Antarktika

A mai cikkben a Antarktika-ről fogunk beszélni, amely témát az elmúlt években nagy érdeklődés kísérte. A Antarktika megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, és bebizonyosodott, hogy jelentős hatással van a társadalom különböző aspektusaira. Ebben a cikkben a Antarktika különböző aspektusait fogjuk feltárni, a történetétől és fejlődésétől a mai világra gyakorolt ​​hatásáig. Ezenkívül megvizsgáljuk a Antarktika-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és véleményeket, azzal a céllal, hogy teljes és sokrétű képet adjunk erről a témáról. Kétségtelen, hogy a Antarktika egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és továbbra is vitákat és reflexiókat generál a különböző területeken. Csatlakozzon hozzánk a Antarktika felfedezésének és felfedezésének ezen az útján!

 Ezt a szócikket össze kellene dolgozni az Antarktisz szócikkel. Az összedolgozás után az egyik lapot törölni kell, vagy – ha érdemes – átirányítássá alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be.
Antarktika
Népességi adatok
Népességévszaktól függően 1000–5000[1] fő
Földrajzi adatok
Terület14 200 000 km²
Országok0
Földtörténeti adatok
Kor25–0 Ma
Időoligocén-holocén
Nem tévesztendő össze a következővel: Antarktisz.

Antarktika a Föld Déli-sarkja körül fekvő földrész, az Antarktisznak, vagyis a Déli-sarkvidéknek része. A szárazföldet összefüggő jégtakaró borítja, amelynek átlagos vastagsága meghaladja a 2000 m-t, s melynek eredményeképpen Antarktika Földünk legmagasabb földrésze. Legnagyobb jégvastagsága 4775 m. A szárazföld körüli óceán egy részét is jég, úgynevezett selfjég takarja. Nagyobb selfjegei: Ross-selfjég (félmillió km²), Filchner-Ronne selfjég, Larsen B-selfjég, Larsen C-selfjég.[2] A Föld jégkészletének 90%-a Antarktika jégtakarójában van, amely az édesvíz 70%-át tárolja.

Legmagasabb pontja a Vinson Massif, amely 4892 m magas. Hegységeiből és magasföldjeiről a Föld leghosszabb gleccserei ereszkednek alá, amelyek a következők:

Itt található a Föld legdélebbi aktív vulkánja, a 3795 m magas Mount Erebus. Forró vizes oldataiból naponta 80 g arany kerül a felszínre.

Antarktika átlagban a leghidegebb, legszárazabb és legszelesebb kontinens, átlagos tengerszint feletti magassága a legnagyobb a kontinensek közül.[3] Az Antarktika nagy része sarkvidéki sivatag, az évi átlagos csapadékmennyiség a partvidéken 200 mm körüli, a kontinens belsejében ennél is kevesebb, helyenként 50 mm alatti.[4][5] A mért legalacsonyabb hőmérséklet a −89,2 °C-t is elérte, a világűrből mérve a −94,7 °C-t.[6] Az évi átlagos hőmérséklet a partvidéken −10 °C, a parttól távol −60 °C körüli.[4]

A magyar Földrajzinév-bizottság 2010. évi döntése értelmében a földrész neve Antarktika, megkülönböztetve így azt az Antarktisztól.[7] Az Antarktisz a déli szélesség 60. fokától délre fekvő térség neve, amely magába foglalja az Antarktikát és a körülötte fekvő szigeteket és óceánt.

Élővilága

Bővebben: Az Antarktisz élővilága és Antarktisz#Élővilága
Pingvinek a Hannah Point-nál

Antarktika jege alatt mintegy 70 tó rejlik. A legnagyobb, legmélyebb és legismertebb tavat Vosztok-tónak hívják, melyet több mint 3700 m jég borít. Kutatók több tónál is kísérletet tettek, hogy a jégpáncél átfúrásával elérjék a vízfelszínt. A vízmintákban bakteriális élet nyomait keresik, de a földtörténet klímaváltozásairól is újabb információkat remélnek.[8][9]

