A mai világban a Az év embereinek listája nagy jelentőséget kapott a mindennapi élet különböző területein. Mind személyes, mind szakmai szinten a Az év embereinek listája jelentős nyomot hagyott maga után, vitákat és elmélkedéseket generált a társadalomra gyakorolt hatása körül. A kezdetektől napjainkig a Az év embereinek listája olyan érdeklődési témává vált, amely kíváncsiságot és csodálkozást ébreszt. Ebben a cikkben feltárjuk a Az év embereinek listája különböző dimenzióit, és elemezzük hatását különböző összefüggésekben, teljes áttekintést adva ezzel a jelenleg aktuális témával kapcsolatban.
A Time magazin által adományozott „Az év embere” titulus birtokosainak listája.
Az év embere mintájára 1989-ben Mihail Szergejevics Gorbacsovot „Az évtized emberének”[1] és 1999-ben Albert Einsteint „Az évszázad emberének” választotta a lap.
Év | Díjazott(ak) | Ország | Élettartam | Megjegyzés | |
---|---|---|---|---|---|
1976 | ![]() |
Jimmy Carter | ![]() |
1924–2024 | az Amerikai Egyesült Államok 39. elnöke |
1977 | ![]() |
Anvar Szádát | ![]() |
1918–1981 | Egyiptomi politikus, katonatiszt, Egyiptom harmadik elnöke 1970-től 1981-es meggyilkolásáig |
1978 | ![]() |
Teng Hsziao-ping | ![]() |
1904–1997 | kínai reformer kommunista politikus |
1979 | ![]() |
Ruholláh Homeini | ![]() |
1902–1989 | az 1979-es iráni forradalom egyik vezéralakja |
1980 | ![]() |
Ronald Reagan | ![]() |
1911–2004 | |
1981 | ![]() |
Lech Wałęsa | ![]() |
1943– | Nobel-békedíjas lengyel politikus, a Szolidaritás (lengyelül Solidarność) szakszervezeti mozgalom egyik alapítója, volt lengyel államfő (1990–1995). |
1982 | ![]() |
A személyi számítógép | az első „nem emberi” díjazott | ||
1983 | ![]() |
Ronald Reagan | ![]() |
1911–2004 | második alkalommal |
![]() |
Jurij Vlagyimirovics Andropov | ![]() |
1914–1984 | orosz nemzetiségű szovjet politikus, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) főtitkára | |
1984 | ![]() |
Peter Ueberroth | ![]() |
1937– | Az 1984. évi nyári olimpiai játékok fő szervezője |
1985 | ![]() |
Teng Hsziao-ping | ![]() |
1904–1997 | második alkalommal |
1986 | ![]() |
Corazón Aquino | ![]() |
1933–2009 | megdöntötte Ferdinand Marcos tekintélyelvű rendszerét, és visszaállította a demokráciát a Fülöp-szigeteken. |
1987 | ![]() |
Mihail Szergejevics Gorbacsov | ![]() |
1931–2022 | Reformkísérletei a hidegháború végéhez vezettek, és végül a kommunista rendszer bukását, a Szovjetunió széthullását eredményezték. |
1988 | ![]() |
A veszélyeztetett Föld | ![]() |
„Az év bolygója” | |
1989 | ![]() |
Mihail Szergejevics Gorbacsov | ![]() |
1931–2022 | második alkalommal |
Év | portré | Díjazott(ak) | Ország | Élettartam | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|
1990 | ![]() |
George H. W. Bush | ![]() |
1924–2018 | Az Egyesült Államok elnöke, aki felügyelte az amerikai csapatok részvételét az Öbölháború során (1990-1991). |
1991 | ![]() |
Ted Turner | ![]() |
1938– | A CNN alapítója. |
1992 | ![]() |
Bill Clinton | ![]() |
1946– | Az 1992-es elnökválasztás során az Egyesült Államok elnökének választották. |
1993 | ![]() |
A békéért dolgozók |
![]() ![]() ![]() |
Köztük van Nelson Mandela (1918–2013), F. W. de Klerk (1936–), Jasszer Arafat (1929–2004) és Jichák Rabin (1922–1995). | |
1994 | ![]() |
II. János Pál pápa | ![]() ![]() |
1920–2005 | Az első lengyel választott vezetője a római katolikus egyháznak 1978 és 2005 között. |
1995 | ![]() |
Newt Gingrich | ![]() |
1943– | A „republikánus forradalom” vezetője. |
1996 | David Ho | ![]() ![]() |
1952– | Az AIDS-kutatásban elért áttöréséért. | |
1997 | ![]() |
Andy Grove | ![]() ![]() |
1936–2016 | Az Intel elnök-vezérigazgatója. |
1998 | ![]() |
Bill Clinton | ![]() |
1946– | Második alkalommal |
![]() |
Ken Starr | ![]() |
1946– | A Monica Lewinsky-botrány során főszerepet játszott, hogy végül Bill Clinton ellen vádat emeltek. | |
1999 | ![]() |
Jeff Bezos | ![]() |
1964– | Az Amazon.com alapítója és vezérigazgatója. |
Év | portré | Díjazott(ak) | Ország | Élettartam | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|
2000 | ![]() |
George W. Bush | ![]() |
1946– | A 2000-es elnökválasztás során az Egyesült Államok elnökének választották. |
2001 | ![]() |
Rudy Giuliani | ![]() |
1944– | Giuliani volt New York City polgármestere a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokkor. |
2002 | Az informátorok | ![]() |
„Az informátorok” megnevezés alatt három amerikai nő, Coleen Rowley, Cynthia Cooper és Sherron Watkins 2001 és 2002 közötti, a könyvelési csalásokban való leleplezői szerepét értjük. | ||
2003 | Az amerikai katona | ![]() |
Az amerikai katonák részére, akik képviselik az amerikai haderőt szerte a világban, különösen az iraki háború alatt (2003–2011). (másodszorra) | ||
2004 | ![]() |
George W. Bush | ![]() |
1946– | Bush volt az, akit a 2004-es amerikai elnökválasztás során újraválasztottak és felügyelte az amerikai részvételt az iraki háborúban. (másodszorra) |
2005 | Az irgalmas szamaritánusok | ![]() ![]() |
Bono, Bill Gates és Melinda Gates munkájának. Bono híres emberbarát és a U2 énekese, aki fellépett és segített megszervezni a 2005-ös Live 8 koncertsorozatot. Bill Gates a Microsoft alapítója és a világ egyik leggazdagabb embere, aki feleségével közösen hozta létre a Bill & Melinda Gates Alapítványt. | ||
2006 | Te | ![]() |
A Time szerint mindenki az év embere, aki alakítja és formálja a digitális társadalmat. A magazin borítóján a kép helyén egy tükröződő felület van, így a képen mindenki önmagát láthatja. | ||
2007 | ![]() |
Vlagyimir Putyin | ![]() |
1952– | 2007-es orosz elnöki tevékenységéért. |
2008 | ![]() |
Barack Obama | ![]() |
1961– | A 2008-as elnökválasztás során az Egyesült Államok elnökének választották, így ő lett az Államok első afroamerikai elnöke. |
2009 | ![]() |
Ben Bernanke | ![]() |
1953– | A Federal Reserve elnöke a 2008-as gazdasági világválság idején. |
Év | portré | Díjazott(ak) | Ország | Élettartam | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|
2010 | ![]() |
Mark Zuckerberg | ![]() |
1984– | Az egyik legnagyobb közösségi médiának számító Facebook alapításáért. (26 éves korában ítélték neki a címet, így a második legfiatalabb Charles Lindbergh után.) |
2011 | A Tüntető | ![]() |
Minden tüntető számára, többek között az arab tavasz, a Wall Streetet elfoglaló mozgalom résztvevői, valamint a görög és a moszkvai tüntetők részére. | ||
2012 | ![]() |
Barack Obama | ![]() |
1961– | A 2012-es amerikai elnökválasztás során újra az Egyesült Államok elnökének választották. (másodszorra) |
2013 | ![]() |
Ferenc pápa | ![]() ![]() |
1936– | Az első argentin választott vezetője a római katolikus egyháznak. |
2014 | Az ebola ellen harcolók |
![]() |
Azon egészségügyi dolgozók és minden olyan ember részére, akik segítettek a Nyugat-afrikai Ebola-járvány terjedésének megállításában.[2] | ||
2015 | ![]() |
Angela Merkel | ![]() |
1954– | 2005-2021 között Németország kancellári tisztségét betöltő elismert politikai vezető, aki nagy szerepet vállalt a görög gazdasági válság és az európai migrációs krízis megoldásában.[3] |
2016 | ![]() |
Donald Trump | ![]() |
1946– | 2016-ban megválasztották az Amerikai Egyesült Államok első politikai vagy katonai háttér nélküli elnökévé.[4] A magazin az „Amerikai Megosztott Államok elnökének” nevezte.[5][6] |
2017 | MeToo-kampányt indító és abban megnyilvánuló szexuáliszaklatás-áldozatok | ![]() |
Ashley Judd, Susan Flower, Adama Iwu, Taylor Swift és Isabel Pascual. | ||
2018 | „Az őrzők” | ![]() |
Áldozattá vált újságírók (Jamal Khashoggi, Maria Ressa, Wa Lone, Kyaw Soe és a Capital Gazette újságírói). | ||
2019 | ![]() |
Greta Thunberg | ![]() |
2003– | Környezetvédelmi aktivista, egyben ő az eddigi legfiatalabb nő is, akinek odaítélték a címet (16 éves korában). |
Év | Portré | Díjazott(ak) | Ország | Élettartam | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|
2020 | ![]() |
Joe Biden és Kamala Harris | ![]() |
1942–
1964– |
Az USA megválasztott elnöke, illetve alelnöke. Harris az első nő, aki ezt a tisztséget betöltheti. |
2021 | ![]() |
Elon Musk | ![]() |
1971– | Nagyvállalkozó és multimilliárdos újító, a világ egyik leggazdagabb embere. Nevéhez fűződnek a Zip2, az X.com, a PayPal, a SpaceX, a Tesla Inc., a SolarCity, a The Boring Company, a Neuralink vállalkozások, a Starlink projekt és a Hyperloop megtervezése. |
2022 | ![]() |
Volodimir Zelenszkij és Ukrajna lelke | ![]() |
1978– | Ukrajna elnöke. Az „Ukrajna lelke” az ukrán népet és az ukrán ellenállást jelképezi. |
2023 | ![]() |
Taylor Swift | ![]() |
1989– | Tizenkétszeres Grammy-díjas amerikai énekes-dalszerző |
2024 | ![]() |
Donald Trump | ![]() |
1946- | 2024-ben Trumpot újraválasztották az Egyesült Államok elnökévé, legyőzve a hivatalban lévő alelnököt, Kamala Harrist. Grover Cleveland 1892-es elnökválasztása után ő lett a második elnök, aki két nem egymást követő ciklusban győzött. |