Drávafüred

Ebben a cikkben a Drávafüred-et különböző szemszögekből közelítjük meg azzal a céllal, hogy átfogó és részletes képet adjunk erről a témáról. A Drávafüred napjainkban nagyon fontos téma, mivel hatással van a társadalom, a gazdaság, a politika, a kultúra és az emberek mindennapi életének különböző aspektusaira. Szigorú és mélyreható elemzésen keresztül feltárjuk a Drávafüred különböző oldalait, megvizsgálva következményeit, kihívásait és lehetőségeit. Ezzel a cikkel átfogó és gazdagító perspektívát szeretnénk kínálni az olvasónak, amely lehetővé teszi számukra, hogy jobban megértsék a Drávafüred jelentőségét és hatókörét a mai világban.

Drávafüred (Oporovec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségPerlak
Jogállásfalu
Alapítás éve1245
PolgármesterDragutin Glavina
Irányítószám40325
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség334 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 19′ 55″, k. h. 16° 40′ 30″46.332000°N 16.675000°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 55″, k. h. 16° 40′ 30″46.332000°N 16.675000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Drávafüred témájú médiaállományokat.

Drávafüred (horvátul: Oporovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Perlakhoz tartozik.

Fekvése

Csáktornyától 20 km-re, Perlaktól 5 km-re délkeletre a Dráva bal partján fekszik.

Története

A települést 1245-ben említik először, nevét Opor nevű első birtokosáról kapta. 1478-ban "Oporowecz" néven a csáktornyai uradalom falvai között említik.[2]

1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " OPOROVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Draskovecznek szomszédságában, mellynek filiája, közép termékenységű földgyei vannak."[3]

1910-ben 721, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. 1990-ben a független Horvátország része lett.. 2001-ben lakosainak száma 425 volt.

Nevezetességei

A Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1898-ban épült.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.