Kányádi Sándor

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Kányádi Sándor
2014-ben
2014-ben
Élete
Született1929. május 10.
Nagygalambfalva
Elhunyt2018. június 20. (89 évesen)
Budapest, Magyarország
SírhelyNagygalambfalva
Nemzetiségmagyar
HázastársaTichy Mária Magdolna
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, gyermekvers
Alkotói évei19502018
Első műveVirágzik a cseresznyefa (1955)
Kitüntetései
Kányádi Sándor aláírása
Kányádi Sándor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Kányádi Sándor témájú médiaállományokat.

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10.Budapest, 2018. június 20.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Írói álneve Kónya Gábor.

Élete

Bahget Iskander felvételén, 2009

A Hargita megyei Nagygalambfalván Kányádi Miklós gazdálkodó és László Julianna gyermekeként született. Édesanyját 11 évesen (1940) elveszítette. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de 1954-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyarirodalom-szakos tanári diplomát, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Romániai Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től pedig a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja is volt.

A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb alakjának számított, a magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója volt. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozták meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

Szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezték végső nyugalomra; a szertartáson Áder János köztársasági elnök is részt vett.

Családja

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanár-szerkesztőnővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, később elismert színész-operaénekesként gyakori vendég volt a költő szerzői estjein.

Művei

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.

Kötetek

Az 1987-es Szép versek kötetben megjelent portréja, Csigó László felvétele A pad feletti emléktáblán Hiúság című verse: „Lelkemre többre nem vágyom lenne bár egy padom lenn az Arany János nevét viselő metróállomáson”

Gyermekirodalom

Díjak, kitüntetések

Tagságai, tisztségei

Érdekességek

Jegyzetek

  1. a b Néhai tagok. Magyar Művészeti Akadémia. (Hozzáférés: 2018. június 20.)
  2. Meghalt Kányádi Sándor”, index.hu, 2018. június 20. (Hozzáférés: 2018. június 20.) 
  3. Székelyföldön, a szülőfalujában temették el Kányádi Sándort (magyar nyelven). index.hu, 2018. július 7. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  4. Belevágni a lehetetlenbe (html). erdely.ma, 2013. augusztus 26. . (Hozzáférés: 2014. február 16.)
  5. a b c d Adatlapja a Magyar Művészeti Akadémia honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. október 23.)
  6. Egy nyugdíjas házaspárnak köszönhetjük az Arany János utcai metrómegállóban lévő Kányádi-padot (NLCAFÉ, 2018. június 21.)
  7. Győr megyei jogú város honlapja: A könyv ünnepe: IX. Győri Könyvszalon - 2008.
  8. Köztársasági érdemrend Kányádi Sándornak
  9. Budavár Díszpolgára és Budavárért emlékérem díjasok. . (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  10. Babits Mihály Alkotói Emlékdíj
  11. TÁJÉKOZTATÓ A BETHLEN GÁBOR ALAPÍTVÁNYRÓL – Kitüntetéseink. Bethlen Gábor Alapítvány. . (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  12. Bényi Ildikó és Kányádi Sándor kapta a humanista Aphelandra-díjat. kultura.hu=, 2011. november 3. . (Hozzáférés: 2011. november 4.)
  13. InfoRádió: Széll Kálmán Díjat kapott Kányádi Sándor. InfoRádió, 2014. február 17. . (Hozzáférés: 2014. február 17.)
  14. Kriterion Koszorú Kányádi Sándornak. szekelyhon.ro. Príma Press Kft., 2014. december 31. . (Hozzáférés: 2021. október 16.)
  15. Eldöntötték, kik kapnak díjat Budapest napján. hvg.hu (2014. június 30.) (Hozzáférés: 2014. június 30.)
  16. Átadták az idei Prima Primissima Díjakat - mandiner.hu
  17. 136 hotdoggal; hozzáférés: 2023. június 25.

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Fájl:Wikiquote-logo.svg A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kányádi Sándor témában.