Bizánci Birodalom fokozottabb figyelmet fordított a térségre, melyet egy nemrég felemelkedett rivális, az abesszíniai Akszúmi Királyság fenyegetett. Az akszúmiak hajdani délarab telepesek és a helyi kusita lakosság leszármazottai voltak – Etiópia kultúrája a mai napig e két alapon működik.

Az etiópok már az 5. században beavatkoztak a jemeni ügyekbe, de ekkor még kevés sikerrel. Komolyabb szerepvállalásra a 6. században került csak sor. Ekkor a jemeni Dzú Nuvász király úgy döntött, hogy függetlenségének zálogát a keresztény bizánciakkal és etiópokkal, valamint az Ománt kezükben tartó zoroasztriánus Újperzsa Birodalommal szemben a judaizmus pártolása jelenti. Amikor a nadzsráni keresztények mészárlásába kezdett, az etióp hadsereg Bizánctól kapott flottával átkelt a Vörös-tengeren, és elpusztították a jemeni királyságot.

Az etióp helytartó, Ábraha önállósodott, és fiai is örökölték magánbirodalmát. 547-ben egészen Mekka városáig jutottak északon, de innen – mint a Korán is megörökítette – kénytelenek voltak visszavonulni valamiféle járvány miatt. A tömjénkereskedelem mekkai kézbe kerülésével szemben azonban nem tudtak mit tenni. Az etióp iga ellen a jemeniek Bizáncban és Perzsiában is segítséget kértek, és ez utóbbiak 575-ben megsegítésük ürügyén meghódították a területet.

Jemen területén 575631 között perzsa szatrapia létezett, melyet az iszlám által egyesített arabok kényszerítettek megadásra. A területen így is számottevő keresztény és zsidó kisebbség maradt, akik dzimmí-státuszba kerültek. Jemen az iszlám későbbi terjeszkedése során a kalifátus marginális területévé vált, gazdasága pedig eljelentéktelenedett. Megközelíthetetlensége kedvezett a szeparatista törekvéseknek: a 9. század utolsó évtizedében zajdita síita imámátus alakult északnyugati vidékein, a későbbiekben pedig tucatnyi apró emírségre és szultánságra hullott szét.

Újkor

1513-ban Afonso de Albuquerque, az indiai alkirály vezetésével a portugálok megkísérelték megszerezni Áden kiváló adottságú kikötőjét, ám kudarcot vallottak. 1517-ben az Oszmán Birodalom terjesztette ki hatalmát Jemenre, de ez csak ideig-óráig jelentett valós uralmat. A belső vidéken továbbra is az imám, Áden vidékén pedig a lahedzsi szultán volt a legbefolyásosabb hatalmi tényező. A törökök időről időre próbálták visszaszerezni domináns helyzetüket a térségben, amit beduinlázadások és sikertelen, véres harcok kísértek.

A britek 1799-ben Napoleon Bonaparte tábornok egyiptomi hadjárata kapcsán jelentek meg Jemen partjainál, Perim szigetén, majd hamarosan jó kapcsolatokat építettek ki a lahedzsi szultánnal. Végül egy Szokotra körüli konfliktust követően 1839-ben a Brit Kelet-indiai Társaság elfoglalta Ádent, amit 1852-ben szabadkikötővé nyilvánított.

Modern kor

A Szuezi-csatorna megnyitásával az amúgy is forgalmas ádeni kikötő forgalma többszörösére nőtt, és a térség legfejlettebb, leggazdagabb pontjává vált – helyzete a 20. század közepéig nem sokat változott. Az elkövetkező évtizedekben a britek a térség többi fejedelmét is szövetségesükké tették. Az első világháborút követően a területen két protektorátust hoztak létre, Áden pedig 1935-től koronagyarmati státuszt élvezett.

