A mai világban a Makkai Ádám egy olyan téma, amely tagadhatatlanul jelentőségre tett szert. Megjelenése óta felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, heves vitákat és elemzéseket generálva különböző szférákban. A Makkai Ádám jelentősége a társadalomra, a gazdaságra, a környezetre, a technológiára és sok más területre gyakorolt hatásában rejlik. Mivel a Makkai Ádám iránti érdeklődés folyamatosan nő, elengedhetetlen annak hatókörének és következményeinek megértése, valamint a témával kapcsolatos különböző perspektívák feltárása. Ebben a cikkben a Makkai Ádám-hez kapcsolódó különböző szempontokkal foglalkozunk, hogy átfogó látásmódot kínáljunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy elmélyüljön egy olyan témában, amely kétségtelenül meghatározza a valóságunk jövőjét.
Makkai Ádám | |
Született | 1935. december 16. Budapest |
Elhunyt | 2020. január 18. (84 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | |
Házastársa | Valerie Becker Makkai Arany Ágnes |
Gyermekei | Rebecca Makkai |
Szülei | Makkai János Ignácz Rózsa |
Foglalkozása | költő nyelvész műfordító |
Iskolái | Harvard Egyetem (–1958) |
Kitüntetései |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Makkai Ádám témájú médiaállományokat. | |
Makkai Ádám (Budapest, 1935. december 16. – Budapest, 2020. január 18.)[2] kétszeres Kossuth-díjas magyar költő, nyelvész, műfordító, a Chicagói Egyetem professzora. A Magyar Szent István-rend kitüntetettje. Makkai János újságíró, politikus [3] és Ignácz Rózsa fia, Rebecca Makkai édesapja. Sokat tett a magyar költészet és irodalom nemzetközi megismertetéséért.
Felsőfokú tanulmányokat az ELTE magyar–francia szakán folytatott. Az 1956-os forradalom leverése után az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.
Nagyon rossz káder voltam itthon. Anyámat, Ignácz Rózsát, az erdélyi református paplányt klerikális, irredenta írónak bélyegezték, apám jobboldali politikus volt, amit ugyan megbánt, sőt a németek le is csukták, mégis rosszul hangzott a neve akkoriban, ráadásul a családjából mások is szerepeltek a kommunisták feketelistáján. Kezdetben 80 centes órabérért konyhai kisegítő voltam, aztán 1957-ben én voltam az első 56-os menekült, aki bekerült a Harvardra.
A Harvard Egyetemen B.A., a Yale Egyetemen M.A., majd 1965-ben nyelvészdoktorátusi fokozatot (PhD) szerzett. Disszertációja Az angol nyelv idiómaszerkezete, könyv formájában is megjelent 1972-ben a hágai Mouton kiadónál. Kutatási területe mindvégig a nyelvek idiómaszerkezete.
Metafizikába hajló, ironikus verseket írt és magyar költők verseit népszerűsítette angol nyelven. Folyóiratokat, antológiákat szerkesztett, és egyetemeken tanított nyelvészetet. 1958–1960 közt a honolului Iolani College-ban, majd a hawaii egyetemen, 1962-től a Yale, a Kuala Lumpur-i, 1965-től a Los Angeles-i egyetemeken tanított, 1967-től az illinois-i egyetem nyelvészeti tanszékén tanár, 1969-től rendkívüli professzor. 1988-tól a hongkongi baptista főiskolán oktatta az angol nyelvészetet.
Megalapította a Forum Linguisticum című szakfolyóiratot. 1973-tól munkatársa lett az Ötágú Síp című magyar irodalmi folyóiratnak. 1969-ben tagjai közé választotta az Amerikai Nyelvészek Társasága. 1974-ben megalapította a Linguistic Association of Canada and the United States nyelvészeti egyesületet, amelynek ügyvezető és kiadóbizottsági elnöke lett.[5]
Kultúrtörténeti jelentőségű munkája a magyar költői antológia szerkesztése, amelyet mind angol (In Quest of the Miracle Stag), mind magyar nyelven (A csodaszarvas nyomában: A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából) közreadott (Budapest, 2002, 1000 oldal); az utóbbi kötetet tankönyvnek is ajánlották.
A világ nyomtatásban megjelenő szakirodalmának 96 százaléka ma angol nyelven íródik, s az angolul való megjelenés vágya és egzisztenciális kényszere ugyanúgy kísért Nyugat-Európában, mint Magyarországon vagy Romániában. Az, hogy valaki franciául vagy a hajdanában oly igen presztízses német nyelven írt egy irodalomelméleti munkát, szinte nem számít a szűkebb honi területen kívül.
A költő második házasságából két leánygyermeke született, akik már férjhez mentek, unokákkal ajándékozták meg a költőt. Harmadik felesége, Arany Ágnes családja erdélyi származású, Arany János oldalági rokona. A költő édesanyja kovásznai születésű, ahol ápolják emlékezetét, s költő fiát is nagy szeretettel fogadták. Nem csoda, hogy a házaspár szinte Kovásznát érezte igazi otthonának.