Paula von Preradović

Mai cikkünkben a Paula von Preradović lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. A kezdetektől a mai relevanciájáig a Paula von Preradović különböző területeken érdeklődés és vita tárgya volt. Sok szakértő szentelte idejét a Paula von Preradović tanulmányozására és elemzésére, aminek köszönhetően jobban megértjük annak fontosságát és életünkre gyakorolt ​​hatását. Az évek során a Paula von Preradović fejlődött és alkalmazkodott a modern világ változó körülményeihez, új perspektívákat és megközelítéseket generálva tanulmányaiban. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Paula von Preradović minden oldalát, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig.

Paula von Preradović
Élete
Született1887. október 12.
Bécs
Elhunyt1951. május 25. (63 évesen)
Bécs
SírhelyWiener Zentralfriedhof
Nemzetiségosztrák
HázastársaErnst Molden
Gyermekei
  • Fritz Molden
  • Otto Molden
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, próza
Fontosabb műveiLand am Berge, Land der Strome
Pave und Pero
A Wikimédia Commons tartalmaz Paula von Preradović témájú médiaállományokat.
Sírja a bécsi központi temetőben

Paula von Preradović (Bécs, 1887. október 12. – Bécs, 1951. május 25.) horvát származású osztrák költő és író, az osztrák himnusz szövegének szerzője.

Élete

Nagyapja, Petar Preradović ismert horvát költő volt. Édesapját, Dušan Preradovićot a Császári és Királyi Haditengerészet tisztjét 1889-ben Pólába vezényelték. Paula gyermekkorát a dalmát tengerparton töltötte. 1901 és 1905 között Sankt Pöltenben tanult az angolkisasszonyok intézetében. 1913-ban Münchenben ápolónői képesítést szerzett. 1914-ben, az első világháború kitörése után visszatért Bécsbe, és a Bécsi Egyetem hadikórházában dolgozott. Ott ismerkedett meg Ernst Molden újságíróval, 1922-ben házasodtak össze.

Első versein, amelyekben boldog gyermekkorának tájait írta le nagy nosztalgiával, Stefan George és Rainer Maria Rilke hatása érződik. 1929-ben jelent meg első verseskötete, 1940-től regényeket és elbeszéléseket is írt.

1944-ben a Gestapo letartóztatta és börtönbe vetette Paulát és férjét, mert írásaikban bírálták a nemzetiszocialista időszakot. Fiaik szintén antifasiszta ellenállók voltak. 1946-ban Felix Hurdes oktatási miniszter felkérte Paulát, hogy vegyen részt azon a pályázaton, amelyet az új osztrák himnusz szövegére hirdettek meg. 1947. február 25-én, a nyertes dallamhoz szükséges kis módosítással, a Land am Berge, Land der Strome költeményre esett a minisztertanács választása. Ausztria himnusza 1947. március 7-én hangzott el először a rádióban, március 9-én a Wiener Zeitungban megjelent a himnusz szövege.

Művei

Versek

  • Südlicher Sommer, 1929
  • Dalmatinische Sonette, 1933
  • Lob Gottes im Gebirge, 1936
  • Land am Berge, Land der Strome, 1946
  • Ritter, Tod und Teufel, 1946
  • Verseskötet, 1949

Próza

  • Pave und Pero, 1940
  • Wiener Chronik, 1945
  • Königslegende, 1950
  • Die Versuchung des Columba, 1951
  • Kindheit am Meer. Fragmente eines autobiographischen Romans (Paula von Preradović, Porträt einer Dichterin) 1955
  • Tagebuch, 1995

Források