Ádeni utcakép 1962-ben

Az első világháborút követően az imámátus Jemeni Mutavakkilita Királyság néven önállósult, és mind a kialakuló Szaúd-Arábia, mind a dél-jemeni brit protektorátusok felé területi követelésekkel lépett fel. Végül vereséget szenvedett, és az 1934-es táifi békében rendezték határait. A királyság 1953-ban az ENSZ-ben kezdte követelni a déli területeket, mely törekvését az arab államok is támogatták. 19581961 között az Egyesült Arab Államok tagja volt Líbiával és az Egyesült Arab Köztársasággal (Egyiptom és Szíria) együtt.

1962-ben Nasszer támogatásával köztársasági puccs buktatta meg Abdullah Szallál vezetésével az imámot, aki híveivel az északi hegyekbe menekült. Kitört a hét évig tomboló észak-jemeni polgárháború, melynek hátterében Szaúd-Arábia és Egyiptom szembenállása húzódott. Bár a hatnapos háború következményei miatt az egyiptomiak 1967-ben végül feladták itteni ambícióikat, a monarchista tábor széthúzása miatt a szaúdiak is kihátráltak az imámita párt mögül. Végül Szallál hívei 1970-re konszolidálni tudták az 1962-ben kikiáltott Jemeni Arab Köztársaság helyzetét.

Észak- (narancssárga) és Dél-Jemen (kék) 1990 előtt

Dél-Jemenben eközben egyre fokozódott az elégedetlenség. A briteket és az őket kiszolgáló fejedelmeket mind kevésbé fogadták el a helyiek, és ez különféle merényletekben, sztrájkokban fejeződött ki. A dekolonizációért küzdő ENSZ is kiállt a helyi függetlenségiek mellett. A két nacionalista erő, az észak-jemeni/egyiptomi hátterű FLOSY és a baloldali Nemzeti Felszabadítási Liga egymással sem tudott kiegyezni, így komoly harcokban a Liga leszámolt ellenfelével. A britek 1967-ben az NFL-t ismerték el legitim tárgyalófélnek, és novemberben kivonultak az országból. A genfi tárgyalások során kikiáltották a Dél-jemeni Népköztársaságot.

Mind a Jemeni Arab Köztársaság, mind a Dél-jemeni Népköztársaság eltökélt híve volt az egyesítés tervének, azonban viszonyuk igencsak kiegyensúlyozatlannak bizonyult, belső stabilitásukhoz hasonlóan. Északon puccs puccsot követett, délen viszont a kommunisták vették át a hatalmat, és 1970-ben megalakult Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság. Északon végül 1979-ben Ali Abdullah Száleh szerezte meg az elnöki hatalmat, pontot téve az addigi bizonytalanságra. Délen a párton belüli ellentáborok közt 1986-ban került sor véres leszámolásra.

Egységes Jemen

1990. május 22-én mondták ki végül a két állam egyesülését. A pozícióját féltő hajdani dél-jemeni pártelit 1994-ben rövid életű elszakadási kísérletet kezdeményezett a hajdani Dél-Jemen területén Jemeni Demokratikus Köztársaság néven. A jemeni polgárháborúban rövid úton Száleh aratott győzelmet, de a térség helyzete évekre bizonytalanná és veszélyessé vált.

Száleh elnök a kilencvenes években normalizálta viszonyát a környező országokkal és a világgal. Hajdani szovjet rokonszenveit levetkőzve kapcsolatba lépett a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal, és gazdasági átalakításba kezdett, melyet infrastrukturális, oktatási és egészségügyi reformok kísértek. 2001 óta Jemen támogatta az Egyesült Államokat a terrorizmus elleni harcban.

A hútik fellépése

Government 3 times, Yemen 1990 – 2012. A hútik területszerzése

A kormányerők a 20. század vége óta háborút folytattak a síita húti lázadók ellen az északnyugati tartományokban (korábbi Észak-Jemen), ahol a jemeni lakosság túlnyomó többsége él.

A 2011-es egyiptomi forradalom idején véres összecsapások voltak a kormánypárti és az ellenzéki tüntetők között, a rendőrségi beavatkozásokban több ember is megsérült, illetve meghalt. Március végén több katonai vezető is támogatásáról biztosította a tüntetőket, fokozva az ország megosztottságát és a tartós konfliktus esélyét. Száleh elnök ajánlatot tett, hogy távozik az év végén, de ezt nem fogadták el a tüntetők. 2012 januárjában hosszas taktikázás után Száleh elnök lemondott pozíciójáról és Ománba, majd onnan az Amerikai Egyesült Államokba utazott állítólagos gyógykezelés céljából.