A korábbi sikertelen kísérletek után 2013-ban jelentették be, hogy a WISSARD (Whillans Ice Stream Subglacial Access Research Drilling) nevű amerikai program kutatóinak fúrásukkal sikerült elérni a kb. 800 m-rel a jégfelszín alatt lévő Whillans-tavat.[10]

A kontinens belseje gyakorlatilag élettelen. Itt a jégtakaró vastagsága elérheti a 4 km-t is. Antarktikán találhatók úgynevezett „oázisok”, amelyek jég- és hómentes, sivatagi szárazságú területek. Létrejöttük a Transzantarktiszi-hegység 4 millió évvel ezelőtti kiemelkedésének köszönhető. A völgyeket a főn jellegű, száraz szelek szárazzá, sivatagossá tették, újabb kutatások azonban kiderítették, hogy ezek nem teljesen élettelenek. A legismertebb, legnagyobb ilyen terület az 5000 km²-es Ross-sivatag.

Éghajlata

Bővebben: Az Antarktisz éghajlata

Antarktika a legszárazabb kontinens, mivel a földrész belsején évente kevesebb mint 50 mm csapadék hull, ezért néhány helyen fagysivatag alakult ki. A nyugat-antarktikai Száraz-völgyek területén már 2 millió éve nem hullott csapadék. Az évi csapadékmennyiség a csapadékosabb területeken is legfeljebb 500–600 mm (például: Antarktiszi-félsziget). Itt mérték a Földön a legalacsonyabb hőmérsékletet: −89,2 °C (Vosztok kutatóállomás, 1983. július 21.).[11]

Őstörténete

Negyedmilliárd évvel ezelőtt erdős szigetek voltak a déli-sark közelében.[12] 208−144 millió évvel ezelőtt Antarktika egybefüggött Ausztráliával. 40 millió évvel ezelőtt melegebbek voltak a tengerek és nem volt jég Antarktikán.[13]

Dinoszauruszok

A Cryolophosaurus művészi rekonstrukciója

A Cryolophosaurus az ősi délsark csúcsragadozója volt. A növényevő Antarctopelta egy Ankylosauria faj volt. A Glacialisaurus hosszú nyakú növényevő dinoszaurusz volt, ami képes volt két lábra állni.

Jegyzetek

  1. ↑ Antarctica. The World Factbook. (angolul) Központi Hírszerző Ügynökség (2020. március 17.) (Hozzáférés: 2020. április 22.) arch
  2. ↑ Űrből figyelik a Larsen-C selfjég széthullását, index.hu
  3. ↑ La Antártida (spanyol nyelven). Dirección Nacional del Antártico. . (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  4. ↑ a b Antarctic weather (angol nyelven). Australian Antarctic Division. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  5. ↑ Joyce, C. Alan: The World at a Glance: Surprising Facts. The World Almanac, 2007. január 18. . (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  6. ↑ „Coldest temperature ever recorded on Earth in Antarctica: -94.7C (−135.8F)”, The Guardian , 2013. december 10. (Hozzáférés: 2019. május 31.) 
  7. ↑ Földrajzinév-bizottság 71/662. állásfoglalása. Földrajzinév-bizottság, 2010. június 21. . (Hozzáférés: 2018. március 19.)
  8. ↑ Winter Halts Drilling Into 14-Million-Year-Old Lake (angol nyelven). Wired. (Hozzáférés: 2017. május 21.)
  9. ↑ Forró vízzel fúrnak le a világ legfurább tavába (magyar nyelven). Origo Tudomány. (Hozzáférés: 2017. május 21.)
  10. ↑ Belyukadtak a sötétség tavába az Antarktiszon (magyar nyelven). Origo Tudomány. (Hozzáférés: 2017. május 21.)
  11. ↑ Global Weather & Climate Extremes (angol nyelven). Temperature. World Meteorological Organisation. (Hozzáférés: 2010. április 9.)
  12. ↑ Antarctic Forests Reveal Ancient Trees (angol nyelven). ABS Science. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  13. ↑ Antarctica did not have ice 40 million years ago (angol nyelven). Thaindian News. . (Hozzáférés: 2017. május 21.)
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Antarktika témájú médiaállományokat.