A településen világörökségi helyszín található |
Olaszliszka | |||
Légifotó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Sárospataki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kerekes Attila (független) | ||
Irányítószám | 3933 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1538 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 42,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 39,49 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 14′ 34″, k. h. 21° 25′ 49″48.24265, 21.43018055555648.242650°N 21.430181°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 34″, k. h. 21° 25′ 49″48.24265, 21.43018055555648.242650°N 21.430181°E | |||
Olaszliszka Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén | |||
Olaszliszka weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Olaszliszka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Olaszliszka község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.
A Bodrog folyó jobb partján, szőlődombok mellett fekszik, a Tokaj-hegyaljai borvidéken, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 57 kilométerre keletre.
A közvetlen települési szomszédai: északkelet felől Vámosújfalu, délnyugat felől Szegilong, északnyugat felől pedig Erdőbénye. Közigazgatási területe az előbbiek mellett érintkezik még észak felől Erdőhorváti, észak-északkelet felől Tolcsva, délkelet felől a Bodrog túlpartján fekvő Viss, dél felől az ugyancsak bodrogközi Zalkod, dél-délnyugat felől pedig Bodrogkisfalud és Szegi határával is.
Az ország távolabbi részei felől a legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, amely délnyugat-északkeleti irányban halad végig a határai között, a belterületét pár száz méterrel elkerülve északnyugati irányból. Lakott területén a főút régi nyomvonala, a 3801-es út halad végig, központját a 37-es főúttal a 3721-es út kapcsolja össze. Olaszliszka és a Bodrogköz települései között a 3802-es út biztosít összeköttetést; a település területét az eddigiek mellett érinti még a 3705-ös és a 3717-es út is.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, aminek azonban nincs megállási pontja a határai között. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a vonal – eléggé megtévesztő elnevezésű – Olaszliszka-Tolcsva vasútállomása kínálja, amely a nevét úgyszólván teljesen megcáfolva Vámosújfalu határai között terül el, e község belterületének északnyugati részén.
Közlekedési viszonyait illetően említést követel még a vízi közlekedés is, a Bodrogközben található keleti szomszédaival ugyanis csak kompjárat köti össze; a komp útvonala a fentebb említett 3802-es út nyomvonalának is a részét képezi.
1239-ben említik először, IV. Béla magyar király egyik levelében, LYSKA néven. IV. Béla olasz – más forrás szerint vallon – szőlősgazdákat telepített a környékre, innentől Olaszliszka a neve. A betelepült szőlőművesek a Burgundia nevű falurészben éltek.
A település és határa ekkor királyi birtok volt, 1243-ban azonban a király a szepesi prépostságnak adományozta. 1320-ban Károly Róbert király szabad piacot engedélyezett az ekkor már Liszka Olaszi néven említett településnek.
1466-ban Mátyás király városi rangra emelte Liszka Olaszit, évi három szabad vásárt engedve neki.
A település a török hódítás idején, a 16. és 17. században rendkívül nehéz helyzetbe került geopolitikai helyzete miatt: pont azon a területen feküdt, ahol az országon osztozó három hatalom érdekei ütköztek.
Szapolyai János, aki a mohácsi csatavesztés után az ország keleti felében uralkodott, 1530-ban vámmentességet adott a városnak és 12 mérföldes körzetének. 1538-ban a várost és vidékét a váradi béke a Habsburg I. Ferdinándnak, Ausztria és Magyarország nyugati fele uralkodójának juttatta.
1546-ban a város határában ütközet zajlott, Serédy Gáspár és Perényi Péter hadai közt. A környékért folyt a harc a nyugati és a keleti királyság közt, végül 1560-ban a Habsburg-párti Schwendli Lázár elfoglalta és a tokaji vár birtokaihoz csatolta a várost. Hamarosan azonban az észak felé előrenyomuló törökök elpusztították.
1567-ben a szepesi prépostság visszakapja mint birtokát. 1601. szeptember 2-án Rudolf megerősítette a Mátyástól kapott kiváltságokat és hozzájuk még pallosjogot is adott a városnak. 1606-ban a bécsi béke alapján Bocskai István fejedelem uralma alá került a város.
A városban 1831-ben, majd később még egyszer, 1871-ben kolerajárvány pusztított. Olaszliszkán 1848. október 4-én átvonult a szabadságharc zempléni önkéntes zászlóalja és sokan csatlakoztak hozzá.
2006-ban itt történt az országszerte elhíresült kegyetlen olaszliszkai lincselés, amelynek során egy helyi lakos gyereklány vélelmezett közlekedési balesete miatt annak közelebbi és távolabbi hozzátartozói agyonverték, illetve halálra rugdosták a vétkesnek gondolt autóst, egy tiszavasvári tanárt, Szögi Lajost. A község nevét súlyosan beszennyező bűnesetre azóta, annak helyszínén szerény emlékmű emlékeztet.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 1737 | 1723 | 1684 | 1709 | 1536 | 1538 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a településen a lakosságnak 80%-át magyar, a 20%-át cigány származású emberek alkották. Ezenkívül 2 ruszin is élt a településen.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,2%-a magyarnak, 17,2% cigánynak, 0,2% ruszinnak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,5%, református 28,1%, görögkatolikus 9,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,8% (21,5% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 7,2% cigánynak, 0,6% szlováknak, 0,1-0,1% németnek, románnak és ruszinnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,4% volt római katolikus, 19,5% református, 5,9% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 4,9% felekezeten kívüli (32,9% nem válaszolt).
Szegilong (3 km), Vámosújfalu, a legközelebbi városok: Sárospatak (12 km ) és Szerencs (kb. 22 km).
A Sárospataki járás települései | |
---|---|
Bodrogolaszi · Erdőhorváti · Györgytarló · Háromhuta · Hercegkút · Kenézlő · Komlóska · Makkoshotyka · Olaszliszka · Sárazsadány · Sárospatak · Tolcsva · Vajdácska · Vámosújfalu · Viss · Zalkod |