Portál:Közgazdaságtan
Ebben a cikkben a Portál:Közgazdaságtan témáját fogjuk alaposan megvizsgálni, elemezve annak számos aspektusát és mai relevanciáját. Ez a cikk az eredetétől a társadalomra gyakorolt hatásáig, különböző nézőpontjain és megközelítésein keresztül átfogóan foglalkozik mindennel, ami a Portál:Közgazdaságtan-el kapcsolatos. Egy részletes és szigorú elemzésen keresztül elmélyülünk ebben a lenyűgöző témában, hogy megértsük hatókörét és jelentőségét a tudománytól a kultúráig különböző területeken, így átfogó és gazdagító látásmódot kínálunk. Kétségtelen, hogy a Portál:Közgazdaságtan nagyon fontos téma, amely megérdemli a mélyreható feltárást, és pontosan ezt javasoljuk a következő sorokban.
A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik. A közgazdaságtan két legfontosabb ága az egyének (emberek, háztartások, vállalatok) racionálisnak feltételezett döntéseit vizsgáló mikroökonómia és az országok gazdaságának kérdéseivel foglalkozó makroökonómia. A közgazdászok gyakran megkülönböztetik a pozitív közgazdaságtant, amely a gazdasági jelenségek értékelés nélküli magyarázatával és leírásával foglalkozik, és a normatív közgazdaságtant, amely értékítéletet alkot és a jövőre vonatkozó döntéseket alapozza meg.
A szónak az európai nyelvek többségében használt megfelelője – „ökonómia” – a görög „oikosz” (ház) és „némein” (elosztani, megosztani, legeltetni, használni, élvezni, elrendezni, igazgatni) szavak összetételéből származott, és eredetileg a háztartás és birtok, valamint a (város)állam adminisztrációjának anyagi ügyeiről szóló vitára utalt.
Anne Robert Jacques Turgot, L’Aulne bárója (1727. május 10. – 1781. március 18.), francia államférfi és közgazdász volt, aki mindezek mellett nyelvekkel, költészettel, filozófiával és fizikával is foglalkozott; a Francia Enciklopédia egyik szerkesztője. A fiziokratizmus híveként továbbfejlesztette és – jelentős sikerekkel – a gyakorlatban is megkísérelte alkalmazni François Quesnay és mások tanításait. Az állami szabályozással szemben a szabad versenyt pártolta, miniszterként küzdött a robot eltörléséért, a feudális előjogok megszüntetéséért és a költségvetési hiány leszorításáért.
... nem az számít, hogy az „úttól való függést” kihívónak vagy elijesztőnek találjuk-e. Mert ami a gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedését illeti, nem metafizikus hipotézis, hanem nyilvánvaló igazság az a gondolat, hogy a gazdaságot nagyrészt a történelmi esetlegesség formálja.
