A vallás Európában

Manapság a A vallás Európában olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A technológia fejlődésével és a globalizációval a A vallás Európában olyan releváns témává vált, amely közvetlenül befolyásolja az emberek mindennapi életét. A globális gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a A vallás Európában az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődési területévé vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a A vallás Európában összes oldalát, és azt, hogy hogyan fejlődött az évek során.

Európában a vallásosság az emberek többsége számára ma már nem jelent szükségképpen vallásgyakorlatot; nem igénylik feltétlenül az egyházak közreműködését. A társadalom többsége magánügynek tekinti a vallást, és az egyre inkább az intim szférába kerül. Csökken az egyháztagok száma és az istentiszteleteken résztvevők aránya. Az egyházban megnőtt a laikusok aránya. A hívők többsége közösségi élményként éli meg a hitét. Ez a háttere a bázisközösségi mozgalmak keletkezésének, amely a fejlett országokban az elszemélytelenedett társadalomnak tulajdonítható. [1]

Az európaiak egy része vallásosnak nyilvánítja magát. Ők többségükben azt vallják, hogy Isten és a vallás fontos számukra, a tízparancsolatban összefoglalt erkölcsi elvek alapján állnak, többnyire ez szabja meg magatartásukat. Mindemellett – különösen az ifjúság körében – az utóbbi évtizedekben csökkent az istenhit és a vallásos gyakorlat. [1]

A kelet-európai társadalmakban (így Magyarországon is) a 20. században a hagyományos vallásosság térvesztése gyorsabb volt, mint az ateizmus térnyerése. A politikai rendszerváltás megszüntette a vallásüldözést, átértékelte a vallást, biztosítja a vallásszabadságot. Ebben a régióban a rendszerváltás után megfigyelhető volt a vallási érdeklődésnek és a hívő elkötelezettség vállalásának élénkülése, fokozódása.[1] Az elmúlt évtizedekben azonban Európa-szerte csökkent a vallásosság és a felekezetekhez tartozók aránya.[2][3] Ez a 21. századi népszámlálások után Magyarországon is megfigyelhető jelenség.

Korunkban a kereszténység a legelterjedtebb vallás Európában. Egyes régiókban a társadalom nagy mértékben szekularizálódott. [1]

A szekularizáció eszméjében és hatásában kettősség mutatkozik. Egyrészt a kultúra önállósulását jelenti, másrészt – sokak számára – az Istennel való minden kapcsolat kizárását.[1] Az északi, protestáns többségű országokat erősebben érinti a szekularizációs folyamat, mint a délebbi, katolikus nemzeteket. [4]

A szekularizáció következtében az élet sok területén csökkent a vallás befolyása. Az emberek gondján-baján az orvostudomány, a szervezett szociális gondoskodás kíván segíteni.

A vallási közömbösség és az ateizmus az elmúlt száz évben vált jelentőssé a vallási életben. Ateista az, aki nem hisz Istenben, aki a világot Isten nélkül tételezi fel, és kizárólag materialista álláspontra helyezkedik. A gyakorlati ateista nem tagadja nyíltan Istent, de úgy él, mintha Isten nem létezne. A vallástalanság mértéke sokak szerint összefügg a gazdasági fejlettséggel, az életszínvonal alakulásával. Ennek viszont ellentmond, hogy például az Egyesült Államok vallási élete sokkal intenzívebb, mint Európáé. [4]

Történelem

A kereszténység története

- A kereszténység kronológiája -

Sablon:A kereszténység története

Az utóbbi kétezer évben Európa vallási térképe többször változott.

Ókor

A Római Birodalomban (különösen Itáliában és Görögországban) fejlett politeista vallások alakultak ki. Később különféle keleti vallási kultuszok is eljutottak a Birodalom belsejébe (Ízisz-, Mithrász-kultusz stb.). A "barbár" területeken (a perifériákon) a vallási hiedelmek egyéb formái uralkodtak. [1]

Lásd még: kelta vallás, germán ősvallás, boszorkányság és mágia
Lásd még: római vallás és görög vallás

A monoteista (egyistenhívő) vallások közül elsőként a zsidó vallás jelent meg Európa déli, délkeleti részén. Zsidó kereskedők már a Kr. e. 3. század jártak Görögországban és Itáliában. A palesztinai történelem viszontagságos körülményei miatt már ekkor igen sok zsidó hagyta el Palesztinát, és telepedett le a Földközi-tenger keleti medencéjét határoló vidékeken, ahol zárt közösségekben élt és zsinagógákat épített vallásának gyakorlására. [1]

A rómaiak a meghódított népek vallásait nem üldözték, sőt e népek isteneit is besorolták a birodalom istenvilágába. A zsidók monoteizmusa ellenállt ennek a vallási integrálódásnak. A zsidó felkelés bukása után felgyorsult a zsidó kivándorlás Palesztinából, és a zsidó vallásból kinőtt kereszténység a Földközi-tenger távolabb eső római provinciáiban is terjedt.

Őskeresztények

Az első keresztények életének lényege Krisztus követése, tanításainak és hitelveinek gyakorlása volt úgy, hogy azok a lehető leginkább hasonlítsanak Jézus Krisztus cselekedeteire. A világtól és bűneiktől való elfordulásuk jeléül megkeresztelkedtek és egész életüket Isten országa várásának állították be.

Már az 1. században terjedt a kereszténység a Római Birodalom területén.

Bővebben: őskeresztények

Ókeresztény egyház

A 2-3. század folyamán a véres üldözések ellenére is rohamosan terjedt a Római Birodalom valamennyi provinciájában a kereszténység. Nagy Konstantin császár végül 313-ban engedélyezte keresztények szabad vallásgyakorlatát, és a 4. század végére a kereszténység államvallássá lett.

Bővebben: ókeresztény egyház

395-ben kettészakadt a birodalom, nyugati és keleti részre. Mindkettő keresztény volt már ekkor. Erre az időszakra vezethetők vissza a keleti és nyugati kereszténység kialakulásának és elkülönülésének kezdetei is.

Középkor

Az 5. században a Nyugat-római birodalom bukása (476) után a népvándorlás sok tekintetben elősegítette a kereszténység terjedését az egykori birodalom határain túl is, a germán és szláv törzsek körében.

Bővebben: a kereszténység története

A kereszténység már az első századokban sem volt teljesen egységes. A nyugati (latin) és a keleti (ortodox) egyház 1054-ben vált véglegesen külön (lásd: nagy egyházszakadás).

A 12. század környékén a pápák hangoztatták azt, hogy nemcsak lelki uralmat, hanem földi hatalmat is kaptak.[5] Az ő idejükben a pápaság eljutott politikai hatalmának csúcspontjára, és – nyugaton – sikerült megvalósítania azt a törekvését, hogy világi dolgokban is ő legyen a legfőbb döntőbíró. Királyok függtek tőlük, koronákat ajándékoztak, polgárokat mentettek fel a hűségeskü alól, hadseregeket állítottak, békét, illetve keresztes hadjáratokat hirdettek.[5]

Bővebben: pápaság a középkorban

Újkor

A római katolikus egyházból váltak ki a 16. században a történelmi protestáns felekezetek: az evangélikus (lutheránus), református (kálvinista), valamint az anglikán egyházak. A későbbiekben kialakult új-protestáns felekezetek (baptista, metodista stb.) Európában már nem terjedtek el jelentős mértékben. [1]

Bővebben: a kereszténység az újkorban

Iszlám

Az iszlám a 8. században az arab hódítással együtt jelent meg a Pireneusi-félszigeten, ahol közel 800 éven át virágzott. A félsziget nagy részén kevert vallási összetételű népesség (keresztény, muszlim, zsidó) élt egymás mellett békében. A spanyol reconquista nyomában (15. század végére) kiszorultak a muszlimok és a zsidók a térségből.

Bővebben: az iszlám története

Délkelet-Európában a török hódítás (14-17. század) nyomán terjedt el az iszlám, amely Albániában és Koszovóban ma is uralkodó. Jelentős számú muszlim népesség él még Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Macedóniában és Cipruson, valamint Oroszország európai részének délkeleti részének peremvidékein. A 20. században mintegy 8 millió török és arab vendégmunkás telepedett le a nyugat-európai országokban,[1] majd a 21. században szintén jelentős számú muszlim menekült érkezett Európa nyugati felére.

Vallási folytonosság

Az európai kultúra kialakulásában és fejlődésében az egyik legfontosabb tényező a Római Birodalom volt, amely virágkorában Európa jelentős részére kiterjedt. Később a kontinens kulturális vívmányai a keresztény misszió által Európa határain messze túl hatottak.

A nyugati világ mai kultúrája az európai, görög-római civilizáción alapszik. Az európai népek kereszténységre térítésével a különféle népi hagyományokat nem sikerült eltörölni. A kereszténységre térés vallások együttélésére és szinkretizmusára adott alkalmat; az egyes kultuszok, mítoszok és jelképek folyamatossága mutatható ki az újkőkorszaktól a 19. századig.[6] A körmenetek, búcsújárások, a szentelt víz használata, a szentek képein levő glória, mind „pogány” eredetűek.[7][8] A mise, amely az őskeresztény agapéból fejlődött ki, a misztériumvallások hatására a Krisztussal való egyesülés szertartásává vált.[9]

A kereszténységet az itáliai–germán–gall–brit meghatározottságú középkor alakította életképessé, és francia–német–angol, sőt orosz világrendként vált kontinensközivé.[10] Az elmúlt öt évszázadban az európai kultúra eljutott a világ minden tájára a földrajzi felfedezések, a gyarmatosítás és a keresztény egyházak misszionáriusi törekvései révén. Vonzóereje még ma is erős, jóllehet Európában a 20. században súlyos válságok, világháborúk dúltak és a szekularizáció, a vallásellenes ideológiák (marxizmus, nácizmus, bolsevizmus) és diktatórikus rendszerek rombolták a vallási örökséget. [1]

Vallásföldrajzi régiók

A protestáns vallási régió Észak- és ÉNy-Európában helyezkedik el, míg a katolikus vallási régió Délnyugat-Európában (Írország kivételével), illetve a közép-európai térségben (Lengyelország, Litvánia). A közbülső zónában található a vegyes felekezetű közép-európai katolikus és protestáns országok vallási régiója és a Kárpát-Balkán régió sok vallású (ortodox, katolikus, protestáns, muszlim) térsége.

A maradék országokban egyik-másik vallás csak relatív többséget képez: tehát lakosságuk felekezetileg vegyes.

Római katolikus

Európa 11 országában (a 20 század végén) magasabb a római katolikusok aránya 80%-nál: Ausztria, Belgium, Franciaország, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Málta, Olaszország, Szlovénia, Portugália, Spanyolország), és a hívők még öt országban teszik ki az abszolút többséget: Csehország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Litvánia. [1] Tehát összesen 16 ország több mint fele katolikus.

Protestáns

A hívők arányát tekintve protestáns a népesség túlnyomó része hat országban: Dánia, Svédország, Finnország, Norvégia, Izland, Egyesült Királyság. Ezeken túl Észtország is többnyire protestáns. [1]

Ortodox

Az ortodox keresztények túlnyomó többségben Görögországban, Cipruson, Bulgáriában, Romániában, Moldovában, Szerbiában, Montenegróban és Macedóniában élnek, abszolút többségben pedig Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban. [1]

Iszlám

Az ortodox vallási régió területén más keresztény felekezetek, az iszlám, valamint a zsidó vallás hívei is megtalálhatók. Az iszlám vallásúak többséget alkotnak Albániában és Koszovóban és ugyancsak a hívők jelentős hányadát alkotják Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Macedóniában és Bulgáriában.

Felmérések

Az agnosztikusok és ateisták aránya (2005, Eurobarometer)
Hisz Istenben (2005, Eurobarometer)
Hisz valamiféle természetfeletti erőben vagy magasabb intelligenciában (2005, Eurobarometer)
A vallás az EU-ban (2015)[11]
vallás / meggyőződés a lakosság
százaléka
keresztény 71,6 %
- római katolikus 45,3 %
- protestáns 11,1 %
- ortodox 9,6 %
- más keresztény 5,6 %
más, nem keresztény vallású 4,5 %
- muszlim 1,8 %
- buddhista 0,4 %
- zsidó 0,3 %
- hindu 0,3 %
- szikh 0,1 %
- egyéb vallású 1,6 %
nem vallásos 24,0 %
- nem hívő/agnosztikus 13,6 %
- ateista 10,4 %
A vallást fontosnak megítélők aránya a lakosság százalékában (a sötétebb színeknél a lakosság nagyobb hányada ítéli fontosnak a vallást - 2008-2009 Gallup)

Istenhit

Kelet-Európa

Hisz Istenben (Pew felmérés 2015-2016)[12]
Ország A lakosság százalékában
 Grúzia 99%
 Moldova 95%
 Románia 95%
 Bosznia-Hercegovina 94%
 Görögország 92%
 Szerbia 87%
 Horvátország 86%
 Lengyelország 86%
 Ukrajna 86%
 Fehéroroszország 84%
 Bulgária 77%
 Litvánia 76%
 Oroszország 75%
 Lettország 71%
 Magyarország 59%
 Észtország 44%
 Csehország 29%

