Sajószentpéter | |||
Református nagytemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Kazincbarcikai | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Faragó Péter (MSZP-DK) | ||
Irányítószám | 3770 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 11 274 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 329,73 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,85 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 13′ 01″, k. h. 20° 43′ 06″48.216944444444, 20.71833333333348.216944°N 20.718333°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 01″, k. h. 20° 43′ 06″48.216944444444, 20.71833333333348.216944°N 20.718333°E | |||
Sajószentpéter Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén | |||
Sajószentpéter weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajószentpéter témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Egyéb belterületi településrésze Dusnokpuszta.
Miskolctól 13 kilométerre fekszik, nem messze a Sajó és a Bódva találkozásától
A közvetlenül határos települések: észak felől Edelény, északkelet felől Borsodszirák és Ziliz, kelet felől Boldva, délkelet felől Sajóecseg, dél felől Sajóbábony, délnyugat felől Sajókápolna, nyugat felől Alacska, északnyugat felől pedig Berente és Múcsony.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Miskolc térségétől a bánrévei országhatárig vezető 26-os főút, illetve az abból északi irányban, Edelény-Szendrő-Tornanádaska felé kiágazó 27-es főút. Délnyugati szomszédaival a 2517-es út, Alacskával pedig a 25 129-es számú mellékút köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja is van a határai között. Miskolc felől az első Sajószentpéter-Piactér megállóhely, mely a belterület északkeleti széle közelében helyezkedik el, majd Sajószentpéter vasútállomás következik, mely a városközpont északi részén található; mindkettő közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják.
Sajószentpétert 1281-ben említik először Szentpéter néven. A település királyi birtok volt, eleinte a diósgyőri, majd a dédesi uradalomhoz tartozott. A huszita harcokban elpusztult, 1466-tól újra benépesítették. 1886-tól 1950-ig járási székhely is volt, ezt követően azonban központi szerepköre visszafejlődött, mivel azt nagyrészt a szomszédos Kazincbarcika vette át. 1989-ben nyilvánították várossá.
A 17.–18. században több nemes család is birtokolta, többek közt a Rákócziak, Losonczyak. A 19. századtól az ipar vál a gazdaság meghatározó ágazatává: szénbányákat nyitottak, majd egy üveggyár épült.
A második világháború idején a faluban női munkatábor üzemelt. Vezetője Szórád Ferenc korábbi szegedi operaénekes volt. Szórádot 1945-ben 12 év fegyházra ítélte a népbíróság.
A 20. század végén a bányákat és az üveggyárat (1999-ben) is bezárták, a munkanélküliség komoly problémává vált.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 12 034 | 11 850 | 11 679 | 10 983 | 11 209 | 11 274 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,9% németnek mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 20,5%, görögkatolikus 4,7%, felekezeten kívüli 18,5% (24,8% nem nyilatkozott).
A város ősi településmagja a mai Kálvin tér. Fontosabb épületei:
Egyéb látnivalók:
A Kazincbarcikai járás települései | |
---|---|
Alacska · Alsótelekes · Bánhorváti · Berente · Dédestapolcsány · Felsőtelekes · Izsófalva · Kazincbarcika · Kurityán · Mályinka · Múcsony · Nagybarca · Ormosbánya · Rudabánya · Rudolftelep · Sajógalgóc · Sajóivánka · Sajókaza · Sajószentpéter · Szuhakálló · Tardona · Vadna |
Nemzetközi katalógusok |
---|