Oláhhorvát
Ebben a cikkben elemezni fogjuk a Oláhhorvát jelentőségét a kortárs társadalomban. A Oláhhorvát kulcsszerepet játszott a modern élet számos területén, a gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásig. Az elmúlt néhány évtizedben a Oláhhorvát egyre nagyobb érdeklődést váltott ki az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség körében, ami új tanulmányokhoz és elmélkedéshez vezetett annak relevanciájáról és következményeiről. Kutatások és megbeszélések sorozatán keresztül igyekszünk jobban megérteni a Oláhhorvát fontosságát életünkben, és azt, hogy fejlődése hogyan alakítja tovább az általunk lakott világot.
| Oláhhorvát (Horoatu Cehului) | |
 | |
| Oláhhorvát görögkatolikus fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szilágycseh város |
| Irányítószám | 455101 |
| SIRUTA-kód | 139768 |
| Népesség | |
| Népesség | 134 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 24′ 15″, k. h. 23° 14′ 43″47.404123°N 23.245216°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 15″, k. h. 23° 14′ 43″47.404123°N 23.245216°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oláhhorvát témájú médiaállományokat. | |
Oláhhorvát település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
Szilágycseh és Benedekfalva között fekvő település.
Története
A Szilágycseh közelében fekvő Oláhhorvát települést némelyik oklevél Csehi-Horváth-nak is nevezte. 1387-ben említették először az oklevelek, ekkor az aranyosi várhoz tartozó magyarok lakta falu volt, birtokosai a Kusalyi Jakcs család tagjai voltak.
1494-ben a Közép-Szolnok vármegyéhez tartozó birtok Jakcsi Ferencé volt, aki azt ez évben Drágffy Bertalannak adta.
1505-1595 között Kusalyi Jakcs László és családja és Drágffy György és János birtoka volt.
1640-ben özvegy Gyulafi Sámuelnét említették birtokosának.
A 17. századból fennmaradt a Csehi javak urbáriuma című jegyzék szerint Horváthon 13 jobbágy volt.
1676-ból Szilágy-Cseh urbáriumának összeírásában Horváth részbirtokban 2 jobbágyot jegyeztek fel.
1733-ban gróf Bethlen László oláh-horváti zsellérei tanúskodtak gróf Gyulai Istvánnak egy győrteleki jobbágyáért.
Az 1787-es összeíráskor a település főbb birtokosai báró Bornemissza József, Iktári gróf Bethlen Sámuel, báró Bánffy László, gróf Gyulai József és báró Naláczi József.
1847-ben 238 görögkatolikus lakosa volt.
1890-ben 183 lakosából 12 magyar, 171 román, melyből 2 római katolikus, 171 görögkatolikus, 1 református, 9 izraelita volt. A házak száma 41 volt.
Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Oláhhorvátnak 297 lakosa volt. Ebből 15 magyar, 282 román, melyből 3 római katolikus, 284 görögkatolikus, 9 izraelita volt.
A 20. század elején Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus fatemploma 1749-ben épült.
Források
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). : Szilágy vármegye közönsége. 1902. 525–530. o. Online elérés