A mai világban a Ausztria himnusza komoly probléma, amely emberek millióit érinti szerte a világon. A technológia fejlődésével és a társadalom változásaival a Ausztria himnusza vita és vita tárgyává vált különböző területeken. A Ausztria himnusza fontosságának és következményeinek megértése szükséges ahhoz, hogy hatékonyan kezelhessük a kihívásokat, és olyan megoldásokat találhassunk, amelyek a társadalom egésze számára előnyösek. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Ausztria himnusza-hez kapcsolódó különböző szempontokat, és elemezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
A Land der Berge, Land am Strome 1947. február 25-e óta Ausztria himnusza. Az Alkotmányozó Bizottság 2011. november 22-én engedélyezte a himnusz szövegének módosítását. Az új szöveg 2012. január 1-jén lépett érvénybe.[1][2]
Ausztriában a himnusz dallama 1797 után Németország mai himnuszának dallama volt. Ez a dallam a Nyugat-Magyarországon (ma Burgenland) felnőtt Joseph Haydn szerzeménye, melyet eredetileg egy horvát népdal inspirált.
A második világháború után az akkori oktatási miniszter, Felix Hurdes javaslatára megváltoztatták ezt, hogy ezzel is kifejezzék Ausztria különállását Németországtól.
1946-ban 10.000 schilling díjjal pályázatot írtak ki. 1800 pályázati munka jött be, 30 került a végső listára. 1947. február 25-én Paula von Preradović („Land der Berge, Land am Strome”) című dalát választották ki nemzeti himnusznak. 1947. március 7-én volt ez a himnusz először hallható a rádióban. A szövetségi törvénykönyvben soha nem nyomtatták ki ezt a himnuszt.
Mindennek ellenére ugyanaz a Felix Hurdes 1951-ben javasolta a Haydn-himnusz bevezetését, mert szerinte mélyen beivódott az emberek tudatába. A nemrég elhunyt Karl Renner is ezt javasolta himnuszként. Ez azért nem volt sikeres, mert Németország 1952-ben visszatért a Haydn-himnuszhoz.
1992-ben Paula von Preradović fiai, Otto und Fritz Molden szerzői jogdíjat pereltek az osztrák államtól a dalra, melyet azzal utasítottak el, hogy az a 10 000 schillinggel már meg volt fizetve.
A kilencvenes évek elején a női egyenjogúság nevében több képviselőnő is jelezte, hogy a himnusz első versszakában csak a férfiakra történik utalás. Felvetésük akkor nem hozott eredményt, az új inkluzív szöveget csak 2012-ben vezették be. Ez az eset jól mutatja az elmúlt évtizedek társadalmi változásait, hiszen a szöveg szerzője, Paula von Preradović női íróként saját maga korában nem találta indokoltnak, hogy a szöveg nyelvezete ne csak férfiakra utaljon.
Tizenkilenc nappal 1791. december 5-i halála előtt komponálta Wolfgang Amadeus Mozart az utolsó teljes alkotását, a KV 623-as számú szabadkőműves kantátát. Ennek volt része a KV 623a jegyzékszámú láncdal a „testvérek, nyújtsátok kezeteket szövetségre” címmel. Mai fölismerések szerint a dallam mégsem magától Mozarttól, hanem annak páholyfivérétől, Johann Holzertől (1753–1818) származik.
A himnusz eredeti szövege | Magyar fordítása |
---|---|
Land der Berge, Land am Strome, |
Hegyek országa, ország a folyam mentén, |
Heiß umfehdet, wild umstritten, |
Hevesen körülharcolva, vadul vitatva, |
Mutig in die neuen Zeiten, |
Bátran az új korban, |
A himnusz új szövege | Magyar fordítása |
---|---|
Land der Berge, Land am Strome, |
Hegyek országa, ország a folyam mentén, |
Heiß umfehdet, wild umstritten, |
Hevesen körülharcolva, vadul vitatva, |
Mutig in die neuen Zeiten, |
Bátran az új korban, |