A mai világban a Szegedi Tudományegyetem soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a politika, a technológia, a tudomány vagy a kultúra területén, a Szegedi Tudományegyetem állandó vita és elmélkedés témája lett. Következményei és visszahatásai a társadalom minden szféráját elérik, lelkesedést és vitát egyaránt kiváltva. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szegedi Tudományegyetem különböző területekre gyakorolt hatását, elemezzük a különböző oldalait, és átfogó képet adunk a mai világra gyakorolt hatásáról.
Szegedi Tudományegyetem | |
Alapítva | 1872 |
Névadó | Szeged (magyarországi város, város, megyei jogú város, megyei jogú város, megyei város, törvényhatósági jogú város és város százezernél több lakossal) |
Rövid név | SZTE |
Hely | Magyarország, Szeged |
Típus | alapítványi egyetem |
Oktatók száma | 6000 (2012) |
Hallgatói létszám | 24 834 (2012) |
Rektor | Rovó László (2018. július 1. – )[1] |
Tagság |
|
Elérhetőség | |
Postacím | 6720 Szeged, Dugonics tér 13. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 15′ 01″, k. h. 20° 08′ 46″46.250200°N 20.146100°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 01″, k. h. 20° 08′ 46″46.250200°N 20.146100°E | |
A Szegedi Tudományegyetem weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegedi Tudományegyetem témájú médiaállományokat. |
A Szegedi Tudományegyetem (röviden: SZTE) – Universitas Scientiarum Szegediensis / University of Szeged – Magyarországon, Szeged városában működő, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény. A korábbi szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE), a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (SZOTE), a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola (SZÉF), a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (JGYTF), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma és a Hódmezővásárhelyen működő Mezőgazdasági Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén. A Szegedi Tudományegyetem szenátusának 2007. júliusi határozata értelmében jogelődje az 1581. május 12-én Báthory István által alapított kolozsvári katolikus egyetem.[2]
Az SZTE világszerte legismertebb kutatója Szent-Györgyi Albert, aki a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezéseiért, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen 1937-ben nyerte el a Nobel-díjat.[3] 2020-ban a Dékáni Kollégiuma döntése értelmében a Szegedi Tudományegyetem egy állandó jelzőt kap: „Szent-Györgyi Albert egyeteme”.
Az SZTE korábbi hallgatói közül világhírű lett a Nobel-díjas (2023) Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója. A Covid19-pandémia kezelésében kulcsszerepű tudóst díszdoktori címmel tüntette ki alma matere 2021-ben.[4]
A HVG 2021-es felsőoktatási rangsora szerint a Szegedi Tudományegyetem a 2. legjobb egyetem Magyarországon.[5]
A címerpajzs álló, hegyestalpú pajzs, felső részében Klebelsberg Kuno címeréből átvett aranyozott griff helyezkedik el, az aranyozott fáklya a tudományokra utal. A kapubástya Kolozsvár címeréből került a jelképbe utalva arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem a kolozsvári egyetem jogutóda. A körirat „Universitas Scientiarum Szegediensis”. (SzMSz 1.7.)
Az egyetem története a szenátus döntése alapján 1581-ig nyúlik vissza, Báthory István (1571–1586) erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyherceg 1581. május 12-én Vilniusban kiadott alapítólevelében kétkarú – bölcsészet és hittudományi fakultással rendelkező – katolikus egyetem felállításáról intézkedett a jezsuiták 1579-ben létesített kolozsvári kollégiuma keretei között. Az akadémia 1585-től a bölcsészet terén egyetemi szintű képzést biztosított, de beindult a magas fokú teológiai oktatás is. 1598-tól már tanszéki keretek között folyt az oktatás, amit egy a korában igen kiemelkedő könyvtár is segített. Ebben az időben magyar nyelvterületen ez az akadémia volt az egyetlen felsőfokú iskola, az intézmény megkapta az egyetemi tudományos fokozatok adományozásának a jogát.[6] Ezt a kollégiumot a szegedi egyetem jogelődjének tekinti.[7][8]
A török kiűzése után 1698-ban Habsburg támogatással újra megnyílt a kolozsvári akadémia. Mária Terézia királynő 1753-ban a kolozsvári jezsuita akadémiát birodalmi egyetemnek ismerte el, és engedélyezte számára az universitas cím használatát.[9]
A négy egyetemi kar, mely az újkorban az egyetemi oktatás teljességét jelentette, Mária Terézia idejétől működött, számuk állami kezdeményezésre bővült. A Filozófiai (Bölcsészeti) Kar és a Teológiai (Hittudományi) Kar mellett 1774-ben Jogi Kar létesült, 1775-ben pedig beindult az első orvosi tanszék tevékenysége is, amely az Orvosi Kar alapját jelentette. Az 1777-es Ratio Educationis nyomán azonban a kolozsvári egyetem fejlesztése leállt. Az egyetemet 1784-ben II. József akadémiai líceummá minősítette vissza.
1872-ben alapították meg a Kolozsvári Tudományegyetemet,[10] vagyis az intézmény visszanyerte egyetemi státusát. A kor európai mintáját követve ismét négy kar szerinti fölépítésű lett az intézmény: bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; jog- és államtudományi; matematikai- és természettudományi, valamint orvostudományi fakultás jött létre. 1872. november 11-én megkezdődött a tanítás az Osztrák-Magyar Monarchia második egyetemén, s ennek emlékére tartják ma is e napon az Egyetem Napját. Az egyetem látogatottsága a 20. század elején körülbelül Torino, Lyon és Bordeaux egyetemeinek hallgatói létszámával feleltethető meg.
A kolozsvári egyetem 1881-ben vette föl Ferenc József nevét.[11] Alapító oklevelét 1897-ben kapta meg, regionális oktatási központból országos kisugárzású intézménnyé vált. A Ferenc József Tudományegyetem történetében az első világháború hozott tragikus fordulatot. Kolozsvár 1918 decemberében román katonai megszállás alá került. 1919. május 12-én a román katonaság elfoglalta az egyetemet is, majd a rektori hivatal élére a román tanszék professzorát nevezték ki. A cél a kolozsvári román egyetem megszervezése volt, amely 1920-ra állt fel.
1921-ben a Ferenc József Tudományegyetem Szegedre költözött. 1921. október 9-én nyitották meg az első szegedi tanévet. Mindez jogilag a kolozsvári egyetem keretein belül történt, mivel nem új egyetemalapításról volt szó. Az egyetem szervezeti fölépítésében sem következett be változás, négy karral működött tovább. Az egyetem központi épülete a Dugonics téren eredetileg reáliskola volt, majd a szegedi ítélőtábla kapta meg az épületet. Trianon után a Kolozsvárról menekített egyetem lelt benne otthonra.[12] Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége alatt (1922–1931) kiemelkedő fejlesztésekhez jutott az egyetem. Ez idő alatt épültek föl (1926–1929 között) a Tisza-parti klinikák, valamint a Dóm téren álló épületegyüttes. Itt a tudományok, a katolikus egyház és a város kapcsolatát építészetileg is kifejező módon találtak otthonra a különböző kutatóintézetek és az egyházi oktatás.
1940-ben az egyetem egy parlamenti határozat értelmében kettévált: a Ferenc József Tudományegyetem egy része visszaköltözött korábbi székhelyére, Kolozsvárra. A Szegeden maradt nagyobb intézményrészből jogilag új egyetem, a Horthy Miklós Tudományegyetem létesült. Első rektora Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós lett.[13][14]
A szovjet csapatok 1944. október 11-én foglalták el Szegedet. Az egyetem nevéből töröltették Horthy Miklós nevét, így az intézmény 1945-ben a Szegedi Tudományegyetem nevet vette föl. 1951-ben az Orvosi Egyetem különvált az anyaintézménytől. A másik három kar Szegedi Tudományegyetem néven működött tovább. A szocialista diktatúra évtizedeiben megszűnt az egyetemi autonómia, a tanszabadság elsorvadt. Ezt a diktatúrát elutasított a szegedi egyetemi ifjúság: 1956. október 16-án létrehozta saját, párttól független szervezetét, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét (MEFESZ). A szegedi egyetemisták követeléseiket pontokba foglalták, amelyek eljutottak az ország különböző egyetemeire, ezt követően pattant ki az 1956-os forradalom szikrája.
1962-ben az egyetemet József Attila után (JATE), 1987-ben az orvosegyetemet pedig Szent-Györgyi Albertről nevezték el.
2000–ben Szegedi Tudományegyetem néven egyesítették a szegedi és hódmezővásárhelyi felsőoktatási intézményeket: József Attila Tudományegyetem (JATE), Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (SZOTE), Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (JGYTF), Szegedi Élelmiszeripari Főiskola (SZÉF), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma, a Hódmezővásárhelyen működő Mezőgazdasági Főiskola. Az integráció útján létrejött Szegedi Tudományegyetemnek napjainkban 12 kara van: az Állam- és Jogtudományi, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi, az Egészségtudományi és Szociális Képzési, a Fogorvostudományi, a Gazdaságtudományi, a Gyógyszerésztudományi, a Juhász Gyula Pedagógusképző, a Mérnöki, a Mezőgazdasági, a Természettudományi és Informatikai, valamint a Bartók Béla Művészeti Kar. 2021. augusztus 1-je óta a Szegedi Tudományegyetem közfeladatot ellátó, úgynevezett „közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott” felsőoktatási intézmény.[15]
2021–2022-ben „Centenáriumi Ünnepségsorozatot” tartottak az egyetem alapításának 440., Szegedre kerülésének 100. és Szent-Györgyi Albert Nobel-díja átadásának 85. évfordulója alkalmából.[16] Ennek keretében számos rendezvényt tartottak, emlékérmet bocsátottak ki, valamint meghirdették a „Szent-Györgyi Albert drámapályázatot”, amelyre műfaji megkötés nélkül olyan eredeti művekkel lehetett pályázni, melyek Szent-Györgyi Albert életének, szegedi tartózkodásának, tevékenységének állítanak emléket, megjelenítik az egyetem korabeli társadalmi környezetét, és korhűen ábrázolják Klebelsberg Kuno egyetemalapító szerepét és kapcsolatát Szent-Györgyi Alberttel. A pályázatra beérkezett több mint 30 pályamunkából a három nyertes művet 3, 1,5, és 1 millió forinttal díjazták (Nizalowski Attila: Magyar Zsoltár, Karánsebessy Balázs: A renegát, B. Pap Endre: Szabad gyökök) valamint kötetben is megjelentették.[17][18]
név | székhely | időszak | |
---|---|---|---|
1 | Kolozsvári Tudományegyetem | Kolozsvár | 1872–1881 |
2 | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem[19] | Kolozsvár | 1881–1919 |
3 | Ferenc József Tudományegyetem | Budapest | 1919–1921 |
4 | Ferenc József Tudományegyetem | Szeged | 1921–1940 |
5 | Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem[20] | Kolozsvár | 1940–1945 |
6 | Horthy Miklós Tudományegyetem | Szeged | 1940–1945 |
7 | Szegedi Tudományegyetem | Szeged | 1945–1962 |
8 | József Attila Tudományegyetem | Szeged | 1962–1999 |
9 | Szegedi Tudományegyetem | Szeged | 2000– |
Az SZTE a világ legjobb 200 egyeteme közé került a Times Higher Education Emering Economies 2021. évi rangsorában. Az SZTE a Quacquarelli Symonds (QS) 2021-ben nyilvánosságra hozott felsőoktatási intézményeket rangsoroló listája szerint Magyarország legjobb egyeteme, a világrangsorban pedig az 551-560. helyen áll. A szegedi egyetem a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként szerepelt a UI GreenMetric Ranking of World Universities toplistáján, a világrangsorban jelenleg a 74. legzöldebb felsőoktatási intézmény. Már több mint egy évtizede szerepel a sanghaji Jiao Tong Egyetem által évente elkészített felsőoktatási toplistán: az Academic Ranking of World Universities 2021 ranglistán az utóbbi évekhez hasonlóan a 601-700. helyre rangsorolták. Ezzel az eredménnyel az SZTE Magyarországon holtversenyben az első. A felsőoktatási intézmények magyarországi rangsorában az ELTE után a második legnépszerűbb az SZTE, a 2020-as felvételin több mint 6400 hallgató kezdhette meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen.[21]
2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Academic Ranking of World Universities[22] | 501-600 | 601-700 | 601-700 | 601-700 | 701-800 | ||||||
Center for World University Rankings[23] | 712[24] | 731[25] | 708[26] | 762[27] | 758[28] | 692[29] | 667[30] | 678[31] | 679[32] | ||
HVG | 2[33] | 2[34] | 3[35] | 2[36] | |||||||
QS[37] | 501-550 | 501-550 | 551-600 | 501-550 | 501-550 | 501-550 | 470 | 501-510 | 501-510 | 551-560 | 551-560 |
Times Higher Education[38] | 601-800 | 601-800 | 601-800 | 601-800 | 801-1000 | 801-1000 | 801-1000 | 1001-1200 |
Az SZTE stratégiai kapcsolatot épít ki a K+F+I terület ipari szereplőivel, a szegedi lézerközponttal, az ELI-ALPS-szal. Tagja a EUGLOH (European University Alliance for Global Health) projektnek, részt vesz az Európai Egyetemi Szövetség ben és az SGroup Nemzetközi Egyetemi Hálózatban.
