Banglades

Bangladesi Népi Köztársaság
গনপ্রজাতন্ত্রী বাংলাদেশ Gano Projātontrī Bānglādesh People's Republic of Bangladesh
Banglades zászlaja Banglades címere
Nemzeti himnusz: Amar Sonar Bangla
Fővárosa	Dakka
é. sz. 24° 01′, k. h. 89° 52′24.016666666667, 89.86666666666724.016667°N 89.866667°EKoordináták: é. sz. 24° 01′, k. h. 89° 52′24.016666666667, 89.86666666666724.016667°N 89.866667°E
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	M. Shahabuddin Chuppu
Miniszterelnök	Jelenleg Betöltetlen
Hivatalos nyelv	Bengáli
Beszélt nyelvek	angol
Függetlenség	Pakisztántól
kikiáltása	1971. március 26.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközösség Kereskedelmi Világszervezet Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja UNAMID ASEAN Regional Forum Ázsiai Fejlesztési Bank BIMSTEC Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Vám Világszervezet
Népesség
Népszámlálás szerint	171 466 990 fő (2023)[1]
Rangsorban	8.
Becsült	171 000 000[2] fő (2022)
Rangsorban	8.
Népsűrűség	1315 fő/km²[3]
HDI (2007)	0,543 (146) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	147 570 km²
Rangsorban	91
Víz	7%
Időzóna	Bangladesh Standard Time UTC+6 Asia/Dhaka (UTC+6)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	Bangladesi taka (BDT)
Nemzetközi gépkocsijel	BD
Hívószám	880
Segélyhívó telefonszám	999
Internet TLD	.bd
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 1-15 Europlug AC power plugs and sockets: British and related types BS 1363 Type K
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Bangladesi Népi Köztársaság témájú médiaállományokat.

Banglades vagy hivatalosan Bangladesi Népi Köztársaság ^[4] (bengáli: গণপ্রজাতন্ত্রী বাংলাদেশ) független ország Dél-Ázsiában, amely többnyire Indiával, emellett egy rövid szakaszon Mianmarral határos. A Föld egyik legsűrűbben lakott és egyik legnépesebb országa.

Banglades ma a történelmi Bengália keleti részét foglalja el, amely Brit India felosztása után 1947-ben a muszlim népessége miatt Kelet-Pakisztán néven Pakisztán keleti része lett, majd 1971-ben függetlenné vált.

A fővárosa és a legnagyobb városa Dakka, az ország gazdasági, politikai és kulturális központja. A második legnagyobb városa Csittagong, jelentős tengeri kikötő.

Zömmel egynemzetiségű állam, a lakosság kb. 98%-a bengáli. A régió egykor a muszlinszövet-kereskedelem központja volt, ma a világ egyik legfontosabb ruhaexportőre. A 21. században a gazdasága a Föld leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozott.^[5] Gyorsan növekvő gazdaságának, népességrobbanásának és fiatal lakosságának köszönhetően a világ tíz „feltörekvő gazdaságának” egyike,^[6] az ún. Next Eleven (következő tizenegy) (wd) csoportba sorolják.^[7]

Bangladesnek a 21. században számos kihívással kell szembenéznie, köztük a túlnépesedéssel, az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység negatív következményeivel,^[8] így a rendszeres árvizekkel, az egyre erősebb trópusi ciklonokkal, a tengerszint-emelkedéssel,^[9] a súlyos környezetszennyezéssel,^[6] továbbá a szegénységgel, az analfabetizmussal,^[10] a korrupcióval és az autoriter politikai rendszerrel.^[11]

A "Banglades" név (বাংলাদেশ ) "bengáliak országát" jelenti. A bengáliak az ország lakosságának körülbelül 98%-át teszik ki.^[12]

I n d i a India Csittagong Cox’s Bazar Dakka Khulna Mongla Rádzssahi Rangpur Szilhet Bengáli-öböl Brahmaputra Gangesz Padma Dzsamuna Meghna Meghna Szundarbansz ... Khászi-hegység térkép szerkesztése

A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország nevének jelentése „bengáli ország”. Területének túlnyomó részét a Gangesz a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája alkotja.

A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország területének túlnyomó részét a termékeny Bengáli-alföld foglalja el, amely a Gangesz, a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája. Az ország területének kb. fele víz alá kerülne, ha a tengerszint 1 métert emelkedne. Banglades területének 9/10-e csak pár méterrel emelkedik a tengerszint fölé.^[13] Az alföldet északról a Khászi-hegység lealacsonyodó pereme szegélyezi.

Legmagasabb pontja a Keokradong az ország délkeleti végében, ami egyes adatok szerint 986 méter^[14] más adatok alapján 1230 méter^[15] tszf. magasságú.

Legfőbb folyók: Gangesz (helyi neve Padma), Brahmaputra (fő ágának helyi neve Dzsamuna) és a Meghna. Mindezeknek számos mellékága van. Az ország határát 58 helyen keresztezi folyó.

Számos folyóág a torkolattól számítva 80–100 km távolságig tengerjáró hajókkal is hajózható.^[16]

Éghajlata trópusi monszun. Az enyhe, tavaszias tél decembertől februárig tart. A legforróbb hónapok – a monszun beállta előtt – április és május. Az esős monszun-évszak májustól októberig tart, ekkor esik a legtöbb eső az országban.

Majd' minden évben történik valamilyen természeti katasztrófa: árvíz, trópusi vihar, tornádó, cunami. A gyakori árvizek következtében számos település elpusztul és évente százezrek válnak földönfutóvá. Májusban, júniusban és októberben gyakoriak a Bengáli-öböl felől érkező, pusztító erejű ciklonok is.^[13]

1970-ben egy hurrikán és egy szökőár együtt mintegy 300 000 embert ölt meg. 1991-ben egy hasonló másik 140 000 főt. A kormány ezt követően időjárásjelző rendszert létesített, hogy a lakosság időben elmenekülhessen. 1997 májusában 500 000 embert telepítettek ki lakóhelyéről egy hatalmas ciklon miatt.^[17] Az 1998. szeptemberi árvíz idején az ország 2/3-a került víz alá, és 30 millió ember vált hajléktalanná.^[18]

Bangladesnek meglehetősen súlyos problémái vannak a szennyezettségi szintjével, olyannyira, hogy 2020 táján sok téren a világ legszennyezettebb országai közül dobogós helyet foglal el.^[19][20][21] Főbb problémák: víz- és levegőszennyezés, talajromlás és erózió; a vizes élőhelyek elpusztítása; hiányzó és nem megfelelő hulladékkezelés, súlyos túlnépesedés.^[15]

A levegőminőséget tekintve 2021-ben a legszennyezettebb volt a világon.^[21] Vízminőségben Ázsia és a csendes-óceáni 48 ország közül Banglades folyói a legszennyezettebbek.^[22]

A rengeteg jármű környezetszennyezése az egyik probléma.^[6] 2020 táján körülbelül egymillió autóriksa üzemelt az országban,^[19] emellett temérdek motorkerékpár, busz, teher- és személyautó. Ugyanakkor a levegőszennyezés nagy részéért a tégla- ^[19] és a ruhagyárak a felelősek.^[6]

Az olyan milliós városok, mint Dakka, híresek nagy mennyiségű téglatermelésükről, és becslések szerint itt évente jóval több mint egymilliárd téglát állítanak elő.^[21] A téglaégető kemencék, amelyeket gyakran kis léptékű, családi vállalkozások üzemeltetnek, olyan anyagok elégetésére támaszkodnak, mint a szén, a fa, de bármely más beszerezhető éghető tárgy szóba jöhet, például a gumiabroncsok vagy szintetikus anyagok, mint pl. műanyag, amely aztán nagy mennyiségben ontják az erősen mérgező fekete kormot.^[21]

A bangladesi export közel 80%-át adó ruhaiparban gyakran elöregedett és nem megfelelően karbantartott gépekkel dolgoznak, amelyek szintén hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Mivel a ruhaipar nagy része a politikusok tulajdonában van, így többnyire nem lépnek fel ellenük.^[6] A levegőszennyezés közel hét évvel rövidíti le egy helyi átlagos lakos várható élettartamát.^[20]

Egy 2020 környéki jelentés szerint Banglades városi és ipari szennyvizének 80%-a kezelés nélkül kerül a vizekbe.^[22]

A Dakkát és Csittagongot körülvevő folyók, mint például a Buriganga, Turag, Shitalakhya és Karnaphuli folyók erősen szennyezettek kadmiummal (Cd), ólommal (Pb) és krómmal (Cr).^[23] Dakka összes nagyobb folyója annyira szennyezett, hogy még a vizét sem lehet ivásra megtisztítani.^[19]

A városi textiliparban a készruházat mosása és festése a szennyezés egy másik fő forrása. Egy tonna ruha előállításához 200 tonna szennyezőanyag kerül a folyókba.^[22]

Bangladesben a talajvíz arzén szennyezettsége is jelentős közegészségügyi problémává vált.^[23]

A talaj állapota gyorsan romlik, az ipari szennyezés, a kezeletlen szennyvíz és a mezőgazdasági műtrágyák túlzott használata, a termőtalaj téglagyártáshoz való elhordása, az elektronikai és orvosi hulladékok nem megfelelő kezelése stb. miatt.^[19]

Egy elemzés kimutatta, hogy a nagy forgalmú és ipari területek közelében lévő talajok nagy koncentrációban tartalmaznak nehézfémeket és félfémeket.^[23] A mezőgazdasági területek és a zöldségfélék szintén nehézfém- és félfém-szennyezettnek bizonyultak,^[23] a termények gyakran egészségkárosítók.^[24]

A 2010-es évektől megszaporodtak a nehézfém- és félfémmérgezésekről szóló esetjelentések.^[23]

Képek az élővilágról

A délnyugati partvidék legnagyobb része mocsaras dzsungel, angol átírással Szundarbansz. Itt található a föld legkiterjedtebb mangrove-erdője, gazdag élővilággal. Itt él a bengáli tigris. 1997-ben a régiót veszélyeztetettnek nyilvánították.

Lásd még: Kategória:Banglades állatvilága

Banglades területének 2%-a védett terület.^[25] Nemzeti parkok:

A Szundarbansz rajta van a veszélyeztetett természeti világörökségek listáján.^[26]

Bővebben: Banglades történelme

A nagyobb bengáli régió civilizációinak emlékei négyezer évre mennek vissza, a régióban dravida, tibeti-burmai és ausztro-ázsiai népek laktak. A „bangla” vagy „bengal” név pontos eredete nem ismert, de a Bang nevezetű dravida nyelvű népre vezetik vissza, amelyik i. e. 1000 körül lakott a térségben.

Az indoárják érkezése után, az i. e. 7. században megalakult a Gangaridai Királyság, amely utóbb Bihárral együtt a Magadha, majd a Maurja Birodalomhoz tartozott. Bengália később a 3-6. században a Gupta Birodalomhoz tartozott. Ennek összeomlása után egy Shashanka nevű bengáli alapított egy rövid életű királyságot. Az anarchia időszaka után a buddhista Pála-dinasztia uralkodott a régióban négyszáz éven át, őket követte a hindu Sena-dinasztia rövid uralma. Az iszlám térítés a 12. században kezdődött meg szufita misszionáriusok által, aztán a muszlim hódítás következtében elterjedt az egész régióban. Bakhtiar Khilji, egy török hadvezér, legyőzte a hindu Sena-dinasztiába tartozó Lakshman Sent, és meghódította Bengália nagy részét. A következő néhány évszázadban a régiót szultáni dinasztiák és feudális urak uralták. A 16. században a Mogul Birodalom ellenőrizte Bengáliát, és Dakka a mogul közigazgatás fontos tartományi központja lett.

Az európai kereskedők a 16. század végén érkeztek a tartományba, és befolyásuk annyira megnőtt, hogy végül a Brit Kelet-indiai Társaság a Plassey-i csata után 1757-ben ellenőrzése alá vonta. Az 1857-es véres szipojlázadás után a korona hatáskörébe került az igazgatás, brit alkirályt neveztek ki. A gyarmati uralom idején az indiai szubkontinensen többször volt éhínség, közte az 1943-as nagy bengáli éhínség, aminek hárommillió ember esett áldozatul.

1905 és 1911 között elvetett javaslat született Bengália tartomány kettéosztására, Dakka lett volna a keleti rész fővárosa. Amikor Indiát 1947-ben felosztották, Bengáliát vallási alapon választották ketté, nyugati része Indiához került, a keleti része Pakisztánnal egyesült, és az úgynevezett Kelet-Bengália (később átnevezték Kelet-Pakisztánra) központja Dakka lett.

1950-ben földreformot hajtottak végre Kelet-Bengáliában, és felszámolták a feudális zamindari-rendszert. A keleti rész gazdasági és demográfiai súlya ellenére a pakisztáni kormány és hadsereg vezetésében a nyugati rész felső osztálya volt szinte kizárólagosan képviselve. A bengáli nyelvmozgalom 1952-ben volt az első jele Pakisztán két része közötti szakadásnak. A következő évtizedben folytatódott a bengáliak elégedetlensége a központi kormánnyal, mert az közömbös volt Bengália gazdasági és kulturális ügyei iránt. Végül az Áojámi Liga adott hangot a bengáli nyelvű lakosság politikai szavának. A terület autonómiája mellett agitált az 1960-as években, aztán elnökét, Mudzsibur Rahmán sejket 1966-ban bebörtönözték; ez 1969-ben példátlan népfelkeléshez vezetett, ennek hatására szabadon engedték Mudzsibur Rahmánt.

1970-ben súlyos ciklon okozott károkat Kelet-Pakisztánban, a központi kormány csekély segítséget nyújtott. A bengáli lakosság dühe tovább nőtt, amikor a Mudzsibur Rahmán sejk vezette Áojámi Liga megszerezte a többséget az 1970-es választásokon, de megakadályozták, hogy hivatalba lépjen. A Mudzsiburral folytatott megtévesztő kompromisszumos tárgyalások után Jahja Khan bebörtönözte Mudzsibur Rahmánt 1971. március 25-én éjszaka, és megindította a katonai támadást Kelet-Pakisztán ellen. Jahja hadviselése rendkívül véres volt, és a háború következtében nagyon sok volt a civil halott. Fő célpont az értelmiségiek és a hinduk voltak, tízmillió ember menekült a szomszédos Indiába. A tömeggyilkosságok áldozatainak számát a különböző becslések háromszázezer és hárommillió közé teszik.

Az Áojámi Liga legtöbb vezetője elmenekült, és emigráns kormányt alakított Indiában, Kalkuttában. A bangladesi felszabadító háború kilenc hónapig tartott. A Mukti Bahini gerillákat és a reguláris bengáli erőket 1971. december 4-től az Indira Gandhi vezette India fegyveres erői támogatták. A J. S. Arora altábornagy parancsnoksága alatt álló indiai hadsereg döntő győzelmet aratott Pakisztán felett 1971. december 16-án és kilencvenezer hadifoglyot ejtett.

A függetlenség után Banglades parlamentáris demokrácia lett, Mudzsibur lett a miniszterelnök. Az 1973-as parlamenti választásokon az Áojámi Liga abszolút többséget szerzett. Az 1974-ben országszerte pusztító éhínség nyomán 1975 elején Mudzsibur egypárti szocialista uralmat kezdeményezett az újonnan alapított BAKSAL párttal. 1975. augusztus 15-én Mudzsibur Rahmánt és egész családját meggyilkolták középszintű katonatisztek.

A következő három hónapban véres puccsok és ellenpuccsok követték egymást, míg végül Ziaur Rahman tábornok került hatalomra, aki helyreállította a többpárti rendszert, és megalapította a Bangladesi Nemzeti Pártot (BNP). Ziaur uralma azzal ért véget, hogy 1981-ben katonák meggyilkolták. Banglades következő jelentős ura Husszain Muhammad Ersad tábornok volt, aki vértelen puccsal került hatalomra 1982-ben és 1990-ig maradt hatalmon, amikor a nyugati hitelezők lemondásra szorították, hiszen véget ért a kommunista veszély és már nem volt szükség az antikommunista diktatúrát fenntartani. Azóta tért vissza Banglades a parlamentáris demokráciához. Ziaur Rahman felesége, Khaleda Zia lett a Bangladesi Nemzeti Párt vezetője, és az 1991-es választásokat megnyerve Banglades első női miniszterelnöke. A következő, 1996-os választásokon az Áojámi Liga nyert, amelynek vezetője Sheikh Hasina volt, Mudzsibur túlélő leányainak egyike. De 2001-ben A Bangladesi Nemzeti Párt visszaszerezte a hatalmat.

2007 januárjában, széles körű zavargások után ügyvezető kormányt neveztek ki a következő általános választások végrehajtására. Az országot kiterjedt korrupció, rendetlenség és politikai erőszak jellemezte addig. Az ügyvezető kormány prioritásának a korrupció gyökeres felszámolását tekinti a kormányzat minden szintjén. Ezért sok fontos politikust és hivatalnokot, továbbá sok kevésbé fontos hivatalnokot és párttagot tartóztattak le korrupciós vádakkal. 2008. decemberében választást tartottak. A Hasina vezette Áojámi Liga (wd) elsöprő győzelmet aratott.

Képek

Banglades egy Westminster-szerű, unitárius parlamentáris köztársaság.

Vegyes jogrendszer, többnyire az angol és az iszlám jog.^[27]

Papíron megtörténik a hatalmi ágak szétválasztása, a gyakorlatban azonban, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatás közötti szétválasztás elmosódott. Az államágak közötti fékek és ellensúlyok, valamint a működő hatalommegosztás gyakorlatilag nem létezik.^[28] Gyenge és nem hatékony ellenzékkel a kormányzó párt abszolút többséget élvez a parlamentben és teljes ellenőrzést a törvényhozás felett. A politikáról és a törvényalkotásról szóló viták helyett a parlament a kormány politikája dicséretének helyévé vált.^[28]

A vitatott tisztaságú 2018-as országos választásokat követően a hatalmon lévő Áojámi Liga (wd) (Awami League - AL) kormánya továbbra is szorosan kézben tartja a hatalmat, és olyan súlyos emberi jogi sértésekhez folyamodott, mint a bíróságon kívüli gyilkosságok, kínzások és emberek eltűnése.^[28] Az Odhikar, egy bangladesi székhelyű emberi jogi szervezet szerint 2008 és 2021 között 2757 törvényen kívüli emberölést követtek el a bűnüldöző szervek. A bíróságon kívüli gyilkosságok száma jellemzően megnövekszik a nemzeti választások előtt.^[28]

Az elnyomó törvények kihasználásával az AL-kormány elhallgattatta a kritikusokat, újságírókat és még a kiskorúakat is, akik hangot mertek adni ellenvéleményüknek.^[28] A 2018-as drákói digitális biztonsági törvény (DSA) felhatalmazást adott a bűnüldöző szerveknek, hogy elfogatóparancs nélkül végezzenek házkutatást és letartóztatást, miközben kriminalizálták az ellenzéki megnyilvánulás különböző formáit.^[28]

Az etnikai kisebbségek és az őslakosok állampolgári jogai a vizsgált időszakban többször is sérültek. A rohingya menekülteket megfosztották jogaiktól, mivel a kormány szigorúan korlátozta a menekültek táborokon belüli mobilitását.^[28]

Több támadás is történt a kisebbségi hindu közösség ellen, többnyire befolyásos helyi politikai vezetők részéről.^[28]

2022 decemberében a rendőrség és a kormánypárti aktivisták véletlenszerűen ellenőrizték a mobiltelefonokat, hogy azonosítsák az ellenzéki aktivistákat, és megakadályozzák az ellenzék által szervezett gyűléseket.^[28]

Az ország a demokratikus visszaeséstől és a fokozódó tekintélyuralmi tendenciáktól szenvedett, 2022 közepén az ellenzék nagyszabású gyűlésekkel és tiltakozásokkal újjáéledt a politikai színtéren.^[28] Az ellenzéki aktivisták elleni kormányzati fellépés ellenére ezek a tiltakozások jelentős embert vonzottak.Sok fejlődő országhoz hasonlóan Bangladesben is aggodalomra ad okot az intézményi korrupció. 2023-ban 180 ország közül a 149. helyen állt a Transparency International korrupcióészlelési indexén.^[29] A Transparency Int. felmérése alapján a háztartások többsége tapasztalt korrupciót a közszolgáltatások igénybevétele közben. A felmérés szerint a rendvédelmi szervek a legkorruptabbak, ezt követi az Útlevélkiadó Iroda és a Közúti Közlekedési Hatóság.^[28]

Politikai pártok és vezetőik (2017-ben):

• Áojámi Liga (wd) vagy AL (Sheikh HASINA)
• Bangladesh Nationalist Front vagy BNF
• Bangladesh Nationalist Party vagy BNP
• Bangladesh Tariqat Federation vagy BTF
• Jatiya Party vagy JP
• Jatiya Party vagy JP
• Liberal Democratic Party vagy LDP
• National Socialist Party vagy JSD
• Workers Party vagy WP

Az ország 2015-től nyolc fő közigazgatási egységre van felosztva. Mymensingh területe 2015 szeptemberében a Dhaka nevű közigazgatási terület északi részén jött létre.

Bővebben: Banglades hadereje

Képek

Az ország népessége a legutóbbi népszámlálás szerint közel 160 millió, 2020-ban a becslések szerint 164-165 millió fő.^[31][32] A Föld nyolcadik legnépesebb országa, ami méreténél fogva (Magyarország másfélszerese) óriási népsűrűséget jelent (közel 1270 fő/km²), ezzel – a mini- és városállamokat nem számítva – a legsűrűbben lakott ország.

• A népesség kb. 34%-a él városokban (2015-ben^[33]).
• A születéskor várható élettartam (2017) a férfiaknál 71 év, a nőknél 75,5 év.^[33]
• A népességnövekedés továbbra is gyors, 1,6%-os (2015-ös adat^[33]).
• 2016-ban a lakosság közel 27%-a írástudatlan.^[33]

Bangladest intenzív népességnövekedés jellemezte a 20. század folyamán, növekedése azonban a sikeres kormányzati programoknak köszönhetően a 21. században csökkent.

Legnagyobb városai a 2011-es adatok alapján: Dakka 8,9 millió, Csittagong 2,6 millió fő.^[34][35]

Bővebben: Banglades városai

Az országban a hivatalos nyelv a bengáli (vagy másképp a bánglá). Beszélt nyelv még az angol.

A lakosság etnikailag szinte homogénnek tekinthető: 98%-a indoárja eredetű bengáli.^[36] 1%-a bihári, 1%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.

A népesség 87-89%-a muszlim, 10-12%-a hindu, az elenyésző maradék buddhista, keresztény, egyéb.^[37][38]

A kisebbségi felekezetek időnként vallási türelmetlenséggel szembesülnek. 2019-ben 153 támadást hajtottak végre kisebbségi imahelyek ellen, 2020-ban pedig 62 ember megsebesült, 58 templomot és kolostort pedig megtámadtak.^[6] A muszlim eredetű ahmadijják szintén ellenségeskedéssel szembesültek.^[6]

Lásd még: Buddhizmus Bangladesben

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Képek

Agrárország. A Föld egyik legszegényebb állama. Az ország egész területét kisebb-nagyobb folyók hálózzák be, a termékeny iszap és a nedves trópusi éghajlat kétszeri, illetve háromszori betakarítást is lehetővé tesz. A nagy fokú túlnépesedés és az évről évre visszatérő árvizek és egyéb természeti csapások kiszámíthatatlanná teszik a termés beérését, ezért szinte kilátástalanná teszik az ország számára a szegénység felszámolását. Teljes falvak tűnhetnek el egyetlen éjszakán, ha a Brahmaputra kilép a medréből.^[39]

A fővárosban a megélhetést kereső szegények tömegei zsúfolódnak össze. Sokan elhagyják az országot. ^[39] A szegénység előfordulása általában a mezőgazdaságban és a halászatban dolgozók körében magasabb, és még magasabb az írástudatlanok és földnélküliek körében. A szegénység gyakran arra kényszeríti az embereket, hogy elfogadják a nem biztonságos munkakörülményeket is, egész napon át dolgozva.^[6]

A hivatalnokok alkotta sereg túl nagy ahhoz, hogy az valóban hatékonyan működjön. Az ország jövője függvénye annak is, hogy a mezőgazdaság milyen irányban fejlődik tovább és hogy sikerül-e jelentős mértékben csökkenteni a népszaporulatot.^[39]

2010-ben a lakosság 47%-a a mezőgazdaságból, 13%-a az iparból, 40%-a pedig a szolgáltatásokból él.^[40] A munkaerő nagy része munkanélküli.

A gyorsan fejlődő gazdaságában a textilipar és a ruhaipar a növekedés egyik fő forrása. A 21. század elejére a textil- és ruházati cikkek exportja az ország teljes áruexportjának 77%-át tette ki.^[41]

A mezőgazdaság egyik fő ága a jutatermesztés – az ország Indiával osztozik a világpiacon. Ezen kívül a fő mezőgazdasági terményei a rizs, búza, gyapot, cukornád, tea, fűszerek.

A jutát általában kis gazdaságokban termesztik, s ugyanott a rizst is, a család saját szükségletére. A rizsföldek megművelése szigorúan a férfiak és fiúk feladata.^[39] A delta vidékén a szántók 3/4-ét a rizs foglalja el. Évente két termést takarítanak be. Az elsőt a nyár közepén, július–augusztusban, a másodikat november–decemberben. Banglades a Föld egyik legnagyobb rizstermelője, de ennek ellenére még importra is szorul belőle.^[42]

Az asszonyok többnyire gyümölcsöt, tököt, fűszereket (kurkuma, fokhagyma, csili stb.) termesztenek. ^[39] A táplálkozásban mindenhol elterjedt gumósok (burgonyafélék) és olajosnövények (földimogyoró, szezám, len) kiegészítő szerepet játszanak.

