Lugoshely
A Lugoshely témája régóta vitákat és érdeklődést vált ki. A Lugoshely eredetétől napjaink relevanciájáig tanulmányozás, elemzés és vita tárgya volt a tudás különböző területein. A társadalom fejlődésével és a technológiai fejlődéssel a Lugoshely szerepe új dimenziókat öltött, és különböző jelentéseket kapott. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Lugoshely számos aspektusát és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudományos területen való relevanciájáig a Lugoshely továbbra is érdekes téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni.
| Lugoshely (Lugojel) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Gavosdia |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gavosdia |
| Irányítószám | 307182 |
| SIRUTA-kód | 157068 |
| Népesség | |
| Népesség | 714 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 126 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 56″, k. h. 21° 57′ 40″45.665538°N 21.961125°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 56″, k. h. 21° 57′ 40″45.665538°N 21.961125°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lugoshely témájú médiaállományokat. | |
Lugoshely románul: Lugojel, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
Lugostól délkeletre, a Temes bal partja mellett fekvő település.
Története
Lugoshely, Lugas nevét 1631-ben említette először oklevél O Lugas, Olugas néven, mint I. Rákóczi György birtokát. 1690-1700 között Marsigli térképén Lugosel, 1717-ben Lugoschel, 1808-ban Lugoshely, Lugosel, 1913-ban Lugoshely néven volt említve.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Lugoshely, oláh falu, Krassó vármegyében, Lugoshoz 1/2 mérföldnyire, térségen: 7 katholikus, 969 óhitű lakossal, s igen termékeny szántóföldekkel, óhitű anyatemplommal, szép urasági legelővel. Földesura a kamara.”
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Temesi járásához tartozott.
1910-ben 1416 lakosából 1295 román, 75 magyar, 39 német volt. Ebből 1302 görög keleti ortodox, 101 római katolikus volt.
Jegyzetek
Források
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 1. rész. Budapest: Athenaeum. 1883. 410. o.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}