Sajószentpéter

Sajószentpéter
Református nagytemplom
Református nagytemplom
Sajószentpéter címere
Sajószentpéter címere
Sajószentpéter zászlaja
Sajószentpéter zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállásváros
PolgármesterDr. Faragó Péter (MSZP-DK)
Irányítószám3770
Körzethívószám48
TestvértelepüléseiLista
Népesség
Teljes népesség11 274 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség329,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 13′ 01″, k. h. 20° 43′ 06″48.216944444444, 20.71833333333348.216944°N 20.718333°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 01″, k. h. 20° 43′ 06″48.216944444444, 20.71833333333348.216944°N 20.718333°E
Sajószentpéter (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye) Sajószentpéter Sajószentpéter Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajószentpéter weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajószentpéter témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Egyéb belterületi településrésze Dusnokpuszta.

Fekvése

Miskolctól 13 kilométerre fekszik, nem messze a Sajó és a Bódva találkozásától

A közvetlenül határos települések: észak felől Edelény, északkelet felől Borsodszirák és Ziliz, kelet felől Boldva, délkelet felől Sajóecseg, dél felől Sajóbábony, délnyugat felől Sajókápolna, nyugat felől Alacska, északnyugat felől pedig Berente és Múcsony.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Miskolc térségétől a bánrévei országhatárig vezető 26-os főút, illetve az abból északi irányban, Edelény-Szendrő-Tornanádaska felé kiágazó 27-es főút. Délnyugati szomszédaival a 2517-es út, Alacskával pedig a 25 129-es számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja is van a határai között. Miskolc felől az első Sajószentpéter-Piactér megállóhely, mely a belterület északkeleti széle közelében helyezkedik el, majd Sajószentpéter vasútállomás következik, mely a városközpont északi részén található; mindkettő közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják.

Története

Sajószentpétert 1281-ben említik először Szentpéter néven. A település királyi birtok volt, eleinte a diósgyőri, majd a dédesi uradalomhoz tartozott. A huszita harcokban elpusztult, 1466-tól újra benépesítették. 1886-tól 1950-ig járási székhely is volt, ezt követően azonban központi szerepköre visszafejlődött, mivel azt nagyrészt a szomszédos Kazincbarcika vette át. 1989-ben nyilvánították várossá.

A 17.18. században több nemes család is birtokolta, többek közt a Rákócziak, Losonczyak. A 19. századtól az ipar vál a gazdaság meghatározó ágazatává: szénbányákat nyitottak, majd egy üveggyár épült.

A második világháború idején a faluban női munkatábor üzemelt. Vezetője Szórád Ferenc korábbi szegedi operaénekes volt. Szórádot 1945-ben 12 év fegyházra ítélte a népbíróság.

A 20. század végén a bányákat és az üveggyárat (1999-ben) is bezárták, a munkanélküliség komoly problémává vált.

Közélete

Polgármesterei

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma12 03411 85011 67910 98311 20911 274
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,9% németnek mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 20,5%, görögkatolikus 4,7%, felekezeten kívüli 18,5% (24,8% nem nyilatkozott).

Látnivalók

A római katolikus templom Sajószentpéter madártávlatból Sajószentpéter, református templom légi felvételen Sajószentpéter, temető légi fotón

A város ősi településmagja a mai Kálvin tér. Fontosabb épületei:

Egyéb látnivalók:

Híres szülöttei

Testvérvárosok

Sajószentpéter légi felvételen

Jegyzetek

  1. Sajószentpéter - Nagytemplomi Református Gyülekezet honlapja. . (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  2. a b Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. HarpPost: Adalékok id. Würtzler Béla életútjához, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2023. január 22.)
  5. Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  7. Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  8. Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  9. Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  10. Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  12. A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. Sajószentpéter Helységnévtár
  14. A testvérvárosok a város honlapján.

Források

Kapcsolódó szócikkek