2015. január 22-én lemondott a jemeni kormány és állítólag az államfő, Abed Rabbo Manszúr Hádi is posztjáról, de ezután bejelentette, hogy egy új kormány létrehozásán dolgozik. Az erőszak továbbra sem csitult el, sőt 2015 márciusában eszkalálódott, ezzel kezdetét vette a második jemeni polgárháború, amelybe a szomszédos Szaúd-Arábia is beavatkozott. A háború újra előhozta az északi és a déli országrész ellentét, s a délen harcoló csoportok vissza akarják állítani az 1990 előtti állapotot, azaz az ország újbóli felosztását különálló és független Észak- illetve Dél-Jemenre.

Az ország megosztottsága 2021. őszén:
zöld: A hútik (húszik) által vezetett Legfelsőbb Politikai Tanács ellenőrzése alatt,
rózsaszín: A jemeni kormány (2022 áprilisa óta az Elnöki Vezető Tanács) és szövetségesei ellenőrzése alatt,
fehér: a jemeni Al-Káida és az Iszlám Állam ellenőrzése alatt,
rozsdabarna: az Egyesült Arab Emírségek által támogatott Déli Átmeneti Tanács ellenőrzése alatt áll

2017. december 4-én hútik meggyilkolták a hazaárulással vádolt Ali Abdullah Száleh volt elnököt, miközben megpróbált elmenekülni a lázadók által uralt Szanaa körzetéből az összecsapások elől.

A Szaúd-Arábia támogatásának elvesztése után A. R. Manszúr Hádi jemeni elnök lemondott és 2022 áprilisában az Elnöki Vezető Tanács vette át a helyét.

2023. december 18-án Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere bejelentett egy nemzetközi tengeri biztonsági erőnek a megalakítását, amelynek célja a hútiknak a Vörös-tengeri tengerzárát felszámolása és a húti erőknek tengeri kereskedelem elleni fenyegetések felszámolása.

Politika és közigazgatás

A politikai élet meglehetősen bizonytalan állapotban van a 2014-es húti hatalomátvétel után. A hútik (Anszár Alláh) néven ismert fegyveres csoport északon átvette az irányítást és bejelentette, hogy feloszlatja a parlamentet, valamint felállítja az "elnöki tanácsot", az "átmeneti nemzeti tanácsot" és a "legfelsőbb forradalmi tanácsot" az ország kormányzására. A leváltott elnök, Abdrabbuh Manszur Hadi azonban ekkor kijelentette, hogy továbbra is hivatalban van, és egy rivális kormány létrehozásán dolgozik Ádenben. 2022-ben lemondott.

Alkotmány, államforma

Jemen kétkamarás törvényhozású köztársaság. Az 1991-es alkotmány értelmében egy megválasztott elnök, egy választott 301 fős képviselő testület és egy 111 tagú ún. Shura Tanács osztozik a hatalmon.

A puccs előtt Jemen politikája névlegesen egy félelnöki rendszerű, képviseleti demokratikus köztársaság keretében zajlott.

Közigazgatási beosztás

Jemen régiói

2014-ben egy alkotmányozó testület úgy döntött, hogy hat régióra osztja fel az országot: négy északnyugaton, egy délen, egy keleten, továbbá a főváros, Szana'a, mint régiókon kívüli terület. Ez a javaslat hozzájárult a hútik későbbi kormányellenes puccsához.

Jemen területe hagyományosan 22 kormányzóságra (muháfaza), azon belül 333 kerületre (mudírijja) oszlik. Jemen kormányzóságai

  1. Áden
  2. Amrán
  3. Abjan
  4. ed-Dáli
  5. el-Bajdá
  6. el-Hudajda
  7. el-Dzsauf
  8. el-Mahra
  9. el-Mahvít
  10. Főváros
  11. Dzamár
  12. Hadramaut
  13. Haddzsa
  14. Ibb
  15. Lahidzs
  16. Marib
  17. Rajma
  18. Szaada
  19. Szanaa
  20. Sabva
  21. Taizz
  22. Szokotra

Védelmi politika

Határviták

Jemennek határvitája van Ománnal és Szaúd-Arábiával. Mivel kevés olajkincse van a többi arab országhoz képest, ezért nagy szüksége lenne szomszédai bizonyos területére. 1995-ben kisebb háborút vívott Eritreával a vörös-tengeri Hanís-szigetek birtoklásáért, végül 1998-ban a hágai Állandó Arbitrációs Bíróság döntése értelmében megtarthatta a szigetcsoportot (lásd Hanís-szigeteki háború).

Demográfia

Jemeni férfiak
KépekAsszonyok a gyerekeikkel Szanaa városábanAsszonyok a gyerekeikkel Szanaa városában Asszonyok Jibla mecsetébenAsszonyok Jibla mecsetében Férfiak Sa'dah-banFérfiak Sa'dah-ban Gyerekek Jibla településénGyerekek Jibla településén Lányok Szokotra szigeténLányok Szokotra szigetén Zabid mecseteZabid mecsete Egy mecset minarete és belső udvaraEgy mecset minarete és belső udvara Jibla mecsetének udvaraJibla mecsetének udvara Mecset belsejeMecset belseje

Népességének változása

A népesség alakulása 1984 és 2017 között
Lakosok száma9 402 07015 831 75719 685 16122 492 03524 259 56126 183 67628 250 420
1984199420042009201220142017
Adatok: Wikidata Népsűrűségi térkép

Általános adatok

Legnépesebb települések

Fontosabb városok: Szanaa, Áden, Taizz, Hudajda (Hodeida).

Etnikai megoszlás

A lakosság 96%-a jemeni arab, 3% indiai és pakisztáni, 1% szomáliai származású. Az arab lakosság a partvidéken az afrikaiakkal, délen az indiaiakkal keveredett.

Nyelvi megoszlás

Az országban a hivatalos nyelv az arab, és ez a legfontosabb beszélt nyelv is.

Vallási megoszlás

A lakosság 99%-a muszlim (kb. 65%-a szunnita, 35%-a síita), 1%-a pedig egyéb vallású (hindu, zsidó, keresztény).

Szociális rendszer

Gazdaság

Szanaa, a gyorsan terjedő város Kat-ültetvény nyugat-Jemenben Egy jemeni kikötő

Jemen alacsony jövedelmű ország, arab világ egyik legszegényebb állama. A férfiak jelentős része már a 20. század óta a gazdag arab országokban vállal munkát.

Az ország hosszú távú, súlyos kihívásokkal néz szembe gazdaságának stabilizálása és növekedése terén, és a 2010-es években kezdődött háborús konfliktus csak súlyosbította ezeket a problémákat. A háború nyomást gyakorolt a valuta árfolyamára, felgyorsította az inflációt, súlyosan korlátozta az élelmiszer- és üzemanyagimportot és széleskörű károkat okozott az infrastruktúrában. A konfliktus súlyos humanitárius válságot is okozott: a világ egyik legnagyobb kolerajárványa, közel 1 millió megbetegedéssel. A 2010-es évek végén a lakosság több mint 80%-a humanitárius segítségre szorul.

A 2015 eleje óta dúló polgárháborús harcok tönkretették a gazdaságot, súlyos élelmiszer-ellátási bizonytalansághoz és a már eleve kritikus infrastruktúra tönkretételéhez vezetve. A riál stabilizálását célzó kormányzati reformok ellenére 2022-ben az árfolyam történelmi mélypontra süllyedt, ami az élelmiszerárak jelentős emelkedését és a lakosság jórészét mélyszegénységbe taszította. Az ország olyan megelőzhető betegségek visszatérő kitöréseivel küzd, mint a kolera, a diftéria, a kanyaró és a dengue-láz. Az ENSZ becslése szerint 2023-ban Jemenben 24 millió embert fenyeget az éhezés és a különféle betegségek.

