Ebben a cikkben elmélyülünk a Bulza lenyűgöző világában, feltárva annak különböző oldalait és jelentését. A Bulza eredetétől napjaink relevanciájáig számos tudományág érdeklődésének és tanulmányozásának tárgya volt. A történelem során a Bulza kíváncsiságot és vitát váltott ki a szakértők és a rajongók körében, vélemények és elméletek széles skáláját generálva. Ebben a cikkben megpróbáljuk megvilágítani a Bulza-et, és elemezzük a társadalomra, a kultúrára és a mindennapi életre gyakorolt hatását. Ez a lenyűgöző téma arra hív bennünket, hogy reflektáljunk és megkérdőjelezzük felfogásunkat, gazdagító és változatos panorámát mutatva be, amely megérdemli az alapos feltárást.
Bulza (Bulza) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Marzsina |
Rang | falu |
Községközpont | Marzsina |
Irányítószám | 307262 |
SIRUTA-kód | 157610 |
Népesség | |
Népesség | 12 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 253 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Bulza románul: Bulza, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Soborsintól délkeletre fekvő település.
1366-ban említette először oklevél Balthahaza néven. 1598-ban Bwlza, 1652-ben Bulza,[1] 1913-ban Bulza néven írták.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Marosi járásához tartozott.
1910-ben 577 lakosából 14 magyar, 563 román volt. Ebből 11 római katolikus, 564 görög keleti ortodox volt.
1820-ban épült fatemploma a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-B-06190 sorszámon szerepel.[2]