Héber nyelv
A Héber nyelv témája idővel nagy érdeklődést váltott ki. A változatos élekkel és megközelítésekkel a Héber nyelv felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. Ebben a cikkben a Héber nyelv-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásaiig. Egy részletes és kimerítő elemzéssel igyekszünk jobban megérteni a Héber nyelv-et és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. A Héber nyelv eredetétől napjainkig vita tárgyát képezi, és ezen a cikken keresztül megpróbáljuk megvilágítani a legfontosabb pontjait.
| Héber עברית ivrit | |
| Terület | Izrael és környéke |
| Beszélők száma | kb. 9 millió fő |
| Nyelvcsalád | Afroázsiai Sémi Középső sémi Északnyugati sémi Kánaáni Héber |
| Írásrendszer | héber írás |
| Rang | nincs a 100 legnagyobb közt |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos |  Izrael |
| Gondozza | Héber Nyelvi Akadémia (האקדמיה ללשון העברית) |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | he |
| ISO 639-2 | heb |
 A Wikimédia Commons tartalmaz עברית ivrit témájú médiaállományokat. | |
A héber nyelv (héberül: עִבְרִית ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra. A nyelvet héber ábécével írják.
Története
A héber nyelvet a zsidók már a Krisztus születése előtti századokban egyre kevésbé használták, a mindennapi élet nyelve a hellenizált, utóbb római fennhatóság alá kerülő Júdeában az arámi és a görög, ill. valamelyest a latin volt. A héber mindinkább liturgikus célokra szolgált, bár a diaszpórában szétszóródó zsidóság összekötő kapcsa mindig is a héber nyelv maradt. A közép- és újkor folyamán a zsidóság különböző nyelveket használt, annak megfelelően, hogy az egyes közösségek melyik ország vagy birodalom területén éltek. Kialakultak zsidó nyelvek is, amelyek közül a legismertebb a germán nyelvek közé tartozó jiddis, vagy az újlatin ladino.
A héber nyelv felújításának gondolata egybefonódik a zsidó nép azon vágyával és céljával, hogy visszatérhessen az ígéret földjére, és ott államot alapíthasson.
Az első és legnagyobb hatású lépéseket a litvániai Ben Jehuda tette meg, aki az 1880-as években elhatározta, hogy családjával kitelepül a Szentföldre, és azután csak héberül fog beszélni.
A héber nyelv modern változata az ivrit. A klasszikus, archaikus változat, amelyen a Héber Biblia (Ószövetség, Tanakh) is íródott, pedig a klasszikus héber, bibliai héber, esetleg óhéber.
Források
- Szabó Mária: Bevezetés a bibliai héber nyelvbe. JATEPress, Szeged 1994
- Radácsy László: Héber–magyar nagyszótár, 702 oldal, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001, ISBN 9637475680
- Radácsy László: Magyar–héber nagyszótár, 470 oldal, Makkabi/Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003, ISBN 9637475753
Irodalom
- Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 164–204.
- Gilád Zuckermann, 2003. Language Contact and Lexical Enrichment in Israeli Hebrew. Palgrave Macmillan (ISBN 9781403917232 / ISBN 9781403938695)
További információk