Az állattenyésztés (szarvasmarha, bivaly, baromfi) a kevés legelő miatt alárendelt jelentőségű.

Ásványkincsekben szegény, csak földgázkészletei jelentősek.

Iparágai közül fejlettségével leginkább a textilipar emelkedik ki (juta- és pamutfeldolgozás). Nő a vegyipar (műtrágyagyártás), a cementgyártás és az élelmiszeripar jelentősége. Jelentősebb még a papír- és bőripar.

Az élelmiszer- és energiahiány, a gépgyártás fejletlensége, másfelől a jutaipar kiemelkedő szerepe erősen ráutalja Bangladest a világpiaci kapcsolatokra. ^[42]

• Exporttermékek: nyers juta és feldolgozott jutatermék, ruházat, kötöttáru, mezőgazdasági termékek, fagyasztott élelmiszerek (halak és a tenger gyümölcsei), bőr
• Importtermékek: műszaki berendezések, gépek, vas és acél, gyapot, élelmiszer, nyersolaj, olajtermékek, vegyi anyagok
• Főbb külkereskedelmi partnerek 2016-ban:^[43]
  • Export:  USA – 13,1%,  Németország – 12,7%,  Egyesült Királyság – 8,6%, Franciaország – 5,1%, Spanyolország 5%
  • Import:  Kína – 24,3%,  India – 13,4%, Szingapúr – 5,1%, Japán – 4,5%, – Malajzia.

Halászata jelentős.

Képek

Bővebben: Banglades közlekedése

Bővebben: Banglades vasúti közlekedése

Kevés faluba vezet országút vagy vasútvonal, a belföldi kereskedelem és közlekedés nagy részét a csaknem 120 000 km hosszú folyó- és csatornarendszeren bonyolítják le.

A vasúthálózat hossza 2706 km, a közúthálózaté 207 486 km. A kikötők száma 4, a repülőtereké 15. A fő árukikötők Csittagong és Mongla.

Lásd még: Banglades hívójelkörzetei

Hagyományos ruha férfiaknál a lungi (bokáig érő szoknyához hasonlító ruha) és a kurta, nőknél a szári. A fehér ruha a férfiaknál a foglalkozást szimbolizálhatja, hogy nem fizikai munkából élnek, ugyanígy az arany ékszerek a magasabb társadalmi szinten álló nőket jelzik. A motorkerékpár szintén státuszszimbólum, autót viszont nagyon kevés ember engedhet meg magának.

A fiatalok házassága leginkább elrendezett házasság, ami a szülők és leginkább a családfők megegyezése alapján történik. Sokszor újsághirdetés, ügynökség, rokonság útján keresnek párt a gyermekeknek. A műveltebb rétegeknél a hozomány gyakorlata (nagy összegű pénz vagy hasonló értékű ajándékok a vőlegény családjának) már nem jellemző. A muszlimoknak megengedett a többnejűség is, de a gyakorlatban ez igen ritka. Örökségnél minden gyermek részesedik a vagyonból, de a fiúk kétszer annyit kapnak, mint a lányok.^[44]

Személyes kapcsolatoknál – muzulmánoknál – a leggyakoribb köszönés: Asszalam Alejkum (jelentése: „béke legyen veled”), amelyhez a válasz: Alejkum Asszalam („és veled”).

Képek a kultúráról

Bangladesben a gyerekek az általános iskolával kezdik meg a tanulmányaikat. Itt megtanulnak írni, olvasni és számolni, illetve a Koránt tanulmányozzák. A gyerekek mintegy 75%-a jár általános iskolába.

Ezt követően középiskolákban folytatják a gyerekek a tanulást. Utolsó tanév végén a tanulóknak vizsgát kell tenniük bengáli nyelvből, angol nyelvből, matematikából és két szabadon választott tantárgyból. Ezekre a tantárgyakra külön-külön százalékot kapnak. Majd a rész-százalékokat összevonják és egyetlen százalék-eredmény jön ki, amire minősítést kapnak. Ezt követően választhatnak, hogy szakmát tanulnak vagy egyetemre mennek. Minél magasabb egy család gazdasági helyzete, annál valószínűbb, hogy a fiatalok be tudják fejezni a képzéseket. A lányok leginkább hamarabb befejezik az iskolát, mint a fiúk.^[44]

• Bagerhat (bengáli: বাগেরহাট সদর) történelmi mecsetegyüttese
• Szomapura Maháviára (সোমপুর মহাবিহার) buddhista kolostorromjai Paharpur mellett

Bővebben: Banglades világörökségi helyszínei

Nemzeti szimbólumok (hivatalos)
Nemzeti állat
Nemzeti madár
Nemzeti fa
Nemzeti virág
Nemzeti vízi emlős
Nemzeti gyümölcs
Nemzeti mecset
Nemzeti templom

• Nymphaea nouchali (tündérrózsa) a nemzeti virág
• A jákafa gyümölcse, a nemzeti gyümölcs
• Mangó (Mangifera indica) a nemzeti fa
• Bengáli tigris az ország nemzeti állata
• Tenualosa ilisha (heringféle) a nemzeti hal
• Dayal-rigó a nemzeti madár
• Gangeszi folyamidelfin, a nemzeti vízi emlős
• A nemzeti emlékművek:
  • Shaheed Minar (শহীদ মিনার) Dakkában
  • Jatiyo Sriti Shoudho (জাতীয় স্মৃতি সৌধ) Dakka közelében
  • Martyred Intellectuals Memorial (বুদ্ধিজীবি স্মৃতি সৌধ)
• A nemzeti mecset: Baitul Mukarram (বায়তুল মোকাররম) Dakkában
• A nemzeti templom: Dhakeshwari hindu templom (ঢাকেশ্বরী জাতীয় মন্দির) Dakkában
• A nemzeti játék a kabaddi (কাবাডি) amely egyfajta indiai eredetű csapatjáték, a birkózás és fogócska keveréke
• A nemzeti viselet nőknél a szári, férfiaknál a kurta
• A nemzet atyja: Sheikh Mujibur Rahman (শেখ মুজিবুর রহমান, 1920 – 1975)

Banglades ételei változatosak. Ételeik jellemzően fűszeresek, csípősek, színesek. Sok ételük megtalálható az indiai konyhában is, illetve az indiai konyha is náluk.

Mivel a lakosság többsége muszlim, így kiemelt szerepet kap, hogy az étel „halal” legyen.

Az ételek gyakran tartalmaznak tojást, burgonyát, paradicsomot, padlizsánt, és a legkülönfélébb fűszerekkel vannak ízesítve. A legnépszerűbb étel a rizs és a porota (paratha, lapos kenyérféle), melynek számos fajtája létezik. Húsféléknél a tandori csirke, a bárány és a halfélék népszerűek. A tandori egy hagyományos dél-ázsiai főzési módszer.

Az emberek jellemzően kézzel esznek, evőeszközök nélkül.

Képek

• Dakka, Bagerhat
• Szundarbansz, Lawachara Nemzeti Park (Sreemangal), Bisnakandi^[45]
• Az ország kultúrája

Javasolt oltások Bangladesbe utazóknak:

• Hastífusz ( magas a fertőzésveszély)
• Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
• Hepatitis B (közepes a fertőzésveszély)

Malária ellen gyógyszer van. (Bangladesben nagy a kockázata a betegségnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

• Veszettség

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

• Sárgaláz

A legnépszerűbb sportok közé tartozik a krikett, a labdarúgás és a kabaddi (wd), de kedvelt még a gyeplabda, a tollaslabda, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda, a tenisz, a sakk és a sporthorgászat is.

Krikettben a bangladesi válogatott 2000 óta tesztmérkőzések játszására is jogosult, vagyis a világ legjobbjai közé tartozik.^[46]

2020-ban Banglades nyerte meg az U19-es krikett-világbajnokságot.^[47]

Eddig egyetlenegy bangladesi sportoló sem nyert még érmet az olimpiai játékokon.

• Bővebben: Banglades az olimpiai játékokon

A Bangladesi labdarúgó-válogatott még nem ért el kimagasló eredményeket.

• Bővebben: Bangladesi labdarúgó-válogatott

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
• Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995.
• Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
• Ázsia földrajza, ELTE, 1998
• CIA World Factbook

• Gasztronómia: Ez a szócikk részben vagy egészben a Bangladeshi cuisine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Banglades témájú médiaállományokat.

• 4bakancs – talpalatnyi Föld
• Lap.hu linkgyűjtemény

• Muhámmád Junusz