Náprád

Manapság a Náprád egy olyan téma, amelyet széles körben tárgyalnak és tanulmányoznak különböző területeken. Relevanciája az elmúlt években felértékelődött, vita tárgyát képezi tudományos, politikai és társadalmi körökben. A Náprád felkeltette a szakértők és a polgárok figyelmét, egyre nagyobb érdeklődést váltva ki a következményeinek és következményeinek megértése iránt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Náprád témáját, kitérve annak különböző oldalaira, és részletes elemzést kínálunk a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáról. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk megvilágítani a Náprád kulcsfontosságú aspektusait, és elemezni fogjuk relevanciáját a mai világban.

Náprád (Năpradea)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségNáprád
Rangközségközpont
Irányítószám457255
SIRUTA-kód142186
Népesség
Népesség773 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 21′ 43″, k. h. 23° 18′ 60″47.361879°N 23.316569°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 43″, k. h. 23° 18′ 60″47.361879°N 23.316569°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Náprád témájú médiaállományokat.

Náprád (románul Năpradea, németül Rübendorf) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Zilahtól 41 km-re, Zsibótól 13 km-re északkeletre a Szamos jobb partján fekszik.

Története

A falut 1387-ben Naprad néven említik először, ekkor az Aranyosi várhoz tartozott.

1423-ban Naprad, 1464-ben Napprad, 1472-ben Oláh-Náprád, 1549-ben Nabrad, 1555-ben Nabrad, 1570-ben Napragh, 1636-ban Nagi-Náprád, 1637-ben Kisnáprád néven írták.

A Szamos partján, dombtetőn áll Náprád várának romja. A várat 1383-ban említik először, valószínűleg a 18. század elején robbantották fel a császáriak.

1423-ban Kusalyi Jakcs Dénes oláh falujaként említették.

Az 1500-as évek elején a Drágffyak is birtokosok voltak itt.

1585 és 1595 között Naprad a Kusalyi Jakcs család kezéről Báthory György és neje, majd a Gyulafiak birtoka lett.

1604-ben a Gyulafi családé volt.

1847-ben 2821 lakosa volt. Ebből római katolikus 2617, református 134, izraelita 45 volt.

1910-ben 1251, túlnyomórészt román lakosa volt.

A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

1992-ben társközségeivel együtt 3095 lakosából 3050 román, 43 cigány és 2 magyar volt.

Nevezetességek

  • Görögkatolikus kőtemploma 1836-ban épült.
  • Római katolikus kápolnája 1860-ban épült a leégett 1856-os templom helyén. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Hivatkozások

Források

  • Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). : Szilágy vármegye közönsége. 1902. 141–148. o. Online elérés