Teljes Európa

A lakosság többségének vallása (2010, Eurobarometer)
  Több mint 75% katolikus
  50–75% katolikus
  Relatív katolikus többség
  50–75% protestáns
  Több mint 75% ortodox
  50–75% vallástalan
  Relatív nem-vallásos többség
  Több mint 75% muszlim
Eurobarometer 2010-es felmérés [13]
Country Hisz Istenben Hisz valamiféle
felsőbb intelligenciában 		Nem hisz
egyikben sem
 Málta 94% 4% 2%
 Románia 92% 7% 1%
 Ciprus 88% 8% 3%
 Görögország 79% 16% 4%
 Lengyelország 79% 14% 5%
 Olaszország 74% 20% 6%
 Írország 70% 20% 7%
 Portugália 70% 15% 12%
 Szlovákia 63% 23% 13%
 Spanyolország 59% 20% 19%
 Litvánia 47% 37% 12%
 Luxemburg 46% 22% 24%
 Magyarország 45% 34% 20%
 Ausztria 44% 38% 12%
 Németország 44% 25% 27%
 Egyesült Királyság 37% 33% 25%
 Belgium 37% 31% 27%
 Bulgária 36% 43% 15%
 Finnország 33% 42% 22%
 Szlovénia 32% 36% 26%
 Dánia 28% 47% 24%
 Hollandia 28% 39% 30%
 Franciaország 27% 27% 40%
 Észtország 18% 50% 29%
 Svédország 18% 45% 34%
 Csehország 16% 44% 37%
 EU átlag 51% 26% 20%
 Törökország 94% 1% 1%
 Horvátország 69% 22% 7%
 Svájc 44% 39% 11%
 Izland 31% 49% 18%
 Norvégia 22% 44% 29%

Vallási megoszlás

Közép-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[14]

ország népesség keresztény keresztény
% 		muszlim muszlim
% 		vallástalan vallástalan
% 		hindu % buddhista % más vallású % zsidó %
 Ausztria 8 390 000 6 745 560 80,40% 453 060 5,40% 1 132 650 13,50% 0 0,00% 16 780 0,20% 8 390 0,10% 16 780 0,20%
 Horvátország 4 400 000 4 109 600 93,40% 61 600 1,40% 224 400 5,10% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Csehország 10 490 000 2 444 170 23,30% 15 000 0,30% 8 014 360 76,40% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Észtország 1 340 000 534 660 39,90% 2 680 0,20% 798 640 59,60% 0 0,00% 0 0,00% 10 0,00% 1 340 0,10%
 Németország 82 300 000 56 540 100 68,70% 4 773 400 5,80% 20 328 100 24,70% 80 000 0,10% 246 900 0,30% 102 300 0,15% 246 900 0,30%
 Magyarország 9 980 000 8 083 800 81,00% 7 500 0,75% 1 856 280 18,60% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 9 980 0,10%
 Lettország 2 250 000 1 255 500 55,80% 2 500 0,10% 985 500 43,80% 0 0,00% 0 0,00% 4 500 0,20% 0 0,00%
 Liechtenstein 40 000 36 760 91,90% 2 000 5,00% 1 160 2,90% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 40 0,10%
 Litvánia 3 320 000 2 981 360 89,80% 5 000 0,10% 332 000 10,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Lengyelország 38 280 000 36 098 040 94,30% 50 000 0,10% 2 143 680 5,60% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 10 000 0,03%
 Szlovákia 5 460 000 4 657 380 85,30% 10 920 0,20% 780 780 14,30% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Szlovénia 2 030 000 1 591 520 78,40% 73 080 3,60% 365 400 18,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Svájc 7 660 000 6 227 580 81,30% 421 300 5,50% 911 540 11,90% 30 640 0,40% 30 640 0,40% 7 660 0,10% 22 980 0,30%
Közép-Európa 175 940 000 131 306 030 74,63% 5 850 290 3,57% 37 874 490 21,53% 110 640 0,06% 294 320 0,17% 102 850 0,06% 308 020 0,18%

Nyugat-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[14]

ország népesség keresztény keresztény
% 		muszlim muszlim
% 		vallástalan vallástalan
% 		hindu % buddhista % más vallású % zsidó %
 Belgium 10 710 000 6 875 820 64,20% 631 890 5,90% 3 105 900 29,00% 0 0,00% 21 420 0,20% 31 420 0,29% 32 130 0,30%
Csatorna-szigetek 150 000 127 800 85,20% 0 0,00% 21 300 14,20% 0 0,00% 0 0,00% 450 0,30% 0 0,00%
 Franciaország 62 790 000 39 557 700 63,00% 4 709 250 7,50% 17 581 200 28,00% 30 000 0,05% 313 950 0,50% 313 950 0,50% 313 950 0,50%
 Írország 4 470 000 4 112 400 92,00% 49 170 1,10% 277 140 6,20% 8 940 0,20% 8 940 0,20% 8 940 0,20% 0 0,00%
 Luxemburg 510 000 359 040 70,40% 11 730 2,30% 136 680 26,80% 0 0,00% 0 0,00% 1 530 0,30% 510 0,10%
 Monaco 40 000 34 400 86,00% 160 0,40% 4 680 11,70% 0 0,00% 0 0,00% 80 0,20% 680 1,70%
 Hollandia 16 610 000 8 404 660 50,60% 996 600 6,00% 6 992 810 42,10% 83 050 0,50% 33 220 0,20% 33 220 0,20% 33 220 0,20%
 Egyesült Királyság 62 040 000 44 110 440 71,10% 2 729 760 4,40% 13 214 520 21,30% 806 520 1,30% 248 160 0,40% 682 440 1,10% 310 200 0,50%
Nyugat-Európa 157 400 000 103 649 540 65,85% 9 128 720 5,80% 41 346 550 26,27% 928 670 0,59% 625 690 0,40% 1 105 250 0,70% 690 690 0,44%

Dél-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[14]

ország népesség keresztény keresztény
% 		muszlim muszlim
% 		vallástalan vallástalan
% 		hindu % buddhista % más vallású % zsidó %
 Andorra 80 000 71 600 89,50% 640 0,80% 7 040 8,80% 400 0,50% 0 0,00% 80 0,10% 240 0,30%
 Gibraltár 30 000 26 640 88,80% 1 200 4,00% 870 2,90% 540 1,80% 0 0,00% 90 0,30% 630 2,10%
 Olaszország 60 550 000 50 438 150 83,30% 2 240 350 3,70% 7 508 200 12,40% 60 550 0,10% 121 100 0,20% 120 550 0,20% 50 000 0,08%
 Málta 420 000 407 400 97,00% 840 0,20% 10 500 2,50% 840 0,20% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Portugália 10 680 000 10 017 840 93,80% 64 080 0,60% 469 920 4,40% 10 680 0,10% 64 080 0,60% 53 400 0,50% 0 0,00%
 San Marino 30 000 27 480 91,60% 0 0,00% 2 160 7,20% 0 0,00% 0 0,00% 270 0,90% 90 0,30%
 Spanyolország 46 080 000 36 218 880 78,60% 967 680 2,10% 8 755 200 19,00% 20 000 0,04% 0 0,00% 30 000 0,06% 46 080 0,10%
 Vatikán 800 800 100,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
Dél-Európa 117 870 800 97 208 790 82,47% 3 274 790 2,78% 16 753 890 14,21% 93 010 0,08% 185 180 0,16% 204 390 0,16% 97 040 0,08%

Délkelet-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[14]

ország népesség keresztény keresztény
% 		muszlim muszlim
% 		vallástalan vallástalan
% 		hindu % buddhista % más vallású % zsidó %
 Albánia 3 200 000 576 000 18,00% 2 569 600 80,30% 44 800 1,40% 0 0,00% 0 0,00% 6 400 0,20% 0 0,00%
 Bosznia-Hercegovina 3 760 000 1 966 480 52,30% 1 699 520 45,20% 94 000 2,50% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Bulgária 7 490 000 6 149 290 82,10% 1 026 130 13,70% 314 580 4,20% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Görögország 11 360 000 10 008 160 88,10% 602 080 5,30% 692 960 6,10% 11 360 0,10% 0 0,00% 11 360 0,10% 0 0,00%
 Koszovó 2 080 000 237 120 11,40% 1 809 600 87,00% 33 280 1,60% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Macedónia 2 060 000 1 221 580 59,30% 809 580 39,30% 28 840 1,40% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Moldova 3 570 000 3 477 180 97,40% 21 420 0,60% 49 980 1,40% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 21 420 0,60%
 Montenegró 650 036 461 526 71,00% 188 510 29,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Románia 21 490 000 21 382 550 99,50% 64 470 0,30% 21 490 0,10% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Szerbia 7 770 000 7 187 250 92,50% 326 340 4,20% 256 410 3,30% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
Délkelet-Európa 63 410 000 52 697 640 83,11% 9 046 550 14,27% 1 556 500 2,45% 11 360 0,02% 0 0,00% 17 760 0,03% 21 420 0,03%

Kelet-ÉK-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[14]

ország népesség keresztény keresztény
% 		muszlim muszlim
% 		vallástalan vallástalan
% 		hindu % buddhista % más vallású % zsidó %
 Fehéroroszország 9 600 000 6 835 200 71,20% 50 000 0,57% 2 745 600 28,60% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Grúzia 4 350 000 3 849 750 88,50% 465 450 10,70% 30 450 0,70% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Oroszország 142 960 000 104 789 680 73,30% 17 500 000 12,50% 23 159 520 16,20% 30 000 0,02% 142 960 0,10% 285 920 0,20% 285 920 0,20%
 Ukrajna 45 450 000 38 087 100 83,80% 545 400 1,20% 6 681 150 14,70% 10 000 0,02% 20 000 0,04% 0 0,00% 45 450 0,10%
Kelet-ÉK-Európa 202 360 000 153 561 730 75,89% 15 326 050 7,57% 32 616 720 16,12% 40 000 0,02% 162 960 0,08% 285 920 0,14% 331 370 0,16%

Észak-Európa vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[14]

ország népesség keresztény keresztény
% 		muszlim muszlim
% 		vallástalan vallástalan
% 		hindu % buddhista % más vallású % zsidó %
 Dánia 5 550 000 4 634 250 83,50% 227 550 4,10% 654 900 11,80% 22 200 0,40% 11 100 0,20% 0 0,00% 0 0,00%
 Feröer 50 000 49 000 98,00% 0 0,00% 850 1,70% 0 0,00% 0 0,00% 150 0,30% 0 0,00%
 Finnország 5 360 000 4 373 760 81,60% 42 880 0,80% 943 360 17,60% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00%
 Izland 320 000 304 000 95,00% 640 0,20% 11 200 3,50% 960 0,30% 1 280 0,40% 2 240 0,70% 0 0,00%
 Norvégia 4 880 000 4 133 360 84,70% 180 560 3,70% 492 880 10,10% 24 400 0,50% 29 280 0,60% 9 760 0,20% 0 0,00%
 Svédország 9 380 000 6 303 360 67,20% 431 480 4,60% 2 532 600 27,00% 18 760 0,20% 37 520 0,40% 18 760 0,20% 9 380 0,10%
Észak-Európa 25 540 000 19 797 730 77,52% 883 110 3,46% 4 635 790 18,15% 66 320 0,26% 79 180 0,31% 49 670 0,19% 9 380 0,04%

Kapcsolódó cikkek

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g h i j k l m Hunyadi László: Az emberiség vallásai
  2. ↑ Ronan McCrea: Ronan McCrea – Is migration making Europe more secular?. Aeon Magazine, 2013. június 17. (Hozzáférés: 2015. február 22.)
  3. ↑ Church attendance faces decline almost everywhere Archiválva 2018. szeptember 9-i dátummal a Wayback Machine-ben. retrieved 3 July 2011
  4. ↑ a b Hunyadi László: A világ vallásföldrajza
  5. ↑ a b Szimonidesz Lajos: Zsidóság és kereszténység
  6. ↑ Mircea Eliade: Vallási eszmék és hiedelmek tört. III. 189. o.
  7. ↑ Ottlyk Ernő: Az egyház története, 78-79. o., 1979.
  8. ↑ Verbényi-Arató: Liturgikus lexikon
  9. ↑ Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon
  10. ↑ Kovács Nemere: Egyetemes vallástörténet
  11. ↑ Eurobarometer 83.4 (May-June 2015): Climate change, Biodiversity and Discrimination of Minority Groups (angol nyelven) Archiválva 2017. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
  12. ↑ https://index.hu/tudomany/2017/05/19/vallasos_a_magyar/
  13. ↑ "Special Eurobarometer, page 204"
  14. ↑ a b c d e f Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2017. május 20.)

Források

  • Hunyadi László: Az emberiség vallásai, 1998
  • Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz, 2014
  • Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009
  • Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon, 1975

További információk

  • Peter Brown: Az európai kereszténység kialakulása. 200–1000; ford. Pálosfalvi Tamás; Atlantisz, Budapest, 1999 (Európa születése)