Az emberi történelemben a Bégapata döntő szerepet játszott a társadalom fejlődésében. Megjelenése óta a Bégapata emberek millióinak figyelmét és érdeklődését keltette fel világszerte. Ez a jelenség kitörölhetetlen nyomot hagyott a kultúrában, a politikában, a technológiában és a modern élet minden területén. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bégapata időbeli hatását, és elemezzük a mai világra gyakorolt hatását. A Bégapata eredetétől a jelenlegi relevanciájáig továbbra is vitatéma és lenyűgözi a tudósokat, a szakértőket és a rajongókat egyaránt.
Bégapata (Spata) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Barafalva |
Rang | falu |
Községközpont | Barafalva (Bara) |
Irányítószám | 307024 |
SIRUTA-kód | 155715 |
Népesség | |
Népesség | 11 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 223 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Bégapata románul: Spata, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Lippától délkeletre fekvő település.
Bégapata nevét 1444-ben említette először oklevél Spata néven.
1477-ben Zpatha néven említették, mint Solymosvár 26. tartozékát. 1607-ben Zpata, 1785-ben Spada, 1808-ban Spata, 1851-ben Szpata, 1888-ban Spatta (Szpatta), 1913-ban Bégapata néven volt említve.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Szpata, Krassó vármegyében, 6 katholikus, 382 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Bírja D'Ellevaux.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Bégai járásához tartozott.
1910-ben 421 lakosából 12 magyar, 8 német, 401 román volt. Ebből 12 római katolikus, 400 görög keleti ortodox, 8 izraelita volt.