Ebben a cikkben a Zsinagóga-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg. Ez a téma az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt hatásától a professzionális relevanciájáig a Zsinagóga érdekességnek bizonyult különféle tanulmányok és kutatások számára. Ebben az olvasmányban elemezzük annak időbeli alakulását, valamint a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Zsinagóga milyen lehetséges jövőbeli következményekkel járhat folyamatosan változó világunkban. Olvasson tovább, hogy többet megtudjon erről a lenyűgöző témáról!
A zsinagóga (héberül: בֵּית כְּנֶסֶת bét kneszet, „a gyülekezés háza”; jiddisül: שול shul) a zsidó istentisztelet helye. A szó a görög συναγωγή, szünagógé, azaz „gyűlés” vagy „gyülekezés” szóból származik, indoeurópai eredetű.
Az ortodox zsidók és a legtöbb konzervatív zsidó zsinagógának hívja az istentisztelet helyét, egyes gyülekezetek azonban más szót használnak rá, például בֵּית תְּפִילָּה bét tefillá, „imaház”). A karaita zsidók az arámi eredetű כְּנִיסָּה kenisszá, az Egyesült Államokban pedig a legtöbb reformzsidó és pár konzervatív gyülekezet a templom szót használja rá.
A zsinagóga rendszerint egy nagy csarnokból áll (fő szentély, az imádkozás helye és itt található a béma és a frigyszekrény), kisebb helyiségekből tanulás céljára, valamint gyakran irodákból és egyéb, gyülekezés céljára szolgáló helyiségekből. Egyes nagyobb zsinagógákban külön helyiség szolgál a Tóra tanulmányozására, ez a בֵּית מִדְרָשׁ bét midrás a „tanulás háza”.
A világ legnagyobb zsinagógája a New Yorkban található Temple Emanu-El zsinagóga. Európa legnagyobb zsinagógája a budapesti Dohány utcai zsinagóga.