Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga

Mai cikkünkben a Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga eredetétől a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a kutatás és érdeklődés tárgya volt a tudás különböző területein. A történelem során a Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga döntő szerepet játszott az emberiség evolúciójában és fejlődésében, befolyásolva kulturális, gazdasági és társadalmi szempontokat. Ebben a cikkben a Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, elemezve annak fontosságát és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga hogyan jelölt meg előtte és utána különböző területeken, valamint hogy milyen hatással volt az emberek mindennapi életére. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra és a Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga megismerésére.

Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga
Szent István emlékmű a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom előtt
Szent István emlékmű a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom előtt
Műfajmagyar egyházi népének
Hangfajdúr pentachord
A kotta hangnemeG dúr
SorokA A B Av
HangterjedelemV–7 V–7 1–4 V–7
Kadencia2 (2) 2
Szótagszám12 12 12 12

Az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga egy Szent István királyról szóló, templomban is énekelt himnusz. Dallama Bogisich Mihály: Őseink buzgóságából való,[1] szövege a Dőri kéziratos énekeskönyvből.[2]

1771-ben Mária Terézia hazahozatta a Szent Jobbot a raguzai (ma Dubrovnik) domonkosok kolostorából, ahová a török hódoltság idején került, és elrendelte Szent István napjának augusztus 20-i megünneplését. Az ének ezután a katolikus magyarság egyik néphimnuszává vált.[3]

Feldolgozás:

Szerző Mire Mű
Bárdos Lajos vegyeskar Musica Sacra I/4
egynemű kar Musica Sacra II/2

Története

Dallam

Az ének eredetileg középkori francia vagy angol eredetű gregorián adventi szekvencia volt Mittit ad virginem (A Szűzhöz küldé) kezdetű szöveggel, melynek sok változata alakult ki.

Magyarországon először protestáns graduálokban található meg. A protestáns istentisztelet nyelve a magyar, ezért a graduálok magyar fordításban közlik a szekvenciát: Nagydobszai (Küldé az Úr Isten, XVII. sz. eleje), Béllyei (1642–1653), Eperjesi (Küldé az Úr Isten, 1635), Batthyány (Boczata az szüzhöz, XVII. sz. eleje), Spáczai (Bocsata az Szüzhöz), Öreg Graduál (Bocsátá az Szűzhöz, 1636).

Első magyar katolikus forrása a Cantus Catholici (1651), mely az ötsoros szöveget latinul és magyar fordításban is közli (Küldé az Úristen gyors és hív szolgáját). Innen került a dallam a Szegedi Cantus Catholicibe (1674), majd a XX. század második felében a Hozsanna!-ba (1969., függelék, 403. ének) és az Éneklő Egyházba (1984., 5. ének).

A Szent István szöveg

A Szent István himnusz szövege először Kovács István kéziratos énekeskönyvében (Dőri énekeskönyv, 1763–69) található meg. Kovács István egy kis Sopron megyei község tanítója volt, és feltehetően maga írta a verset, és festette az énekeskönyv 339. oldalán levő, Szent Istvánt és Imrét ábrázoló képet. A vers sorainak kezdőbetűit összeolvasva értelmes szót kapunk: ÁRVA KERT, vagy ÁRVÁKÉRT. Ez bizonyítja, hogy a vers nem népi eredetű.

A következő előfordulás a Kájoni Cantionale Catholicum (1676), mely csak szövegeket közöl, kottát nem. Az 1651-es dallamot utólag Domokos Pál Péter társította a szöveghez.[4]

A Dőri kéziratos forrásban és a Bozóki gyűjteményben (1797) az ének még ötsoros. Az utóbbi gyűjtemény szolgált forrásul Bogisich Mihály: Őseink buzgósága című könyvéhez; innen került a szöveg a Szent vagy, Uram!-ba.

Szöveg és dallam együtt

A Tárkányi–Zsasskovszky: Katolikus egyházi énektárban (1855) jelenik meg a először a négysorossá módosult dallam a Szent István-szöveggel együtt (Szent...nevének mondjunk áldást). A katolikusoknál ez a négysoros változat él tovább a XIX. században is. Innen vette át Harmat Artúr a dallamot a Szent vagy, Uram!-ba, úgy, hogy a ritmust egyenletes ¾-es korálritmusba rendezte át. A négysoros dallamváltozat folklorizálódott is: az Éneklő Egyház két népi változatot közöl (20. és 255. ének).

Kodály-feldolgozás

A Szent István királyhoz írt himnusz szövegét Kodály Zoltán dolgozta fel teljesen új, általa írt dallammal[5] 1938-ban Ének Szent István királyhoz címmel három formában: fiú vegyeskar (szoprán, alt, basszus szólam), kisebb vegyeskar, nagy vegyeskar.[6][7]

Szövege

Mai, „finomított” szöveg

Szent István királyhoz

Eredeti szövegváltozat

Szent István királyrúl.

Nota: Regnorum Domina etc.

Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga!
Ki voltál valaha országunk istápja!
Hol vagy István király? Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben teelőtted sírván.
Rólad emlékezvén csordúlnak könnyei,
Búval harmatoznak szomorú mezei.
Lankadnak szüntelen vitézlő karjai,
Nem szünnek iszonyú sírástól szemei.
Virágos kert vala híres Pannónia,
Mely kertet öntözé híven Szűz Mária.
Kertésze e kertnek István király vala:
Behomályosodott örvendetes napja.
Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid,
Hozzád fohászkodunk árva maradékid.
Tekints, István király szomorú hazádra,
Fordítsd szemeidet régi országodra.
Reménységünk vagyon benned s Máriában,
Mint magyar hazánknak hív királynéjában.
Még éltedben minket ennek ajánlottál,
És szent koronáddal együtt feláldoztál.
Áh! hol vagy Magyarok tündöklő Tsillagja,
ki voltál valaha Országunk Istápja.
Hol vagy István király? téged Magyar kíván,
Gyászos öltözetben te előtted sírván.
Rólad emlékezvén tsordulnak könyvei,
búval harmatoznak szomorú mezzej,
lankadnak szüntelen Vitézlő kezej,
nem szünnek iszonyú sírástúl szemej.
Virágos kert vala híres Pannónia,
mely kertet öntöze hiven Szűz MÁRIA.
Kátholika hitnek bő volt szép virágja,
bé homályosodott örvendetes Napja.
Ah! melly nagy változás minden féle Vallás,
már meg szaporodott sok Lelki kár-vallás,
mint rósát a hivség ugy a Pannoniát
rontya eretnekség fonnyaszttya Virágát.
Kertésze e kertnek István király vala,
termesztője ennek ő véle meg hala,
Ennek életében élt a Magyar Ország,
ő halála után lett holt eleven ág.
Előtted könyörgünk bús Magyar fiaid,
hozzád folyamodunk árva maradékid,
Tekénts István király szomorú hazádra,
fordétsd szemeidet régi Országodra.
Reménségünk vagyon benned, s – Máriában,
mint Magyar hazánk(na)k hiv Királynéjában,
Még éltedben ennek minket ajánlottál,
és sz: Koronával együtt föl áldoztál.
Te hozzád Mária Sz. István Királlyal,
Keresztfán érettünk szenvedő Fiaddal,
Árva Magyar Ország sírva fohászkodik,
néked mint Anyánk(na)k igy Panaszkodik.

Dőry kéziratos Énekeskönyv átirata (1763.) (A versszakok kezdőbetűi egy akrosztichont adnak ki: Árvakert.)

Szent István király ábrázolása a Képes krónika kódexben

Kotta és dallam

\version "2.14.2" { << \relative c' { \key g \major \time 3/4 \tempo 4 = 72 \set Score.tempoHideNote = ##t \set Staff.midiInstrument = "church organ" % Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga d g a b a g a a b c b \tempo 4=24 a\fermata \tempo 4=72 \bar "||" \break % ki voltál valaha országunk istápja? d, g a b a g a a b c b \tempo 4=24 a\fermata \tempo 4=72 \bar "||" \break % Hol vagy, István király? c b a b a8( g) \tempo 4=24 a4\fermata \tempo 4=72 % Téged magyar kíván c b a b a8( g) \tempo 4=24 a4\fermata \tempo 4=72 \bar "||" \break % gyászos öltözetben, teelőtted sírván. d, g a b a g a b c b a \tempo 4=24 g\fermata \tempo 4=72 \bar "|." } \addlyrics { Ah, hol vagy ma -- gya -- rok tün -- dök -- lő csil -- la -- ga, Ki vol -- tál va -- la -- ha or -- szá -- gunk is -- táp -- ja? Hol vagy, Ist -- ván ki -- rály? Té -- ged ma -- gyar kí -- ván Gyá -- szos öl -- tö -- zet -- ben, te -- e -- lőt -- ted sír -- ván. } >> }

Jegyzetek

  1. ↑ Bogisich Mihály: Őseink buzgósága imák- és énekekben. Budapest: (kiadó nélkül). 1888. 376. o. I-II. kötet  
  2. ↑ 339. oldal. A Szent vagy, Uram!-ban 1752 szerepel keletkezési dátumként.
  3. ↑ A másik katolikus néphimnusz a Boldogasszony Anyánk. A református magyarság himnusza a 90. genfi zsoltár (Tebenned bíztunk, elejétől fogva) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – Rákóczi-nóta is.
  4. ↑ Domokos Pál Péter: „...édes Hazámnak akartam szolgálni...”: Kájoni János: Cantionale Catholicum". Budapest: (kiadó nélkül). 1979. 172–173. o.  
  5. ↑ Szerzői jogi okok miatt a dallamot nem közölhetjük.
  6. ↑ Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillag. YouTube
  7. ↑ Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz. YouTube

Források

Weblapok:

Énekeskönyvek:

  • Szent vagy, Uram! Orgonakönyv. Szent István Társulat, 1974., 294. ének. ISBN 963 360 015 4
  • Hozsanna! Teljes kottás népénekeskönyv. Bárdos Lajos és Werner Lajos. A liturgikus reform alapján átdolgozott és bővített, 20. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2007. ISBN 978 963 361 889 9 294. és 403. ének  
  • Éneklő egyház: Római Katolikus Népénektár. 7. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2005. ISBN 963 361 676 X 5., 20., 255., 287. és 288. ének  
  • Digitális Evangélikus Énekeskönyv: Elküldötte az Úr. Magyarországi Evangélikus egyház (Hozzáférés: 2018. február 14.) 132. ének.
  • Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához: Művészeti, zeneelméleti és magyar népzenei alapismeretek. Tizedik, bővített kiadás. Pécs: Kulcs a muzsikához kiadó. 2003. 375. o. ISBN 963 03 5519 1  
  • Tiboldi József: A magyar népdal családfája: A magyar népdal eredete és családfájának ismertetése művelődéstörténet, etnográfia, esztétika és a nemzetnevelés szempontjából. Mellékelve a legszebb magyar népdalokból összesen 101 dal. Budapest: Szerző kiadása: Rózsavölgyi és Társa. 1936. 2. kotta  

Feldolgozások:

  • Kodály Zoltán: Vegyeskarok. Budapest: Editio Musica. 1972. 35., 36 és 40. o.  
  • Bárdos Lajos: Musica Sacra, I. Vegyeskarra, 4. Énekek Jézusról és a szentekről. Budapest: Editio Musica. 2004. 47. o. ISMN M 080 14292 9  
  • Bárdos Lajos: Musica Sacra, II. Egyneműkarra, 2. Énekek Jézusról, Szűz Máriról és a szentekről. Budapest: Editio Musica. 2005. 45. o.  

Zenetudomány:

Szöveg:

Felvételek

További információk

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap