A mai világban a Marosgórós az egyének és közösségek széles köre számára rendkívül fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. Akár a kortárs társadalomban betöltött relevanciája, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása, akár a globális szférában betöltött jelentősége miatt, a Marosgórós nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők, a tudósok és általában a lakosság körében. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Marosgórós-hez kapcsolódó különböző dimenziókat és szempontokat, hogy releváns információkat és mélyreható elemzést adhassunk erről a jelentős témáról.
Marosgórós (Groși) | |
![]() | |
Marosgórós görögkeleti ortodox temploma | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Marzsina |
Rang | falu |
Községközpont | Marzsina |
Irányítószám | 307266 |
SIRUTA-kód | 157647 |
Népesség | |
Népesség | 69 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 207 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Marosgórós témájú médiaállományokat. | |
Marosgórós románul: Groși, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Kápolnástól délkeletre fekvő település.
Marosgórós, Górós nevét 1596-ban említette először oklevél Gros néven. 1717-ben Grosch,[1] 1808-ban Groz, Grozi, 1913-ban Marosgórós néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Gross, Krassó vármegyében, 3 katholikus, 375 óhitű lakossal, s anyatemplommal.”
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Marosi járásához tartozott.
1910-ben 398 lakosából 375 román, 2 német volt. Ebből 396 görögkeleti ortodox, 2 római katolikus volt.
1741-ben épült ortodox fatemploma a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-A-06237 sorszámon szerepel.[2]