A GDP összetétele 2014-ben, szektoronként: mezőgazdaság: 9,2%, ipar: 26,8%, szolgáltatások: 64%.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A lakosság jelentős része a mezőgazdaságból él. Fő terményei a mokkakávé, gyapot, datolya, de a 2000-es évek elején már a termőterület mintegy kétharmadán a katcserjét termesztik, melynek kábító hatású levelét rágják. A gyér legelőkön juhot és kecskét tenyésztenek. A tengerparton a halászat és a sókertek adják a megélhetést.

Ipar

Ipara fejletlen, legnagyobbrészt a kézműipar jellemzi. Az ország fő bevételi forrását a viszonylag minimális kőolaj világpiaci eladása jelenti.

Iparágak: kőolajkitermelés és kőolaj-finomítás. Legnagyobb ipari létesítménye Áden kőolaj-finomítója, mely csak részben dolgozza fel a hazai kőolajat. Néhány textilipari és bőráru üzem; élelmiszer feldolgozás; alumínium termékek és cement gyártása; kereskedelmi hajók javítása, csekély földgázkitermelés.

Külkereskedelem

Főbb kereskedelmi partnerek 2019-ben:

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Közlekedés

Egy országút képe

Szárazföld

Közutak hossza: 71000 km (2005), melynek alig 1/10-e szilárd burkolatú.

Vasút nincs az országban.

Légi

A repülőterek száma: 16. A nemzetközi forgalmú repülőterek: Szanaa, Taizz, Hodeida, Áden, Mukalla, Marib.

Vízi

A fő tengeri kikötők: Áden, Al Hudaydah, Al Mukalla. Áden kikötője jelentős kereskedelmet és tranzitforgalmat bonyolít.

Telekommunikáció

Hívójel prefix 7O
ITU zóna 39
CQ zóna 21

Kultúra

Az északi hegyvidéken élő jemeniek többsége síita, míg a Vörös-tenger mellékén és a délen lakók szunniták. Az Észak- és Dél-Jemen közti hosszú konfliktust részben ez a vallási különbség okozta, de szerepet játszott benne a világos bőrű hegyvidékiek és a sötétebb bőrű – jórészt afrikai eredetű – partmenti lakosság közti etnikai eltérés is. Elemzők szerint még jó időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy a két Jemen kulturális értelemben is egy országgá forrjon össze.

Az ország kulturálisan gazdag, amelyre számos civilizáció, így az ókori Szabá civilizációja is hatással volt. Az ősi Szanaa még napjainkban is az Ezeregyéjszaka hangulatát idézi. Bár sok új létesítmény épült, az óváros falain belül ma is ott vannak a bazárok, a vályogtéglából emelt paloták és a fehér kupolás mecsetek.

Kultúra képekben HangszerekHangszerek Hagyományos ünnepi női öltözet (egy bábun)Hagyományos ünnepi női öltözet (egy bábun) A Nemzeti Múzeum, Sana'aA Nemzeti Múzeum, Sana'a Jellegzetes jemeni épületek, ManakhaJellegzetes jemeni épületek, Manakha SibámSibám SibámSibám SzanaaSzanaa Szanaa óvárosaSzanaa óvárosa JiblaJibla Gyalogoshíd a szakadék felett, ShaharahGyalogoshíd a szakadék felett, Shaharah Dzsambia, tradicionális jemeni görbe tőrDzsambia, tradicionális jemeni görbe tőr DzsambiaDzsambia Jemeni férfi rágja és árulja a katotJemeni férfi rágja és árulja a katot Tojással sült kenyérTojással sült kenyér Postabélyeg 1939-bőlPostabélyeg 1939-ből
Bara'a zene és tánc - videó

Kulturális világörökség

Az UNESCO világörökség-listáján szerepel:

Vallás

Az iszlám jelentése: az Isten iránti odaadás. Hívei egyetlen Istent ismernek el (akit ők Allah-nak neveznek), aki mindennek a teremtője, mindenható, láthatatlan és örökkévaló. Hitvallásuk, amely az iszlámhoz való tartozás feltétele, így szól: "Nincs más Isten Allahon kívül, és Mohamed az Ő küldötte."

