Napjainkban a Dabjon a modern társadalom rendkívül aktuális témájává vált. Az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Dabjon egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a tudás különböző területei iránt. Mivel a technológia gyorsan fejlődik és a gondolkodásmód megváltozik, fontos alaposan megvizsgálni a Dabjon pozitív és negatív aspektusait, valamint feltárni hosszú távú következményeit. Ebben a cikkben alaposan áttekintjük a Dabjon-et és annak mai világra gyakorolt hatását, értékes betekintést és kritikai elemzést nyújtva ezzel a folyamatosan fejlődő témával kapcsolatban. Olvasson tovább, ha többet szeretne megtudni a Dabjon-ről és annak korunkban való relevanciájáról!
Dabjon (Domnin) | |
![]() | |
Görögkatolikus fatemplom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Szamosudvarhely |
Rang | falu |
Községközpont | Szamosudvarhely |
Irányítószám | 457312 |
SIRUTA-kód | 142747 |
Népesség | |
Népesség | 348 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Dabjon témájú médiaállományokat. | |
Dabjon (vagy Dabylon)[1] település Romániában, Szilágy megyében.
Szilágy megyében, Zsibótól északnyugatra fekvő település.
Dabjon nevét 1219-ben említették először az oklevelek Domlun néven, egy idevaló poroszlóval Galus-al kapcsolatban. Dabjon a Kusalyi Jakcsok birtoka volt. 1387-ben oláh lakosságú falu, mely az aranyosi várhoz tartozott. Neve szerepelt a Váradi regestrumban is. 1423-ban Zsigmond király parancsára a váradi káptalan által iktatták be ide Kusalyi Jakcs György fiait, majd a Deésháziak birtoka lett.
1550-ben Deésházi Kelemen örökösei: Móré Márton, Deésházi Borbála és Deésházi Lajos osztozkodtak Dabjonon.
1611-ben Menyői Móré Bálint kapta meg.
1635-ben Haraklányi Miklósné birtoka volt.
1797-ben végzett összeíráskor Dabjon községben a saját telkükön lakó adómentes nemesek voltak többek között: Virág, Gyurkó, Gligor, Rád, Vaszilia, Kis és Mihály családok.
1890-ben 927 lakosa volt, melyből magyar 31, oláh 883, egyéb nyelvű 13, ebből római katolikus 3, görögkatolikus 897, görögkeleti 1, református 7, izraelita 19. A házak száma 203 volt.