Egrespatak (Szilágy megye)

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Egrespatak (Szilágy megye)-et, amely ma nagyon fontos téma. A történelem során a Egrespatak (Szilágy megye) viták és viták tárgya volt, és nagy érdeklődést váltott ki mind a tudományos körökben, mind a népszerű szférában. A Egrespatak (Szilágy megye) eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig alapvető szerepet játszott az emberi élet különböző területein. Egy kimerítő elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Egrespatak (Szilágy megye)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elmélyülve annak fontosságában, következményeiben és relevanciájában a mai világban. Kétségtelenül a Egrespatak (Szilágy megye) olyan téma, amelyet érdemes mélyrehatóan és részletesen megvizsgálni, hogy megértsük hatását és hatókörét a mai társadalomban.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Egrespatak (egyértelműsítő lap).
Egrespatak (Aghireș)
Ortodox templom
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségMagyarkecel
Rangfalu
KözségközpontMagyarkecel
Irányítószám457246
SIRUTA-kód142097
Népesség
Népesség1432 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság581
Földrajzi adatok
Tszf. magasság273 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 42″, k. h. 23° 01′ 03″47.161640°N 23.017636°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 42″, k. h. 23° 01′ 03″47.161640°N 23.017636°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Egrespatak témájú médiaállományokat.

Egrespatak (románul Aghireș) település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágy megyében, Zilahtól délnyugatra fekvő település.

Története

Az oklevelek 1361-ben említették először Egrespatak birtokot.

1494-ben kiváltságait II. Ulászló király megerősítette és felmentette lakosait az adófizetés terhe alól. Egrespataka ekkor Zilah-hoz tartozott.

1553-ban a település földesura a váradi püspök volt.

1617-ben a középszolnoki Magiar-Egrespathak és Oláh-Eghrespatak birtokait nejére Széchi Katalinra iratta át Lokacsi Prépostvári Zsigmond négyezer forint fejében.

1650-ben II. Rákóczi György volt a település birtokosa, 1708-ban pedig Báthory-Gerőfi birtok volt.

1770-ben Homoródszentmártoni Bíró Zsigmond és neje Báró Vitéz Klára adták zálogba B. Korda Györgynek négyezer forintért.

Petri Mór feljegyezte a település népességi adatait is az 1890-ből, mely szerint Egrespatakakának ez évben 864 lakosa volt, ebből 328 magyar, 527 oláh és 9 egyéb nemzetiségű volt.

Egrespataka az 1800-as évek végén Szilágy vármegye zilashi járásához tartozott.

Nevezetességek

  • Görögkatolikus fatemploma – 1638-ban épült. Az egyházközség anyakönyvét 1824-től vezetik.

Források

  • Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). : Szilágy vármegye közönsége. 1902. 342–345. o. Online elérés

Jegyzetek