Ráton

A Ráton ma továbbra is nagy érdeklődésre számot tartó téma a társadalomban. Hatása a politikától a populáris kultúráig különböző területeken figyelhető meg. Ebben a cikkben elmélyülünk a Ráton világában, és feltárjuk jelentését, fejlődését és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatását. Mélyreható elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük a Ráton szerepét az életünkben, és azt, hogy hogyan alakította ki felfogásunkat és tetteinket. A kezdetektől a jelenlegi trendekig a Ráton kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és ma is viták és elmélkedések témája.

Nem tévesztendő össze a következővel: Raton.
Ráton (Ratin)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségKraszna
Rangfalu
KözségközpontKraszna
Irányítószám457088
SIRUTA-kód140663
Népesség
Népesség547 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság253
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 10′ 27″, k. h. 22° 49′ 60″47.174158°N 22.833205°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 27″, k. h. 22° 49′ 60″47.174158°N 22.833205°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Ráton témájú médiaállományokat.

Ráton (románul Ratin) település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágy megyében, Szilágysomlyótól délre, Kraszna és Krasznahosszúaszó között fekvő település.

Története

Ráton Árpád-kori település, nevét az oklevelek 1270-ben már említették Rathun néven.

Az 1400-as évek elején a település birtokosai a Ráthoni család tagjai voltak.

1449-ben a Rátoniak tiltakoztak az ellen, hogy birtokuk egynegyedébe, valamint Bíró Imre harmadába beiktassák a Rátoni család többi tagját: Rátoni Nagy Lőrincet, Rátoni Jakabot, Pétert és Rátoni Nagy Demjént és Istvánt.

1584-ben a Losonczi Bánffy Boldizsár birtoka volt, akinek Ráton határjárásól szóló oklevelét a váradi káptalan Báthory Zsigmond erdélyi vajda megbízásából átírta.

1721-ben Nagy Borbála elzálogosította rátoni örökségét Máté Bálintnak.

1808-ban végzett összeíráskor a településen birtokosok voltak:a Nagy, Goris, Gyulai, Aracsi, Kovács, Deák, Jakab, Ferenczi, Ladányi, Szabó, Kibédi, Berei, Szigeti, Zaj, Farkas, Erdélyi, Jákó, Surányi, Filep és még 25 más családot.

1847-ben végzett összeíráskor 395 lakosa volt, ebből római katolikus 11, görögkatolikus 12, református 368, izraelita 4 volt.

1890-ben csak 366 lakosa volt, melyből 355 magyar, 1 német, 10 oláh, ebből 12 római katolikus, 88 görögkatolikus, 249 református, 17 izraelita. A házak száma ekkor 90 volt.

Ráton a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.

Nevezetességek

  • Református templom.

Hivatkozások

Források

  • Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). : Szilágy vármegye közönsége. 1902. 279–283. o. Online elérés