A legfontosabb vallási kötelességeket az iszlám öt tartópillérének nevezik. Ezek a következők:

Ezeken kívül még számos előírás szabályozza a hívők életét.

Gasztronómia

A jemeni konyha jobban elüt a többi közel-keleti konyhától. Egyes régiókban eltérő mértékben van jelen a külső befolyás: Szanaában oszmán-török, míg Ádenben és Mukallában indiai hatás érvényesül.

A jemeniek vendégeiknek gyakran kínálnak fel ételt, hogy kifejezzék barátságukat és tiszteletüket. Ennek visszautasítása sértő lehet. A legtöbb arab országgal ellentétben Jemenben a legfőbb étkezést az ebéd jelenti, nem a vacsora.

Az ételkészítéshez gyakran használnak egy tandúr, vagy tannúr nevű agyagedényt a háztartásokban. A legfontosabb zöldségek a hagyma, paradicsom és burgonya, a húsok bárány, kecske és baromfi, a partmenti területeken a hal. A marhahúsfogyasztás ritkaság. A tejtermékek is ritkák. Sütéshez főzéshez növényi olajokat, esetleg tisztított vajat használnak.

A kovásztalan laposkenyerek nagyon gyakoriak. A leggyakoribb a szaluf búzalisztből készül. Az édességek gyakori hozzávalója a méz, amit Jemen-szerte igen kedvelnek.

Turizmus

Jemen turisztikai központ volt, miután nagy múlttal, a Közel-Kelet és Afrika szarva kereskedelmi útvonalai találkozásánál helyezkedik el. A 2011-es jemeni válság óta azonban meredeken csökkent a beutazó turisták száma. A magyar külügyminisztérium – más országokhoz hasonlóan – a 2020-as évek elején nem javasolja a beutazást az országba.

Az országban 2020-ban négy világörökségi helyszín található, ebből három kulturális helyszín.

Ajánlott oltások Jemenbe utazóknak:

Javasolt bizonyos területeken a Malária (csak az északkeleti országrész maláriamentes) elleni tabletta.

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport

Labdarúgás

A Jemeni labdarúgó-válogatott eddig nem ért el kiemelkedő eredményeket.

Olimpia

Az országnak eddig egyetlen érme sincs a játékokról.

Ünnepnapok

Május 22. A nemzeti egység napja 1990
Szeptember 26. Az 1962-es forradalom napja
Október 14. Az 1967-es forradalom napja
November 30. Az utolsó brit katona távozásának a napja

Változó időpontúak a muszlim naptár alapján:

‘Īd al-’Aḍḥà Iszlám ünnep
‘Īd al-Fiṭr A ramadán végének ünnepe
el-Maulid A Próféta születésnapja
‘Īd Ra’s as-Sanät el-Hījrīyä Iszlám újév

Jegyzetek

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. World Population Review
  3. World Population Review 2024
  4. Yemen (angol nyelven). International Monetary Fund. (Hozzáférés: 2011. március 31.)
  5. a b c d e Overview (angol nyelven). World Bank. (Hozzáférés: 2024. január 12.)
  6. Yemen: 2019 Humanitarian Needs Overview . ReliefWeb . United Nations Office for the Coordination of Humanitarian Affairs (OCHA), 2019. február 14. . (Hozzáférés: 2019. június 17.)
  7. a b Global Data | Fragile States Index. fragilestatesindex.org . (Hozzáférés: 2020. július 29.)
  8. | Human Development Reports. hdr.undp.org. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  9. A jemeni kormány (Elnöki Vezető Tanács) és szövetségesei , az Irán által támogatott hútik által vezetett Legfelsőbb Politikai Tanács, a jemeni Al-Káida és Iszlám Állam, továbbá az Egyesült Arab Emírségek által támogatott Déli Átmeneti Tanács.
  10. Yemen (angol nyelven). Global Focus. (Hozzáférés: 2024. július 12.)
  11. Bürgerkrieg im Jemen: Hintergründe des Konflikts (német nyelven). Welthungerhilfe.de - Für eine Welt ohne Hunger und Armut. (Hozzáférés: 2024. január 1.)
  12. Jawād ʻAlī (1968): الـمـفـصـّل في تـاريـخ العـرب قبـل الإسـلام (in Arabic). Vol. 1. Dār al-ʻIlm li-l-Malāyīn. 171. o.
  13. Neuwirth, Angelika; Sinai, Nicolai; Marx, Michael (2010): The Quran in Context. Historical and Literary Investigations Into the Qur??nic Milieu. BRILL. ISBN 9789004176881.
  14. Beeston, A.F.L.; Ghul, M.A.; Müller, W.W.; Ryckmans, J. (1982): Sabaic Dictionary. University of Sanaa, YAR. ISBN 2-8017-0194-7. 168. o.
  15. Vladimir Sergeyevich Solovyov (2007): Enemies from the East? Asian Civilizations, and Islam. Northwestern University Press. ISBN 978-0-8101-2417-2. 149. o.
  16. Edward Balfour (1873): Cyclopædia of India and of Eastern and Southern Asia, Commercial, Industrial and Scientific. Products of the Mineral, Vegetable and Animal Kingdoms, Useful Arts and Manufactures, Band 5. Printed at the Scottish & Adelphi presses. 240. o.
  17. (2017) „An Ecoregion-Based Approach to Protecting Half the Terrestrial Realm”. BioScience 67 (6), 534–545. o. DOI:10.1093/biosci/bix014. ISSN 0006-3568. PMID 28608869.  
  18. Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
  19. http://www.parks.it/world/YE/Eindex.html
  20. Lemondott a jemeni vezetés. Index. (Hozzáférés: 2015. január 23.)
  21. a b cYemen's President Hadi has effectively been sacked by Saudi Arabia”, Middle East Monitor, 2022. április 20. 
  22. Ali Abdullah Saleh, Yemen's former leader, killed in Sanaa”, BBC News, 2017. december 4. 
  23. Austin announces US-led security operation focusing on Red Sea, Gulf of Aden after Houthi attacks on commercial shipping”, CNN, 2023. december 18. 
  24. Houthis take charge in Yemen”, 2015. február 6. (Hozzáférés: 2015. február 6.) 
  25. Madabish, Arafat. „Hadi to form new government, declare Aden as capital of Yemen: sources”, 2015. február 23.. (Hozzáférés: 2023. április 20.) 
  26. Yemen to Become Six-Region Federation. Al-Jazeera, 2014. február 10.
  27. Al-Haj, Ahmed. „Yemen's Shiite rebels reject plan for federal system”, 2015. január 3. (Hozzáférés: 2015. március 21.) 
  28. Yemeni government quits in protest at Houthi rebellion”, 2015. január 22. (Hozzáférés: 2015. március 21.) 
  29. a b c d e f g h Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2015. szeptember 24.)
  30. a b Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
  31. Dr. Bernek Ágnes - Dr. Sárfalvi Béla: Általános társadalomföldrajz, 1997.
  32. (2022. március 2.) „Yemen” (angol nyelven). The World Factbook, Kiadó: Central Intelligence Agency.  
  33. Mari László: Jemen és a khat. A Földgömb, 2011. május-június. 44.
  34. a b (2022. március 2.) „Yemen” (angol nyelven). The World Factbook, Kiadó: Central Intelligence Agency.  
  35. Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.
  36. Burrowes, Robert D. (2010). Historical Dictionary of Yemen. Rowman & Littlefield. p. 319. ISBN 978-0-8108-5528-1.
  37. Shibam Restaurant (usimmigrantcafe.org)
  38. How fish cooked in tandoor became a delicacy in Yemen (lifestyle.livemint.com)
  39. YEMENI BREADS (tasteatlas.com)
  40. Yemeni cuisine: fatah with honey recipe (thefocus.news)
  41. "Travel and Tourism in Yemen". Euromonitor.com.
  42. https://konzinfo.mfa.gov.hu/utazasra-nem-javasolt-tersegek

Források

További információk

Commons:Category:Yemen A Wikimédia Commons tartalmaz Jemen témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek