Ma a Ziribár-hegy lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Ziribár-hegy ősidők óta intrikák, izgalmak és viták forrása. Akár a társadalomra gyakorolt hatásáról, akár a történelemben betöltött relevanciájáról, akár a modern világra gyakorolt hatásáról van szó, a Ziribár-hegy mindig is előkelő helyet foglalt el az emberek elméjében és szívében. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Ziribár-hegy fontosságát és jelentését, elemezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását, és megvizsgáljuk, hogy a Ziribár-hegy miért vált ki ma is érdeklődést és szenvedélyt. Készüljön fel tehát arra, hogy elmerüljön egy lenyűgöző utazásban a Ziribár-hegy történetén, kultúráján és relevanciáján keresztül a mai világban.
Ziribár-hegy | |
![]() | |
A Ziribár-hegy a Határréti-víztározó gátjáról nézve | |
Magasság | 410 m |
Hely | ![]() Csobánka |
Hegység | Pilis |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ziribár-hegy témájú médiaállományokat. |
A Ziribár-hegy, vagy egyszerűen csak Ziribár egy kétcsúcsú magaslat a Pilis hegység Pest vármegyei részén, Csobánka közigazgatási területén. A két csúcs közül az északnyugati emelkedik magasabbra, legmagasabb pontja 410 méter.
A pilisi hegylánc fő tömegében helyezkedik el, mint a Hosszú-hegy északnyugat-délkelet irányban húzódó, hosszan elnyúló gerincének néhány száz méterrel délebbre lezökkent folytatása. Kétcsúcsú hegy, a két csúcs között a gerinc az említetthez hasonlóan északnyugat-délkeleti irányban húzódik, valóban kissé délebbre elhelyezkedve a Hosszú-hegy legmagasabb pontjai által kijelölt tengelytől. A két csúcs közül az északnyugati kiemelkedés a magasabb, ez 469 méteres tengerszint fölötti magasságig emelkedik, a másik csúcs ennél pár méterrel alacsonyabban található.
A hegy csúcsát a jelzett turistautak elkerülik, de a Solymári-völgyre nyíló impozáns panorámája miatt így is több jelzetlen túraútvonal érinti. Néhány száz méterrel északabbra halad el az Országos Kéktúra 15-ös számú szakasza.
A hegy nevének eredete nem világos. Marton Veronika a sumer eredet mellett írt cikket, de ennek tudományos alapja nincs.
A pilisszántói Boldogasszony-kápolna úgy épült meg, a település feletti kőbánya mellett, hogy december 21-én a felkelő nap a Hosszú-hegy és a Ziribár-hegy közti völgyben jelenik meg, és első sugarai abból az irányból épp a kápolna Mária-szobrára esnek.
A Ziribár-hegy térségében a 2000-es évek elején nagy számú, kelta eredetűnek tartott nyílhegy és más fém lelet került elő.
A hegy gerincén, a két csúcs között nyíló, függőleges aknájú Ziribári-barlang mellett, a hegy tömbjében nyílik a Kiss Péter-barlang (Dinó-rejtek) nevű barlang, amelynek a közelében található a Macska-barlang bejárata.