A mai világban a Farkasmező egyre nagyobb jelentőségű és egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó témává vált a társadalom különböző területein. Mind személyes, mind szakmai szinten a Farkasmező alapvető szerepet játszik az emberek és a közösségek fejlődésében és fejlődésében. A történelem során a Farkasmező tanulmányozás, vita és elemzés tárgya volt, és hatása számos tudományágra kiterjed, a tudománytól és a technológiától a művészetig és a kultúráig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Farkasmező hatását a mai társadalomra, és különböző nézőpontokból foglalkozunk következményeivel, alkalmazásaival és kihívásaival. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Farkasmező hogyan alakította ki azt, ahogyan gondolkodunk, cselekszünk, és hogyan viszonyulunk a körülöttünk lévő világhoz, és folyamatos fejlődése hogyan befolyásolja továbbra is jelentős mértékben az életünket.
Farkasmező (Lupoaia) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Község | Karika |
Rang | falu |
Községközpont | Karika |
Irányítószám | 457097 |
SIRUTA-kód | 140743 |
Népesség | |
Népesség | 364 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 215 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Farkasmező falu Romániában, Szilágy megyében.
Szilágy megyében, Zsibótól délre, Karika és Kettősmező között, az Egregy-patak déli partján fekvő település.
Farkasmező nevét az oklevelek 1469-ben említették először Farkasmezew néven. A település birtokosai ekkor Zsombori Péter és László, valamint Drágfi Zsigmond és Tamás voltak, akik azt 1469-ben zálogba adták Monoszlói Csupor Miklós erdélyi vajdának és székely ispánnak.
1602 előtt Zombori Farkas birtoka volt, de 1602-ben Básta György generális és Kövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adták érdemei jutalmául.
1837-ben főbb birtokosai Mártonfi, Márkus, Zombori, Kabós és Horváth családok voltak.
1890-ben 325 lakosa volt, melyből 26 magyar, 295 oláh, 4 egyéb nyelvű, ebből 5 római katolikus, 276 görögkatolikus, 12 görögkeleti, 9 református, 5 unitárius, 18 izraelita. A házak száma 73.
A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.