Gyöngyöspata | |||
A Kisboldogasszony-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Gyöngyösi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Hevér Lászlóné (Fidesz-KDNP) | ||
Irányítószám | 3035 | ||
Körzethívószám | 37 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2321 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 40,48 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 198 m | ||
Terület | 60,75 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 19° 47′ 22″47.81388889, 19.7894444447.813889°N 19.789444°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 50″, k. h. 19° 47′ 22″47.81388889, 19.7894444447.813889°N 19.789444°E | |||
Gyöngyöspata Pozíció Heves vármegye térképén | |||
Gyöngyöspata weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyöspata témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyöngyöspata város Heves vármegye Gyöngyösi járásában. Magyarország egyik legkisebb városa.
Gyöngyöspata a Mátra délnyugati lábánál, Gyöngyöstől 11 km-re nyugatra, a 2402-es és a 2406-os utak találkozásánál fekszik.
Ez a terület már a magyarok előtt is lakott volt. Vaskori, avar és a honfoglalás kori sírokat is tártak fel. A honfoglalás idején az Aba nemzetségnek jutott a terület. A településen 10. században várat építettek (Pata vára). Anonymus szerint:"…Akkor Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edemennek a Mátra erdőiben, ahol az unokájuk, Pata később várat épített." Az ásatásokból kiderült, hogy a vár Gyöngyöspata felett emelkedett: őseink a fennsík peremén 4-5 méter széles árkot ástak, és annak belső oldalától két méterre agyagba ágyazott, kb. 400 méter kerületű kőfalat raktak. Erre szorosan egymás mellé fektetett vaskapcsokkal összefogott rönköket fektettek. A faépítményt agyaggal tiporták be, helyenként kürtőket is falaztak. A fát meggyújtották, s az vörös tömbökben kiégette a feldombolt agyagot. Így készítették el a 3-6 méteres sáncot.
Pata rokonságban állt a nagyfejedelem családjával. Új kapcsolat szövődött közöttük, amikor későbbi utóda Aba Sámuel 1010 körül feleségül vette Géza fejedelem lányát. Aba Sámuel idején épült a vár mellett, a Póctetőn 1010-ben a főesperességi templom, a Szent Péter-templom, ahonnan 40 település egyházi életét irányították.
1234-ben II. András király Sükkösd fia Demeter, királyi főétekfogónak ajándékozta, aki a Nekcseyek őse volt.
1299-ben Demeter unokái örökölték a birtokot, Sándor fia Demeter lett Gyöngyöspata gazdája. 1301-ben az Abák nagy része birtokát vesztette: Csák Mátéval és Aba Amadéval szövetkeztek Károly Róbert ellen, akinek a rozgonyi csata megpecsételte a sorsát. Nekcsey Demeter megmaradt a király hűségén. Műveltsége, egyetemi tanulmányai alapján a királyi udvar körül csoportosuló fiatal nemesek, lovagok irányítójává vált. 1316-ban elnyerte a tárnokmesteri méltóságot, ő intézte a királyi pénzügyeket 1338-ig. Az ő nevéhez kapcsolódik a firenzei mintára vert aranyforintot megteremtő pénzreform bevezetése.(A helyi általános iskola az ő nevét viseli.)
A 14. században Demeter tárnokmester unokái, Sándor és Miklós Pata kegyurai, akik a birtokrészről lemondó Péter öccsüket 1300 márka arannyal, 10 vég különösen finom posztóval és 60 lóval kártalanították. A század végén Ilosvai Leusták és az Aba nembeli Kompolti István próbálta megszerezni a birtokot, de Zsigmond király Szécsényi Frank országbírónak és nejének, Kont Katalinnak adta zálogba 2000 aranyforintért.
Az 1010 körül épített, főesperességi Szent Péter-templom romjai, amely templom egykor negyven település egyházi központjául szolgált a vár közelében1455-ben és 1460-ban Guthi Országh Mihály és Losonczy Albert kapta meg Szécsény Lászlótól 40000 forintos zálogkölcsön fejében Gyöngyöst és környékét, így a patai birtokot is. A várat 1459-ben / más források szerint 1460-ban/ cseh husziták támadták, és szállták meg a cseh Giskra emberei Zagyvafői Andriskó és Ulrik vezetésével, kb. 600 fő lovas és szekerező gyalogos sereggel. Héderváry László egri püspök a királyt hívta segítségül. Hunyadi Mátyás Rozgonyi Sebestyént küldte a husziták ellen. Hosszú alkudozás és a zsoldosok szétszéledése után maga Mátyás király vezetésével indult meg az ostrom. Végül a király serege első győztes csatáját itt vívta meg, július 18-án a csehek szabad elvonulás fejében feladták a várat. Mátyás király a "sok és súlyos kárt szenvedett" Patát mezővárosi rangra emelte és mentesítette a kamarai adó alól. Kegyúri jogon káplánjának, Nenkei György egri kanonoknak adta a 100 aranydukátot jövedelmező patai főesperességet. A 15. században Heves vármegye harmadik legnagyobb települése volt, Eger és Gyöngyös után.
A 16. század első felében Losonczy Albert fia, István, a temesvári hős volt a falu földesura, aki Országh Mihály fiának özvegyével az egész hatalmas birtokot megörökölte. Az ő halála után családja és az Országh örökösök pereskedtek Pata birtoklásáért, amíg 1567-ben Miksa király birtokába nem került, aki Guti Országh Borbála férjének, Török Ferenc dunántúli főkapitánynak adományozta. Ez azonban már csak névleges, hiszen 1554-ben a falu török kézre került, szultáni birtok lett, a budai pasa igazgatta. Ekkor lakossága csekély gabonatermeléssel, állattartással és borászattal foglalkozott. Lakossága ugyan megfogyatkozott, de a hódoltság utolsó évében (1685) is Heves fizetésképtelen falvai között a legnépesebb.
1669-ben Hamvay Ferenc alispáné lett, kinek birtoklása után gyakran cserélt gazdát az uradalom, de a várat többé nem építették fel.
Itt írták az 1886-ban megtalált Patai graduále néven ismert 16. századi kódexet, amely gregorián és magyar nyelvű énekeket tartalmaz.
Az 1965. évi feltárás során a felszín alatt megtalálták a kőből, az átégetett földből és fából épített vár keleti szakaszainak részeit, az egykori palánkvár megszenesedett gerendamaradványait, melyet ezután betemettek.
2013-ban a gyöngyöspatai képviselő-testület egyhangú szavazással új címert fogadott el.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.
Gyöngyöspata 2006-ban megválasztott polgármestere, Molnár József 2010 tavaszán, az önkormányzati választás előtti időszakban hunyt el. Posztjának betöltésére – mivel halála április 1. és a rendes önkormányzati választás időpontja közötti időszakra esett – nem lehetett időközi polgármester-választást kitűzni, feladatait az önkormányzati ciklus hátralévő részére Paziczki László alpolgármester vette át.
A településen 2011. július 17-én azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az előző év őszén megválasztott addigi polgármester, Tábi László áprilisban, a községben kialakult etnikai feszültségekre és egészségi állapotára hivatkozva lemondott posztjáról. A nagy országos sajtóérdeklődés közepette lezajlott időközi választást – meglehetősen nagy számú, összesen hét jelölt közül – Juhász János Oszkár, a Jobbik jelöltje nyerte.
A 2014-es önkormányzati választáson a hivatalban lévő településvezető mellett három kihívója is elindult, közülük a kormánypártok színeiben (Fidesz-KDNP jelöltként) induló Hevér Lászlóné 55,36 %-os eredményt ért el. (Juhász János Oszkár (Jobbik) 36,22 %-os, Dudás József (független) 5,72 %-os, Molnár László (független) pedig 2,7 %-os eredménnyel zárta a választást.
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 közöttLakosok száma | 2584 | 2533 | 2476 | 2377 | 2308 | 2321 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 87,8%-a magyar, 11,7%-a cigány, 0,4% német és 0,1% román nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 12,3% cigánynak, 0,7% németnek, 0,6% románnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,9%, református 2,6%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,8% (15,9% nem nyilatkozott).
2011 tavaszán a település országos hírnévre tett szert a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület és a helyi roma lakosság közt létrejött feszültségnek köszönhetően. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület az egyre gyakoribbá váló bűncselekmények miatt kezdett el járőrözni március 1-jén Gyöngyöspatán, azok elkövetésével a helyi roma lakosságot vádolva. A két oldal közötti feszültség legalább 1-2 hónapig eltartott, ezalatt több verekedés is előfordult a két csoport között, valamint a magyarországi radikális jobboldal számos kisebb-nagyobb szervezete felbukkant a településen, beleértve a Jobbik Magyarországért Mozgalom tagjait is.
A Kisboldogasszony-templom közelebbrőlA kialakult helyzetre és betegségére hivatkozva Tábi László, Gyöngyöspata polgármestere áprilisban lemondott tisztségéről. Az időközi önkormányzati választásokat 2011. július 17-re tűzték ki. Nyolc jelöltet jegyeztek be a határidő lejártáig, de közülük csak egy volt pártjelölt, Juhász Oszkár a Jobbik színeiben. A tisztségért egy másik radikális személyiség Eszes Tamás, a Véderő vezetője is versenybe szállt. Július 16-án ifj. Farkas János, a cigány vajda fia váratlanul visszalépett Matalik Ferencné javára, akit kívülről a kormánypártok is támogattak, így csak 7 emberre lehetett szavazni. A választást a Jobbik jelöltje, Juhász Oszkár nyerte 433 szavazattal, az összes leadott érvényes voks 33,8%-át szerezve meg. Matalik Ferencné 333 szavazatot (26%) gyűjtve a második lett.
A Gyöngyösi járás települései | |
---|---|
Abasár · Adács · Atkár · Detk · Domoszló · Gyöngyös · Gyöngyöshalász · Gyöngyösoroszi · Gyöngyöspata · Gyöngyössolymos · Gyöngyöstarján · Halmajugra · Karácsond · Kisnána · Ludas · Markaz · Mátraszentimre · Nagyfüged · Nagyréde · Pálosvörösmart · Vámosgyörk · Vécs · Visonta · Visznek |