Surányi-Unger Tivadar

A Surányi-Unger Tivadar egy olyan téma, amely az idők során sok ember érdeklődését felkeltette. Relevanciája a mindennapi élet különböző aspektusaiban nyilvánul meg, a populáris kultúrától a politikáig és a gazdaságig. Miközben feltárjuk a következményeit, a lehetőségek olyan univerzumát fedezzük fel, amelyek felébresztik kíváncsiságunkat, és arra hívnak bennünket, hogy elmélkedjünk az emberi természetről. Ebben a cikkben a Surányi-Unger Tivadar mélységeibe fogunk beleásni, feltárva eredetét, hatását és a történelem során kialakult fejlődését. Részletes elemzéssel igyekszünk jobban megérteni ezt a jelenséget és a modern világra gyakorolt ​​hatását.

Surányi-Unger Tivadar
SzületettUnger Tivadar Győző
1898. február 4.[1]
Budapest
Elhunyt1973. november 1. (75 évesen)[1]
New York
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
Házastársabáró Braun Eleonóra
(h. 1926–?)[2]
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
SírhelyeÚj köztemető (48/4-1-23/24)
A Wikimédia Commons tartalmaz Surányi-Unger Tivadar témájú médiaállományokat.
Surányi Unger Tivadar sírja Budapesten. Új köztemető: 48/4-1-23/24

Surányi-Unger Tivadar (Theodor) (Budapest, 1898. február 4.[3] – New York, 1973. november 1.) jogász, közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1935).

Kutatási területe: Elméleti közgazdaságtan, konjunktúra-elmélet, gazdaságpolitika, gazdaságtörténet, gazdaságfilozófia.

Életpályája

Budapesten született Unger János hivatalnok és Neugebauer Emma Mária gyermekeként. Egyetemi tanulmányait a budapesti, a grazi és a bécsi egyetemeken végezte 1915–1919 között. 1920-ban filozófiai, 1921-ben közgazdasági doktori vizsgát tett. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, a József Nádor Műegyetem Közgazdasági Karán, majd a Miskolci Jogakadémián tanított. 1925-ben habilitálták magántanárrá. 1929. január 24-én kinevezték nyilvános rendkívüli tanárnak, 1933. június 29-én nyilvános rendes tanári kinevezést kapott. 1935-ben beválasztották az MTA levelező tagjainak[4] sorába.

1926-ban a Miskolci Jogakadémiáról átment Szegedre, s megkapta a Jogtudományi Karon a Statisztikai Tanszék vezetését. 1929-ben Kováts Ferenc (1873-1956) a Közgazdaságtani és Pénzügyi Tanszék éléről a József Nádor Műegyetemre távozott, s az ő tanszékének a vezetését is Surányi-Unger Tivadar vette át, így 1929-től 1940. október 19-ig a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán a Statisztikai és Közgazdaságtani Tanszéket vezette, azaz két katedrát töltött be egymaga,[5] a Jogtudományi Kar dékáni tisztségére választották meg 1936/37-ben, ennek megfelelően 1937/38-ban prodékán volt.

Tag, sőt tisztségviselő nemzetközi tudományos testületekben: Preparatory Committee of the World Economic Conference, Genf (1933); Comité International pour les Industries Agricoles, Párizs (1939-40); Association for Comparative Economics, USA, vezetőségi tag. A két világháború közt a Magyar Közgazdasági Társaság választmányi tagja, a Magyar Statisztikai Társaság alelnöke, s a Külügyi Társaság tagja.

1940-ben a szegedi Jogtudományi Kar visszaköltözött Kolozsvárra. A második világháború alatt jogi fakultás nem működött Szegeden. A legtöbb jogász tanár elment oktatni Kolozsvárra, de sokan másutt kerestek állást, Surányi-Unger Tivadar a pécsi Erzsébet Tudományegyetemre ment tanítani. 1945-ban nyugatra emigrált. 1945/46-ban az innsbrucki egyetemen vendégprofesszor volt, majd 1946–1958 között New Yorkban a Syracusai Egyetemen gazdaságtant adott elő. 1958 után visszajött Európába, a Göttingeni Egyetem társadalomtudományi és közgazdasági karán tanszékvezető professzorként tanított közgazdaságtant, 1964/65-ben dékáni tisztet is betöltött, majd különböző egyetemeken (München, Marburg, Tübingen, Bombay, Sanghaj) volt vendégprofesszor. Nyugdíjas éveit New Yorkban töltötte. Budapesten, az Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra.[6]

Munkássága

Legtöbbet forgatott műve volt az 1936-ban kiadott Magyar nemzetgazdaság és pénzügy c. kötete, de nagy visszhangot váltottak ki konjunktúraelméleti és külgazdasági tematikájú tanulmányai is. Külföldön is legnagyobb sikert a 20. századi gazdaságot elemző tanulmányaival aratott. Már a két világháború közt is rendszeresen (1935, 1937, 1939) meghívták előadni Amerikába, Los Angelesbe (University of Southern California).[7]

Művei

Díjak, elismerések

Jegyzetek

  1. ↑ a b Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2024. június 18.)
  2. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi polgári házassági akv. 323/1926. folyószáma alatt, 2019. október 23.
  3. ↑ Születési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári születési akv. 120/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
  4. ↑ Akadémiai levelező tagságát 1948-ban vonták meg tőle, 1991-ben rehabilitálták, lásd Akadémiai Értesítő, XL. évf. 1991/7. sz. 109-110. p.
  5. ↑ E jelenségnek is főleg gazdasági oka volt, pl. a Bölcsészettudományi Karon is Várkonyi Hildebrand Dezső 1934-től 1940-ig egymaga töltötte be a pszichológiai és a pedagógiai intézet katedráit.
  6. ↑ Surányi-Unger Tivadar és neje sírja. . (Hozzáférés: 2009. november 13.)
  7. ↑ Balogh Elemér: Oktatás- és kutatástörténet. (Állam- és Jogtudományi Kar). In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. 36-114. p. Surányi-Unger Tivadar lásd 66-67. p.
  8. ↑ 2. átdolg. és bőv. kiad. 1. köt. Bp. 1943. VI, 417 p.; 2. köt. Bp. 1944. V, 435 p.

Források

  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Surányi-Unger Tivadar lásd 65-66. p. ISBN 963-482-037-9
  • Bonifert Donát (1988): Az árszabályozás hazai hagyományai és nemzetközi tapasztalatai. Kereskedelmi Szemle, 3. sz., 33–40. Arcanum Digitális Tudománytár.[1]
  • Csikós-Nagy Béla (1994): Surányi-Unger Tivadar. In: Mátyás Antal (szerk.), Magyar közgazdászok a két világháború között (54–79.), Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Gazdaságtanulmányi osztályt állítottak fel a miniszterelnökségen (1938). Esti Kurir, 1938. augusztus 4., p. 7. Arcanum Digitális Tudománytár.[2]
  • Gyémánt Richárd (2020): Surányi-Unger Tivadar (1898–1973). Acta Universitatis Szegediensis: forum : acta juridica et politica (A Szegedi Tudományegyetem jogász professzorai I.), 1. sz., 653–665. SZTE Egyetemi Kiadványok.[3]
  • Hild Márta (2019): Surányi-Unger Tivadar és a német közgazdasági hagyomány: történetek a két világháború közötti magyar közgazdaságtanról. In: Havran Dániel, Klement Judit és Nagy Dániel Gergely (szerk.), Eszmék – történetek – elméletek: tanulmányok Madarász Aladár tiszteletére (140–183.), MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest. Corvinus Kutatások.[4]
  • Müller, Reinhard (2013): Theo Surányi-Unger. Archiv für die Geschichte der Soziologie in Österreich.[5]
  • Sipos Béla (1997): Közgazdász-statisztikus tudósok a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. Statisztikai Szemle, 2. sz., 178–182. KSH.[6]
  • Surányi-Unger Tivadar. In: Kenyeres Ágnes (főszerk.), Magyar Életrajzi Lexikon. Arcanum Kézikönyvtár.[7]
  • Surányi-Unger Tivadar (2005). In: Kollega Tarsoly István (főszerk.), Révai Új Lexikona, XVI. köt., Rac–Sy (871–872.), Babits, Szekszárd.
  • Surányi-Unger Tivadar (2004). In: Markó László (főszerk.), Új Magyar Életrajzi Lexikon, 5. köt., P–S (1322–1323.), Magyar Könyvklub, Budapest.

További információk

  1. ↑ Kereskedelmi Szemle, 1988 (29. évfolyam, 1-12. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. december 21.)
  2. ↑ Esti Kurir, 1938. augusztus (16. évfolyam, 172-195. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. december 21.)
  3. ↑ Richárd, Gyémánt (2020). „Surányi-Unger Tivadar : 1898-1973” (magyar nyelven). Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica 10 (1), 653–665. o. ISSN 2063-2525. 
  4. ↑ Márta Hild: Surányi-Unger Tivadar és a német közgazdasági hagyomány: Történetek a két világháború közötti magyar közgazdaságtanról. 2019. 140–183. o. ISBN 978-615-5754-42-5 Hozzáférés: 2023. december 21.  
  5. ↑ Müller, Reinhard Theo Surányi-Unger.. . (Hozzáférés: 2023. december 21.)
  6. ↑ Sipos Béla. Surányi-Unger Tivadar
  7. ↑ Surányi-Unger Tivadar | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. december 21.)