Donald Arthur Glaser

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Donald Arthur Glaser hatását a kortárs társadalomra. A Donald Arthur Glaser megjelenése óta minden korosztálytól és kulturális hátterű embertől felkeltette a figyelmét és kíváncsiságát. Az évek során a Donald Arthur Glaser állandó vita tárgyának bizonyult, és sokféle véleményt és nézőpontot generált. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Donald Arthur Glaser hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző aspektusait, a kommunikáció módjától kezdve a szórakoztatásig és oktatásunkig. Ez a cikk átfogó képet kíván adni a Donald Arthur Glaser-ről és annak fontosságáról a mai társadalomban.

Donald Arthur Glaser
Életrajzi adatok
Született1926. szeptember 21.
Cleveland
Elhunyt2013. február 28. (86 évesen)
Berkeley
SírhelyMountain View Cemetery
Ismeretes mint
  • fizikus
  • idegtudós
  • egyetemi oktató
  • feltaláló
  • neurobiológus
Házastárs
  • Ruth Bonnie Thompson
  • Lynn Bercovitz
Iskolái
Szakmai kitüntetések
  • fizikai Nobel-díj (1960, 225 987 kr)
  • Elliott Cresson-emlékérem (1961)
  • az Amerikai Fizikai Társaság tagja
  • Guggenheim-ösztöndíj
A Wikimédia Commons tartalmaz Donald Arthur Glaser témájú médiaállományokat.

Donald Arthur Glaser (Cleveland, Ohio, 1926. szeptember 21. – Berkeley, Kalifornia, 2013. február 28.[1]) amerikai fizikus és neurobiológus. 1960-ban ő kapta meg a fizikai Nobel-díjat „a buborékkamra kifejlesztéséért”.

Az amerikai Ohio-beli Clevelandben született. 1946-ban végezte el a Case Institute of Technology fizika és matematika szakát, fizika doktoriját ugyanitt szerezte 1950-ben. Elfogadta oktatói kinevezését a Michigani Egyetemen és 1957-ben professzorrá nevezték ki. 1959-től a University of California (Berkeley) fizikaprofesszora. 1964-ben megszerezte a molekuláris biológia professzora címet is. (1989-től) fizikát és a neurobiológiát tanított.

Jegyzetek

  1. ↑ Physics Nobelist and biotech pioneer Donald Glaser dies at 86 (en)

Források