Harvard Egyetem

A mai világban a Harvard Egyetem nagyon releváns téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Hatása különböző területeken érezhető volt, a politikától a technológiáig, a kultúráig és általában a társadalomig. A Harvard Egyetem szenvedélyes vitát váltott ki, és számos vizsgálatot és tanulmányt indított a válaszok és megoldások keresése érdekében. A Harvard Egyetem megjelenése óta érdeklődést és vitát váltott ki, és megkérdőjelezte azt a módot, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük és megértjük. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Harvard Egyetem jelenségét, megvizsgálva annak számos oldalát és lehetséges jövőbeli hatását.

A „Harvard” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Harvard (egyértelműsítő lap).
Harvard Egyetem
Harvard University
Alapítva1636. szeptember 8.
AlapítóMassachusetts General Court
NévadóJohn Harvard
HelyUSA Cambridge, MA, USA
Korábbi neveiHarvard College
MottóLatin: Veritas
("Igazság")
TípusPrivát kutatóegyetem
Campus területe1,5 km²
Oktatók száma2,300
Tanulólétszám
  • 36 012 (2018. augusztus 8.)
  • 24 555 (2021. szeptember 1., teljes munkaidő egyenérték)
Hallgatói létszám21,613 (2022/23)
RektorJohn F. Manning
Tagság
  • Ivy League
  • ORCID
  • Digitális Könyvtárak Szövetsége
  • Kutatókönyvtárak Szövetsége
  • IIIF Consortium
  • Coalition of Open Access Policy Institutions
  • Consortium of Social Science Associations
  • arXiv
  • Northeast University Semiconductor Network
  • The Research Collections And Preservation Consortium
  • Association of American Universities
  • Amerikai Főiskolák és Egyetemek Szövetsége
  • Amerikai Oktatási Tanács
  • Nemzeti Bölcsészettudományi Szövetség
  • Higher Education Leadership Initiative for Open Scholarship
  • Információhálózati Koalíció
  • Kutatókönyvtárak Központja
  • Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition
  • Massachusetts Nonprofit Network
Elhelyezkedése
Harvard Egyetem Harvard University (Egyesült Államok)
Harvard Egyetem Harvard University
Harvard Egyetem
Harvard University
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 42° 22′ 28″, ny. h. 71° 07′ 01″42.374444°N 71.116944°WKoordináták: é. sz. 42° 22′ 28″, ny. h. 71° 07′ 01″42.374444°N 71.116944°W
Térkép
A Harvard Egyetem
Harvard University weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harvard Egyetem
Harvard University témájú médiaállományokat.

A Harvard Egyetem (angolul Harvard University) amerikai magánegyetem a Massachusetts állambeli Cambridge-ben, tagja a magas színvonaláról híres Borostyán Ligának.

1636. szeptember 8-án alapították, így ez az USA legrégebb óta működő felsőoktatási intézménye. Eredetileg csak New College-nek hívták, később, 1639. március 13-án nevezték el Harvard College-nak John Harvard papról, aki az intézmény támogatója volt, és aki a Cambridge-i Egyetemen tanult. Kezdetben a professzorok többsége is Cambridge-ből érkezett: a várost, ahol az egyetemet alapították, éppen ezért nevezték el Cambridge-nek, tisztelegve alma materük felé. A félreértések elkerülése végett a Harvardon megjelenő publikációkra (könyvek, folyóiratok stb.) a kiadási helynél Cambridge neve mellé mindig kiírják, hogy MA, utalva arra, hogy a Massachusetts államban lévő Cambridge-ben adták ki, nem a brit ősében.

Az intézményt először 1780-ban nevezték egyetemnek a massachusettsi alkotmányban.

1974 óta 19 Nobel-díjas és 15 Pulitzer-díjas dolgozott az egyetemen.

A Harvard 2011-ben a Times Higher Education világranglistájának első helyén végzett. A lista a Thomson Reuters adatai, illetve az Ipsos Media 131 országra kiterjedő felmérése és több mint 13 ezer akadémikus megkérdezésével összeállított statisztikája alapján készült el.[1]

Jelenleg ez a világ leggazdagabb egyeteme.

Magyar vonatkozások

Tagság

Az egyetem az alábbi szervezeteknek a tagja:

  • Ivy League
  • ORCID
  • Digitális Könyvtárak Szövetsége
  • Kutatókönyvtárak Szövetsége
  • IIIF Consortium
  • Coalition of Open Access Policy Institutions
  • Consortium of Social Science Associations
  • arXiv
  • Northeast University Semiconductor Network
  • The Research Collections And Preservation Consortium
  • Association of American Universities
  • Amerikai Főiskolák és Egyetemek Szövetsége
  • Amerikai Oktatási Tanács
  • Nemzeti Bölcsészettudományi Szövetség
  • Higher Education Leadership Initiative for Open Scholarship
  • Információhálózati Koalíció
  • Kutatókönyvtárak Központja
  • Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition
  • Massachusetts Nonprofit Network

Leányszervezetek

Az egyetem alá az alábbi szervezetek tartoznak:

  • Harvard Business School
  • Harvard Art Museums
  • Harvard Management Company
  • Global Health and Health Policy, Harvard University
  • Center for Arabic Study Abroad, Harvard University Center for Middle Eastern Studies
  • Harvard Transdisciplinary Research in Energetics and Cancer Center, Harvard University
  • FAS Center for Systems Biology, Harvard University
  • Society of Fellows, Harvard University
  • Davis Center for Russian and Eurasian Studies, Harvard University
  • W. E. B. Du Bois Research Institute
  • Fairbank Center for Chinese Studies
  • Mahindra Humanities Center, Harvard University
  • Edmond J. Safra Center for Ethics
  • Weatherhead Center for International Affairs, Harvard University
  • Sleep and Human Health Institute
  • Harvard University Press
  • Harvard–Smithsonian Center for Astrophysics
  • Phillip T. and Susan M. Ragon Institute
  • Harvard Medical School
  • Center for Systems Biology
  • Berenson Allen Center for Noninvasive Brain Stimulation
  • Center for Vascular Biology Research
  • Harvard Graduate School of Design
  • Harvard Law School
  • Harvard Division of Continuing Education
  • Center for Hellenic Studies
  • Harvard University Center for Italian Renaissance Studies
  • Dumbarton Oaks
  • Harvard Museum of Natural History
  • John F. Kennedy School of Government
  • Harvard Athletic Association
  • Harvard University Faculty of Arts and Sciences
  • Harvard Museums of Science and Culture
  • Harvard Extension School
  • Berenson Library

Ingatlanok és szervezetek

Az egyetem az alábbi ingatlanoknak és szervezeteknek a tulajdonosa:

  • Dudley House
  • Islamopedia Online
  • Smith Campus Center
  • Loeb House
  • Morgan Hall
  • Burden Hall
  • Harvard Mark I
  • Museum of Comparative Zoology
  • Harvard Stadium
  • Harvard Museum of the Ancient Near East
  • Harvard University Center for Italian Renaissance Studies
  • Harvard Art Museums
  • Joseph J. O'Donnell Field
  • Malkin Athletic Center
  • Ohiri Field
  • Jordan Field

Képek

Irodalom

  • Abelmann, Walter H., ed. The Harvard-MIT Division of Health Sciences and Technology: The First 25 Years, 1970–1995 (2004). 346 pp.
  • Beecher, Henry K. and Altschule, Mark D. Medicine at Harvard: The First 300 Years (1977). 569 pp.
  • Bentinck-Smith, William, ed. The Harvard Book: Selections from Three Centuries (2d ed.1982). 499 pp.
  • Bethell, John T.; Hunt, Richard M.; and Shenton, Robert. Harvard A to Z (2004). 396 pp. excerpt and text search
  • Bethell, John T. Harvard Observed: An Illustrated History of the University in the Twentieth Century, Harvard University Press, 1998, ISBN 0-674-37733-8
  • Bunting, Bainbridge. Harvard: An Architectural History (1985). 350 pp.
  • Carpenter, Kenneth E. The First 350 Years of the Harvard University Library: Description of an Exhibition (1986). 216 pp.
  • Cuno, James et al. Harvard's Art Museums: 100 Years of Collecting (1996). 364 pp.
  • Elliott, Clark A. and Rossiter, Margaret W., eds. Science at Harvard University: Historical Perspectives (1992). 380 pp.
  • Hall, Max. Harvard University Press: A History (1986). 257 pp.
  • Hay, Ida. Science in the Pleasure Ground: A History of the Arnold Arboretum (1995). 349 pp.
  • Hoerr, John, We Can't Eat Prestige: The Women Who Organized Harvard; Temple University Press, 1997, ISBN 1-56639-535-6
  • Howells, Dorothy Elia. A Century to Celebrate: Radcliffe College, 1879–1979 (1978). 152 pp.
  • Keller, Morton, and Phyllis Keller. Making Harvard Modern: The Rise of America's University (2001), major history covers 1933 to 2002 online edition
  • Lewis, Harry R. Excellence Without a Soul: How a Great University Forgot Education (2006) ISBN 1-58648-393-5
  • Morison, Samuel Eliot. Three Centuries of Harvard, 1636–1936 (1986) 512pp; excerpt and text search
  • Powell, Arthur G. The Uncertain Profession: Harvard and the Search for Educational Authority (1980). 341 pp.
  • Reid, Robert. Year One: An Intimate Look inside Harvard Business School (1994). 331 pp.
  • Rosovsky, Nitza. The Jewish Experience at Harvard and Radcliffe (1986). 108 pp.
  • Seligman, Joel. The High Citadel: The Influence of Harvard Law School (1978). 262 pp.
  • Sollors, Werner; Titcomb, Caldwell; and Underwood, Thomas A., eds. Blacks at Harvard: A Documentary History of African-American Experience at Harvard and Radcliffe (1993). 548 pp.
  • Trumpbour, John, ed., How Harvard Rules. Reason in the Service of Empire, Boston: South End Press, 1989, ISBN 0-89608-283-0
  • Ulrich, Laurel Thatcher, ed., Yards and Gates: Gender in Harvard and Radcliffe History, New York: Palgrave Macmillan, 2004. 337 pp.
  • Winsor, Mary P. Reading the Shape of Nature: Comparative Zoology at the Agassiz Museum (1991). 324 pp.
  • Wright, Conrad Edick. Revolutionary Generation: Harvard Men and the Consequences of Independence (2005). 298 pp.

Jegyzetek

  1. ↑ A Harvard a világ legjobb egyeteme (Index, 2011. március 11.)

További információk

  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap