Farkasmező

A mai világban a Farkasmező egyre nagyobb jelentőségű és egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó témává vált a társadalom különböző területein. Mind személyes, mind szakmai szinten a Farkasmező alapvető szerepet játszik az emberek és a közösségek fejlődésében és fejlődésében. A történelem során a Farkasmező tanulmányozás, vita és elemzés tárgya volt, és hatása számos tudományágra kiterjed, a tudománytól és a technológiától a művészetig és a kultúráig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Farkasmező hatását a mai társadalomra, és különböző nézőpontokból foglalkozunk következményeivel, alkalmazásaival és kihívásaival. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Farkasmező hogyan alakította ki azt, ahogyan gondolkodunk, cselekszünk, és hogyan viszonyulunk a körülöttünk lévő világhoz, és folyamatos fejlődése hogyan befolyásolja továbbra is jelentős mértékben az életünket.

Farkasmező (Lupoaia)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
KözségKarika
Rangfalu
KözségközpontKarika
Irányítószám457097
SIRUTA-kód140743
Népesség
Népesség364 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság215 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 11′ 36″, k. h. 23° 15′ 04″47.193237°N 23.251224°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 36″, k. h. 23° 15′ 04″47.193237°N 23.251224°E
Térkép

Farkasmező falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágy megyében, Zsibótól délre, Karika és Kettősmező között, az Egregy-patak déli partján fekvő település.

Története

Farkasmező nevét az oklevelek 1469-ben említették először Farkasmezew néven. A település birtokosai ekkor Zsombori Péter és László, valamint Drágfi Zsigmond és Tamás voltak, akik azt 1469-ben zálogba adták Monoszlói Csupor Miklós erdélyi vajdának és székely ispánnak.

1602 előtt Zombori Farkas birtoka volt, de 1602-ben Básta György generális és Kövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adták érdemei jutalmául.

1837-ben főbb birtokosai Mártonfi, Márkus, Zombori, Kabós és Horváth családok voltak.

1890-ben 325 lakosa volt, melyből 26 magyar, 295 oláh, 4 egyéb nyelvű, ebből 5 római katolikus, 276 görögkatolikus, 12 görögkeleti, 9 református, 5 unitárius, 18 izraelita. A házak száma 73.

A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

Nevezetességek

  • Görögkatolikus fatemplom – a Szent Arkangyalok tiszteletére van szentelve. Anyakönyvüket 1873-tól vezetik.

Hivatkozások

Források

  • Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). : Szilágy vármegye közönsége. 1902. 413–415. o. Online elérés