Deim Pál

Deim Pál
1970-ben
1970-ben
Született1932. június 29.
Szentendre
Elhunyt2016. május 9. (83 évesen)
Szentendre
Állampolgárságamagyar
GyermekeiDeim Péter
Foglalkozása
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Deim Pál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Deim Pál (Szentendre, 1932. június 29.Szentendre, 2016. május 9.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar festőművész, kiváló művész. Az 1960-as években induló magyar neoavantgárd generáció egyik meghatározó alakja. Néhány jellegzetes motívumra épülő vizuális nyelve a magyar geometrikus absztrakt művészet sajátos olvasatát képviseli. Festészete mellett grafikai és szobrászati tevékenysége is jelentős.

Életpályája

Deim Pál 1932. június 29-én született Szentendrén. 1952-ben gimnáziumi tanára, Bánáti Sverák József biztatására jelentkezett a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, de nem nyert felvételt. 1952-1958 között a Honvéd Képzőművész Szakkörbe járt, ahol tanárai Szalatnay József és Koren István voltak. 1958-1963 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola grafika szakos hallgatója volt, ahol tanárai az akadémikus tájképfestészet és a szocialista realizmus képviselői, Pap Gyula és Ék Sándor voltak. Formatív tapasztalatait azonban a progresszív szemléletű diáktársaival kialakult kapcsolata határozta meg – többek között Altorjai Sándorral, Bak Imrével, Baranyai Andrással, Galambos Tamással, Grúber Bélával, Molnár Sándorral és Nádler Istvánnal volt közeli viszonyban. Mestereinek Barcsay Jenőt, Gadányi Jenőt és Vajda Lajost vallotta. 1960-ban a főiskolával ellátogatott Moszkvába és Szentpétervárra. Tanulmányai során a Szentendrei Városi Tanács Deli Antal ösztöndíjában részesült. 1963-1968 a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagja volt.

A főiskola szocialista realizmus esztétikai elveit megkérdőjelezve néhány diáktársával együtt önképző tevékenységet folytattak Molnár Sándor műtermében, majd lakásán. A csoporthoz, amelyre ma Zuglói kör (1958-1968) néven hivatkozik a művészettörténet, többek között Bak Imre, Deim Pál, Molnár Sándor és Nádler István tartozott. A kísérletező fiatal művészek tevékenységének jelentősége egyrészt abban állt, hogy felvették a kapcsolatot az elhallgatott absztrakt művészet hazai képviselőivel, az Európai Iskola művészeivel: Kassák Lajossal, Korniss Dezsővel és Gyarmathy Tihamérral. Másrészt, a főiskolai oktatásból hiányzó nemzetközi avantgárd művészet, a francia lírai absztrakció, az Art Informel megismerését elősegítő anyagokat gyűjtöttek, fordítottak le, beszéltek meg és terjesztettek.

Tevékenységüket nem nézte jó szemmel a korabeli kultúrpolitika, és kiállításaikat bezáratta a főiskola vezetősége vagy a Képző- és Iparművészeti Lektorátus (Főiskola KISZ klubja, 1963, ÚT-Új Törekvések ’66, Malév KISZ klubja, 1966), illetve előfordult, hogy koncepciózusan kizsűrizték műveiket (Stúdió ’67, Fiatal Képzőművészek Stúdiója, 1967). Ugyanakkor az aczéli kultúrpolitika képlékenységét mutatja, hogy esetenként bemutatkozhattak csoportos kiállításokon (Stúdió ’66, Fiatal Képzőművészek Stúdiója, 1966; Deim Pál, Kósza-Sipos László és Nádler István kiállítása, Szentendrei Művelődési Ház, 1966).

Egyéni kiállításaira a rendszerváltást megelőzően a Mednyánszky Teremben (1965), a Ferenczy Múzeumban (1969), a Műcsarnokban (1974), a Magyar Nemzeti Galéria Műhely Galériájában (Az én holográfom, 1979), az Újpest Galériában (1986), valamint az akkoriban aktív vidéki képzőművészeti központokban (Debrecen, Dunaújváros, Győr, Pécs, Székesfehérvár, Veszprém) került sor. A hetvenes évek közepétől műgyűjtők is keresték munkáit, elsősorban Kolozsváry Ernő, Pogány Zsolt, Vasilescu János és Vass László. A rendszerváltás után az Ernst Múzeum és a MűvészetMalom több életműkiállítást rendezett műveiből (1992, 2006, illetve 2002, 2012). A Magyar Képzőművészeti Egyetem címzetes egyetemi tanárává választotta 1990-ben, valamint a legmagasabb állami kitüntetésekben részesült: 1993-ban Kossuth-díjjal, 2014-ben a Nemzet Művésze elismeréssel (2014) tüntették ki.

Számottevő lakóhelyén végzett kulturális, műemlékvédelmi és környezetvédelmi tevékenysége, amelyért 1996-ban Szentendre város díszpolgárává avatták. Több helyi művészeti intézmény alapítótagja volt, így fontos szerepet töltött be a Szentendrei Grafikai Műhely (1980), az Artéria Galéria (1986) – az 1949 utáni Magyarország egyik első magán műkereskedelmi egysége – és a MűvészetMalom (1999) létrejöttében. A Műemlékvédelmi Bizottság és a Városvédő Egylet tagjaként aktív alakítója volt a helyi közügyeknek. A szentendrei kötődésű Vajda Lajos Stúdió (VLS, 1972-) alternatív életstílust és művészeti gyakorlatokat képviselő művészeit a csoport megalakulásától kezdve támogatta, amiért 2006-ban a VLS Vajda Lajos díjával tüntették ki.

2016. június 3-án temették el Szentendrei katolikus temetőben. Gyermekei Deim Péter fényképész és Deim Tamás építőmérnök.

Művészete

Egyéni stílusfejlődésében a korai, kísérletező szakasz után fordulópontot jelentett a macedóniai Prilepen készült Feljegyzések egy kolostorban (1968) című sorozat. Ezt 1967-es tanulmányútja előzte meg Párizsba és Brüsszelbe, ahol elsősorban Cezanne, Matisse, Picasso, Francis Bacon, Ben Nicolson művészete volt hatással rá. Kiállítástörténeti szempontból a Ferenczy Múzeumban rendezett, első jelentős egyéni kiállítása jelzi az útkereső időszak lezárulását, amely már felveti az életmű egészét meghatározó filozófiai és festészeti problémákat (1969). Ezután Deim Pál művészetére egyre inkább a térszervezés és plaszticitás felé való elmozdulás vált jellemzővé, a klasszikus avantgárd konstruktív-szürrealista örökségére, illetve az Európai Iskolához és a Szentendréhez köthető festészeti hagyományokra építve, amit elsősorban Barcsay Jenő, Korniss Dezső és Vajda Lajos képviselt.

Németh Lajos így jellemezte művészetét:

"Deimet ambivalens korunk szülte, művészete azonban korántsem ambivalens, lényege az egyértelműség, a tiszta képletekben való gondolkodás. Tudjuk, kiktől tanult – maga is megvallotta. Szentendrei művész, mégpedig a szó minden értelmében, szellemét és illetőségét tekintve is. Vállalta is mindazt, amit e név jelent a magyar képzőművészetben. Mestere Barcsay, de szellemi mesterei között ott van Vajda és Korniss is. Hogy ki kit vall mesterének – ez már önmagában is minősítés, de lehet puszta vágyálom vagy hivalkodás is. Deimnél egzisztenciális a vállalás. Vajdától megtanulta a transzcendencia iránti fogékonyságot, Barcsaytól a konstruktív szemléletet, Kornisstól a tiszta vizuális-plasztikai fogalmazást. Deim nem szereti a zavaros dolgokat, művészete a kristályok szerkezeti logikáját idézi. Egyértelmű művészet, mint volt a contrapostót teremtő kompozíciós elv vagy az ikonfestők vágya, akik a transzcendentális élményt akarták szigorú struktúrává szervezni. Deim képei, grafikái és plasztikái is ilyen logikus struktúrák. Stílusa homogén, összefogott. Ha van rendszerelvű és mégis élettel teli művészet, az övé az."

Németh Lajos: "Kristályszerkezetek. Deim Pál grafikáiról." In: Kortárs, 30. évf. 6. sz.,1986, pp. 117–122

Díjak, elismerések

Egyéni kiállítások

Csoportos kiállítások

Művek közgyűjteményekben

Köztéri szobrok és üvegablakok

Könyvek és életmű-katalógusok

Portréfilmek

Emlékezete

Jegyzetek

  1. 2017. augusztus 22., https://rkd.nl/explore/artists/122561
  2. The Fine Art Archive
  3. http://nemzetmuvesze.hu/dijazottak/kepzomuveszet/deim-p%C3%A1l/
  4. http://www.mma.hu/muveszeti-hirek/-/event/10180/elhunyt-deim-pal-festomuvesz
  5. http://24.hu/kultura/2016/05/09/meghalt-deim-pal/
  6. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  7. Adatlapja a www.nemzetmuvesze.hu oldalon
  8. Elhunyt Deim Pál festőművész
  9. Meghalt Deim Pál
  10. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2016. június 3.)
  11. Deim Pál az idei életműdíjas. . (Hozzáférés: 2010. május 10.)
  12. Mozgalom, Köztérkép: Minden értelmetlenül elpusztult ember emlékére - Nagyatád (Deim Pál, 1975) | Köztérkép. Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. február 9.)
  13. Mozgalom, Köztérkép: Minden értelmetlenül meghalt ember emlékére - Győr (Deim Pál, 1991) | Köztérkép. Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. február 9.)
  14. Mozgalom, Köztérkép: 1956-os emlékmű - Győr (Deim Pál, 1993) | Köztérkép. Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. február 9.)
  15. Mozgalom, Köztérkép: Függő baba - Szentendre (Deim Pál, 2015) | Köztérkép. Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. február 9.)
  16. Vajda Lajos Stúdió (2016. június 2.). „Portréfilm Deim Pál festőművészről”.  
  17. A csendes bábu” (magyar nyelven).  
  18. Deim Pál - Bábuk az univerzumban (teljes film)” (magyar nyelven).  
  19. Körmendi Galéria (2014. március 15.). „Művészvilág - Deim Pál”.  
  20. Magyar Művészeti Akadémia MMA (2017. december 11.). „Sok mindenfélébe belekaptam... – Portréfilm Deim Pál festőművészről”.  
  21. bellai_laszlo: Deim Pál tér – a legendás képzőművész nevét viseli a Posta előtti közterület (magyar nyelven). Szentendre Város Hivatalos honlapja, 2022. július 5. (Hozzáférés: 2023. március 3.)
  22. Deim, Réka: Deim, Pál - Gyűjtemények - Courage – Gyűjtemények hálózata (magyar nyelven). hu.cultural-opposition.eu, 2020. január 2. (Hozzáférés: 2023. március 4.)

További információk