A 2018–19-es tanévre vonatkozóan:
# | Kar | Cím | Weboldal | ||
---|---|---|---|---|---|
1 | Állam- és Jogtudományi Kar | ÁJTK | 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 54. | (62) 544-197 | www.juris.u-szeged.hu |
2 | Bartók Béla Művészeti Kar | BBMK | 6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 79-81. | (62) 544-605 | www.music.u-szeged.hu |
3 | Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar | BTK | 6722 Szeged, Egyetem u. 2. | (62) 544-360 | www.arts.u-szeged.hu |
4 | Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar | ETSZK | 6726 Szeged, Temesvári krt. 31. | (62) 544-947 | www.etszk.u-szeged.hu |
5 | Fogorvostudományi Kar | FOK | 6720 Szeged, Tisza L. krt. 64. | (62) 545-299 | www.szote.u-szeged.hu/stoma Archiválva 2007. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben |
6 | Gazdaságtudományi Kar | GTK | 6722 Szeged, Kálvária sgt. 1. | (62) 544-499 | www.eco.u-szeged.hu |
7 | Gyógyszerésztudományi Kar | GYTK | 6720 Szeged, Zrínyi u. 9. | (62) 545-022 | www.pharm.u-szeged.hu |
8 | Juhász Gyula Pedagógusképző Kar | JGYPK | 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. | (62) 546-050 | www.jgypk.u-szeged.hu |
9 | Mérnöki Kar | MK | 6724 Szeged, Mars tér 7. | (62) 546-000 | www.mk.u-szeged.hu |
10 | Mezőgazdasági Kar | MGK | 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15. | (62) 532-990 | www.mgk.u-szeged.hu |
11 | Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar | SZAOK | 6725 Szeged, Tisza Lajos krt. 109. | (62) 545-015 | www.szote.u-szeged.hu/AOK |
12 | Természettudományi és Informatikai Kar | TTIK | 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 1. | (62) 544-168 | www.sci.u-szeged.hu |
Az egyetem 42 professzorral nyitotta meg kapuit. Az utolsó néhány év kivételével első fél évszázadát Kolozsvárott működő intézménynek összesen 160 professzora volt. Néhányan a jelesebbek közül:
Bár az egyetem fejlődését a nehéz gazdasági körülmények sok tekintetben hátráltatták, mégis kétségtelen az egyetem működésének számos pozitív eredménye. Ebben különösen azoknak a kiemelkedő tudományos munkásságot kifejtett professzoroknak volt nagy szerepük, akik ebben az időben az egyetemen működtek.
Ilyenek voltak a Jogtudományi Karon
Buza László | nemzetközi jog |
Horváth Barna | jogszociológia |
Ereky István | közigazgatási jog |
Nagy Ferenc | büntetőjog |
Polner Ödön | közjog |
az Orvostudományi Karon
a Bölcsésztudományi Karon
a Természettudományi Karon
Apáthy István | állattan |
Bay Zoltán | fizika |
Budó Ágoston | fizika |
Haar Alfréd | matematika |
Jakucs László | földrajztudomány |
Kerékjártó Béla | geometria |
Kiss Árpád | kémia |
Ortvay Rudolf | fizika |
Riesz Frigyes | matematika |
Az eredmények elérésében számos professzornak volt kiemelkedő érdeme. Ilyenek voltak: