Maros Rudolf

Ma egy olyan témával találkozunk, amely az elmúlt hetekben egyre nagyobb érdeklődést váltott ki: Maros Rudolf. Ez a személy/téma/dátum felkeltette a közvélemény figyelmét, és heves vitát váltott ki a társadalomban. Éppen ezért ebben a cikkben arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Maros Rudolf-hez kapcsolódó alapvető szempontokat, részletes elemzést nyújtva annak következményeiről és következményeiről. Ezen a vonalon megvizsgáljuk azokat a különböző szempontokat, amelyekből a Maros Rudolf megközelíthető, azzal a céllal, hogy teljes és objektív képet adjunk erről a kérdésről. Kétségtelen, hogy ez egy nagyon aktuális téma, amely megérdemli, hogy mélyen és szigorúan foglalkozzunk, és a következő sorokban éppen ezt kívánjuk elérni.

Maros Rudolf
Életrajzi adatok
Született1917. január 19.
Stachy
Elhunyt1982. augusztus 3. (65 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Gyermekei
Pályafutás
Hangszerhegedű
Tevékenységzeneszerző, pedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Maros Rudolf témájú médiaállományokat.

Maros Rudolf (Stachy, Csehország, 1917. január 19. – Budapest, 1982. augusztus 3.[1]) zeneszerző, főiskolai és egyetemi tanár, Maros Miklós zeneszerző és Maros Éva hárfaművész édesapja.

Élete

Maros Rudolf emléktáblája. Valaha egykori lakhelyén, a Bimbó út 140. sz. A ház és az emléktábla ma már nincs meg.

Zenei tanulmányait a győri konzervatóriumban folytatta, majd 1939–42-ben a Zeneakadémián Kodály Zoltán vezetésével zeneszerzést, valamint Temesváry János növendékeként brácsát tanult.[1]

Diplomája megszerzése után a pécsi konzervatóriumban tanított 1949-ig,[1] majd 1978-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kamarazenét, zeneelméletet és hangszerelést oktatott.[1] 1949-ben Prágában Alois Hába mesterkurzusának hallgatója volt. 1959 után több alkalommal vett részt a darmstadti nyári kurzusokon. 1971 és 1972 között ösztöndíjasként Berlinben élt.

1971–75-ig a Modern Zene Nemzetközi Társasága elnökségi tagja volt. 1973-ban érdemes művész díjat kapott. Korai művein Kodály hatása érződik. Az ötvenes évek végén stílust váltott, vélhetően széles körű kortárszenei tapasztalatai hatására.

Első, Molnár Klára hegedűművésszel és -tanárral kötött házasságából származnak muzsikus gyermekei. 1950-től Harmat Artúr egyházkarnagy leányával, Jerryvel élt házasságban haláláig.

Sírja a Farkasréti temetőben található. Sírverse: Zenéje égi azúr / ezér' áldja az Úr. (Weöres Sándor)

Sírja a Farkasréti temetőben (35/I-1-47/48). Alkotó: Szabó Iván

Emlékére írta Szőllősy András Tristia. Maros-sirató című vonószenekari művét (1983).

Főbb művei

  • Eufónia 1. 2. 3. – zenekarra
  • Metropolis – balett
  • Kaleidoszkóp – kamarazenekarra
  • Albumlapok – nagybőgőre
  • Gemma – In memoriam Zoltán Kodály
  • Ecseri lakodalmas (1950)
  • Concertino fagottra és zenekarra (1951)
  • Bányász-ballada (1961)
  • Cinque Studi (1967)
  • Quadros Soltos (1968)
  • Reflexionen (1971)
  • Metropolis (1972)
  • The Poltroon (1972)

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 488. o. ISBN 978-963-06-7919-0

További információk

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap