Temeshódos
A mai világban a Temeshódos számos területen megkerülhetetlen jelentőségűvé vált. Hatása a személyestől a szakmaiig, a kulturális, társadalmi és politikai szférán keresztül terjed. A Temeshódos iránti érdeklődés az elmúlt években megnőtt, és vita- és elmélkedés témává vált különböző fórumokon és médiában. Mind a szakértők, mind az átlagpolgárok egyre inkább érdeklődnek a Temeshódos által a kortárs társadalomban felmerülő következmények és kihívások megértése és elemzése iránt. Ebben az értelemben ennek a cikknek az a célja, hogy egy panorámaszerű és frissített víziót kínáljon a Temeshódos-ről, foglalkozva annak számos aspektusával, és kritikai és reflektív megközelítést javasoljon ennek a ma mindenütt jelenlévő jelenségnek.
| Temeshódos (Hodoș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Aga |
| Rang | falu |
| Községközpont | Aga |
| Irányítószám | 307087 |
| SIRUTA-kód | 156188 |
| Népesség | |
| Népesség | 16 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 54′ 13″, k. h. 21° 39′ 10″45.903604°N 21.652660°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 13″, k. h. 21° 39′ 10″45.903604°N 21.652660°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Temeshódos témájú médiaállományokat. | |
Temeshódos románul: Hodoș, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
Temesrékastól északkeletre, a Temes egyik mellékvize mellett, Temeskomját, Aga és Lukácskő között fekvő település.
Története
Temeshódos, Hodos Árpád-kori település. Nevét már 1256-ban említette oklevél, mint a Csanád nemzetség ősi birtokát, mely a nemzetség 1256 évi birtokmegosztásakor még közös birtok volt. 1337-ben a nemzetség újabb birtokmegosztása alkalmával a Thelegdy családnak jutott. Neve 1323-ban Kis-Hodos, 1337-ben csak Hodos, később 1471-ben ismét Kis-Hodos, 1472-ben Thóthodos alakban fordult elő. Ekkor már a Szeri Pósafiak birtoka volt.
1500-ban a Dóczi-család, 1561-ben özvegy Zayné valamint a Pethő-, a Mágócsi- és a Liszthy családok voltak birtokosai, majd 1562-ben a Cseffy- és a Vizessy családok nyerték adományul.
1717-ben csak kilenc házból állt. 1723-1725 között gróf Mercy térképén a lippai kerületben fekvő helység, az 1761. évi térképen pedig mint óhitűektől lakott falu van feltüntetve. 1781-ben Hodosi Skollonics József Ferenc ügyvéd vásárolta meg a kincstártól, de 1814-ben már ismét kincstári birtok, melyet herceg Schwarzenberg Károly kapott adományul. Ettől kezdve a buzádi uradalom sorsában osztozott.
A 20. század elején Temes vármegye Temesrékasi járásához tartozott. 1910-ben 646 lakosából 448 román, 183 magyar, 8 német volt. Ebből 450 görög keleti ortodox, 187 római katolikus, 6 izraelita volt.
Nevezetességek
- 1774-ben épült görög keleti templomát 1970-ben Temesvárra költöztették át.[1]
Jegyzetek
- ↑ Bisericile de lemn din Arhiepiscopia Timişoarei. mitropolia-banatului.ro. Mitropolia Banatului (Hozzáférés: 2016. január 3.)
Források
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}