Tarnazsadány
| Tarnazsadány | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Vármegye | Heves |
| Járás | Hevesi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Koczka Ferenc (Fidesz-KDNP) |
| Irányítószám | 3283 |
| Körzethívószám | 36 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1259 fő (2023. jan. 1.) |
| Népsűrűség | 47,44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 25,19 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 40′ 26″, k. h. 20° 09′ 18″47.674, 20.15547.674000°N 20.155000°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 26″, k. h. 20° 09′ 18″47.674, 20.15547.674000°N 20.155000°E | |
Tarnazsadány
Pozíció Heves vármegye térképén
| |
| Tarnazsadány weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tarnazsadány témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tarnazsadány község Heves vármegye Hevesi járásában.
Fekvése
Gyöngyöstől délkeletre, Hevestől északnyugatra fekszik, a Tarna mentén. Lakott területe teljes egészében a kis folyó jobb parti oldalán helyezkedik el, de külterületének egy kisebb része − megközelítőleg 4,5 km² − a bal parti oldalra esik.
Északkeleti határában egy kisebb, egybefüggő terület a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet Göbölyjárás nevű területrészéhez tartozva természetvédelmi oltalom alatt áll.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nagyút, északkelet felől Kompolt, kelet felől Tarnabod, délkelet felől Boconád, dél felől Tarnaméra, délnyugat felől Zaránk, nyugat felől pedig Nagyfüged.
Megközelítése
Csak közúton közelíthető meg, a Gyöngyös-Heves közt húzódó 3204-es úton.
Története
Első okleveles említése – Sodan néven – 1301-ben történt. Az Aba nemzetség birtoka volt, de mivel Károly Róbert ellen Csák Máté oldalára álltak, a rozgonyi csata után elvesztették birtokukat, amelyet a Kompoltiak kaptak meg.
1546-ban Losonczy Istváné. 1619-ben Bessenyey Gergely és Kecskeméti Dávid birtoka volt. 1687-ben az Eger visszafoglalásáért vívott harcok idején elpusztult. 1698-ban Bessenyey Zsigmond a néptelen Zsadány és Cselőháza pusztákat eladta Almásy Jánosnak és sógorának. 1702-től Almásyak lettek a falu birtokosai. Díszes kastélyukat 1940–41-ben bontották le.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Mester András (független)
- 1994–1998: Mester András (független)
- 1998–1999: Mester András József (független)
- 1999–2002: Mester András (független)
- 2002–2006: Mester András József (független)
- 2006–2010: Dobi István (független)
- 2010–2014: Dobi István (független)
- 2014–2019: Dobi István (független)
- 2019-től: Koczka Ferenc (Fidesz-KDNP)
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között| Lakosok száma | 1218 | 1215 | 1209 | 1176 | 1245 | 1259 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Népcsoportok
A község lélekszáma 1787-ben 724 fő, amely 1869-re 1348-ra növekedett.
2001-ben a település 1355 lakosának 79%-a magyar, 21%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
2011-ben 1217 lakosából 605 (49%) vallotta magát cigány nemzetiségűnek (igaz, többségük kettős identitású, hiszen 1157 lakos magyar nemzetiségűnek (is) vallotta magát). Emellett a községnek 2011-ben három román és három egyéb nemzetiségű lakója is volt.
2022-ben a lakosság 86,3%-a vallotta magát magyarnak, 35,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% ukránnak görögnek, bolgárnak és örménynek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,1% volt római katolikus, 1,1% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 3,5% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 20,3% felekezeten kívüli (25,4% nem válaszolt).
Nevezetességei
- 1763-ban épült egyhajós barokk stílusú római katolikus Szent Mihály-templom. A templomkapu felett Almásy címer látható.
- Itt született Csík Ferenc cigány költő.
Jegyzetek
- ↑ a b Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Az 1999. december 19-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. december 19. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
- ↑ Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Tarnazsadány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ Nepszamlalas.hu. . (Hozzáférés: 2009. július 26.)
- ↑ Területi adatok - Heves megye: A népesség nemzetiség szerint, 2011
- ↑ Tarnazsadány Helységnévtár
Források és hivatkozások
- Botos József és Csík Ferenc: Képek Tarnazsadány történetéből
Külső hivatkozások
| A Hevesi járás települései | |
|---|---|
| Átány · Boconád · Erdőtelek · Erk · Heves · Hevesvezekény · Kisköre · Kömlő · Pély · Tarnabod · Tarnaméra · Tarnaörs · Tarnaszentmiklós · Tarnazsadány · Tenk · Tiszanána · Zaránk |
|
Ez a Heves vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |