Szihalom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Füzesabonyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bóta József Sándor (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 3377 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1986 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 55,58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,17 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 46′ 19″, k. h. 20° 28′ 59″47.772, 20.48347.772000°N 20.483000°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 19″, k. h. 20° 28′ 59″47.772, 20.48347.772000°N 20.483000°E | |||
Szihalom Pozíció Heves vármegye térképén | |||
Szihalom weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szihalom témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szihalom község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.
A Rima-patak (más néven Eger-patak) mellett fekszik, sík vidéken, termékeny, kötött talajon. Az Alföld északi peremén, Egertől 20 kilométerre délre helyezkedik el, közvetlenül Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye határán.
A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Ostoros és Novaj, északkelet felől Mezőkövesd, délkelet felől Mezőszemere, dél felől Mezőtárkány, délnyugat felől Füzesabony, északnyugat felől pedig Maklár.
Közvetlenül a keleti határa mellett létesült az egyébként Mezőkövesdhez tartozó Zsóry-fürdő, olyan közel Szihalomhoz, hogy a fürdőhely körül kialakult üdülőtelep egy kisebb (mintegy 15 utcányi) része közigazgatásilag hozzá is tartozik, a településközponttól különálló belterületként.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, mely áthalad a belterületén, így azon könnyen elérhető Budapest-Füzesabony és Miskolc-Mezőkövesd irányából is. Mezőszemerével és Egerfarmossal a 33 102-es számú mellékút köti össze, a többi szomszédjával nincs közvetlen közúti összeköttetése.
A hazai vasútvonalak közül a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Szihalom megállóhely a belterület déli részén helyezkedik el, a 33 102-es út vasúti keresztezése mellett, annak nyugati oldalán.
Szihalmot kerékpárút is összeköti keleti szomszédjával, Mezőkövesddel.
Szihalom nevét Anonymus Gesta Hungarorumja említette először Zenuhalomu néven: „Árpád vezér és övéi megindulván az Egur (Eger) vizéig jövének…s azon halmot, melyen a vezérnek leveles szint csináltak, Zenuholmu-nak (Szihalom) nevezték…”
Az eleinte királyi birtok települést később I. István király az egri káptalannak adományozta.
1347-ben Miklós nádor tartott itt nádori országgyűlést Heves és Borsod vármegye nemeseivel.
1417-ben már mint püspöki vámhelyet említették az oklevelekben, ahol az egri püspök szedett sóvámot.
A török hódoltság alatt a falu többször is majdnem elnéptelenedett.
1544-ben a törökök pusztításait csak a falu északkeleti részében vészelte át öt ház, mely helyet azóta is Ötház néven neveznek.
1552-ben, Eger ostroma után az itt átvonuló törökök felégették, két év múlva, 1554-ben pedig a Fülekre telepedett török pasa pusztította el, majd újabb két év múlva, 1556-ban a tatárok égették porrá a falut, de 1596-ban Szihalom már újra a népes települések közé tartozott.
1699-ben a falut ismét a pusztás helyek között említették. Földjeit, rétjeit ekkor az egri vár kapitánya, Butler János bérelte.
Szihalom a 18. század elején ismét benépesült, ekkor mint az egri káptalan jobbágyfaluját említették.
1910-ben 2668 lakosa volt, melyből 2596 magyar, 70 cigány volt. Ebből 2650 volt római katolikus.
A 20. század elején az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Mezőkövesdi járásához tartozott.
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 1938 | 1911 | 1899 | 1976 | 1982 | 1986 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,4%, református 3,8%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 13,1% (30,4% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek és lengyelnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,7% volt római katolikus, 3% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 16,4% felekezeten kívüli (41,3% nem válaszolt).
A Füzesabonyi járás települései | |
---|---|
Aldebrő · Besenyőtelek · Dormánd · Egerfarmos · Füzesabony · Kál · Kápolna · Kompolt · Mezőszemere · Mezőtárkány · Nagyút · Poroszló · Sarud · Szihalom · Tófalu · Újlőrincfalva |
Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer területén fekvő települések | |
---|---|
Eger-patak | Andornaktálya • Balaton • Bekölce • Bélapátfalva • Borsodivánka • Bükkszentmárton • Eger • Egerbocs • Egerfarmos • Egerlövő • Felsőtárkány • Füzesabony • Maklár • Mezőszemere • Mezőtárkány • Mikófalva • Mónosbél • Nagytálya • Négyes • Noszvaj • Novaj • Ostoros • Szarvaskő • Szihalom |
Laskó-patak | Bátor • Demjén • Egerbakta • Egerbocs • Egerszalók • Füzesabony • Kerecsend • Mezőtárkány • Poroszló • Sarud • Szúcs • Újlőrincfalva |
Csincse-patak | Bogács • Borsodgeszt • Borsodivánka • Bükkábrány • Bükkzsérc • Cserépfalu • Cserépváralja • Csincse • Gelej • Harsány • Kács • Kisgyőr • Mezőkeresztes • Mezőkövesd • Mezőnagymihály • Mezőnyárád • Répáshuta • Sály • Szentistván • Szomolya • Tard • Tibolddaróc • Vatta |