Nagyvisnyó | |||
Népi lakóházak a Dózsa György utcában | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Bélapátfalvai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Csőgér Bálint (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 3349 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 825 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 21,25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 43,02 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység | ||
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék | ||
Földrajzi kistáj | Északi-Bükk | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 08′ 17″, k. h. 20° 25′ 44″48.138, 20.42948.138000°N 20.429000°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 17″, k. h. 20° 25′ 44″48.138, 20.42948.138000°N 20.429000°E | |||
Nagyvisnyó Pozíció Heves vármegye térképén | |||
Nagyvisnyó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvisnyó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagyvisnyó község Heves vármegye Bélapátfalvai járásában.
Szilvásváradtól 5 kilométerre, hegyekkel ölelt helyen, a Bükki Nemzeti Park területén, a Szilvás-patak mellett fekszik. Az 1950-es megyerendezés előtt Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.
A település főútja az Eger és Kazincbarcika térsége (Mónosbél és Vadna) között húzódó 2506-os út. Határában helyezkedik el a főként síelők körében népszerű Bánkút turistaközpont, mely a 2513-as útból kiágazó 25 139-es úton közelíthető meg.
Korábban vasútvonal (Eger–Putnok-vasútvonal) is érintette a községet, megállóhelyéhez a 25 312-es út biztosított közúti kapcsolatokat.
Az ősrégi kis település nevét a 12. században említették először Vyznyo néven, ekkor a Bél nemzetség birtokai közé tartozott. Idővel itt két Visnyó: Kis- és Nagyvisnyó alakult ki.
1407-ben Lastóczi Sebestyént iktatták be a település birtokába, majd utánuk a Csapi családé, 1460-ban Krucsai Tamás, Agócz Péter birtoka lett, 1473-ban Kozma Istváné, és a század végén, 1492-ben Ujfalussi Miklósé és Pálé volt.
1569-ben Kisvisnyó pusztára I. Rákóczi György, Kálnássy Ferenc és Deregnyei Pál kapott János Zsigmond királytól királyi adományt.
1598-as összeíráskor Nagy-Visnyó a varannai plébániáé volt.
1663-ban Bocskai István, Soós György és a Drugeth család birtoka volt.
1672-ben Drugeth Györgyné a maga részét a varannai pálosoknak adományozta. A pálos rend megszűntével később az eperjesi görögkatolikus püspökségé lett.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 968 | 939 | 913 | 867 | 847 | 825 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,5%, református 52,6%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 9% (19,7% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 95,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,1% románnak, 0,6% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,6% volt református, 10,6% római katolikus, 0,5% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 3,7% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 14,5% felekezeten kívüli (32,8% nem válaszolt).
A Bélapátfalvai járás települései | |
---|---|
Balaton · Bekölce · Bélapátfalva · Bükkszentmárton · Mikófalva · Mónosbél · Nagyvisnyó · Szilvásvárad |
Nemzetközi katalógusok |
---|