Űrhajós
Ebben a cikkben a Űrhajós kérdésével foglalkozunk különböző nézőpontokból, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a kérdésről. A Űrhajós a mai társadalomban nagy jelentőségű téma, amely vitákat, vitákat és elmélkedéseket váltott ki különböző területeken. A következő néhány sorban a Űrhajós-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, többek között történetét, társadalomra gyakorolt hatását, etikai vonatkozásait, relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Reméljük, hogy ez a mélyreható feltárás lehetővé teszi az olvasó számára a Űrhajós szélesebb körű és gazdagabb megértését, és hozzájárul a témával kapcsolatos ismeretek gazdagításához.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Az űrhajós (az amerikai terminológiában asztronauta, az oroszban kozmonauta, a kínaiban tajkonauta) űrrepülést végrehajtó személy.
1961 óta több mint 400 űrhajós járt a világűrben szovjet, amerikai, orosz és kínai űrhajókon. Az első űrhajós a szovjet Jurij Gagarin volt, aki 1961-ben a Vosztok–1 űrhajó fedélzetén repült. Az eddigi egyetlen magyar állampolgárságú űrhajós Farkas Bertalan volt (1980, Szojuz–36, Szojuz–35). 2007-ben (Szojuz TMA–10, Szojuz TMA–9) és 2009-ben (Szojuz TMA–14, Szojuz TMA–13) a magyar származású Charles Simonyi járt az űrben.
A Nemzetközi Űrhajós Szövetség meghatározása szerint akkor tekinthető valaki űrhajósnak, ha legalább egyszer megkerülte a Földet. Ennek szükséges feltételei:
- 100 kilométeres földfelszín feletti magasság
- 8 km/s (28 800 km/h) sebesség[1]
Az egyes nemzetek első űrhajósai
(zárójelben az űrhajósok száma, az első űrhajós és repülésének éve)
Sorrend az első repülés éve szerint:
- Szovjetunió (Jurij Gagarin, 1961);
- Amerikai Egyesült Államok (Alan Shepard, 1961);
- Csehszlovákia (1, Vladimír Remek, 1978);
- Lengyelország (1, Mirosław Hermaszewski, 1978);
- Németország (NDK) (Sigmund Jähn, 1978);
- Bulgária (2, Georgi Ivanov, 1979);
- Magyarország (2, Farkas Bertalan, 1980);
- Vietnám (1, Phạm Tuân, 1980);
- Kuba (1, Arnaldo Tamayo Méndez, 1980);
- Mongólia (1, Dzsugderdemidín Gurragcsá, 1981);
- Románia (1, Dumitru Prunariu, 1981);
- Franciaország (1, Jean-Loup Chrétien, 1982);
- Németország (NSZK) (1, Ulf Merbold, 1983);
- India (1, Rakesh Sharma, 1984);
- Kanada (Marc Garneau, 1984);
- Szaúd-Arábia (1, Sultan Salman Al-Saud, 1985);
- Hollandia (1, Wubbo Ockels, 1985);
- Mexikó (1, Rodolfo Neri Vela, 1985);
- Szíria (1, Muhammad Farisz, 1987);
- Afganisztán (1, Abdul Ahad Mohmand, 1988);
- Japán (Akijama Tojohiro, 1990);
- Nagy-Britannia (Helen Sharman, 1991);
- Ausztria (1, Franz Viehböck, 1991);
- Oroszország (Alekszandr Jurjevics Kaleri, Alekszandr Viktorenko, 1992);
- Belgium (1, Dirk Frimout, 1992);
- Svájc és Olaszország (Claude Nicollie és Franco Malerba, 1992);
- Kazahsztán (1, Talgat Muszabajev, 1994);
- Ukrajna (Leonyid Kosztyantinovics Kadenyuk, 1997);
- Szlovákia (1, Ivan Bella, 1999);
- Dél-afrikai Köztársaság (Mark Shuttleworth, 2002);
- Izrael (1, Ílán Rámón, 2003);
- Kína (1, Jang Li-vej (Yang Liwei), 2003);
- Brazília (Marcos Pontes, 2006);
- Irán (Anousheh Ansari, 2006);
- Svédország (Christer Fuglesang, 2006);
- Malajzia (0,-,2007) – terv;
Jegyzetek
Források
További információk
|
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |