Lapáthegy

Mai cikkünkben a Lapáthegy lenyűgöző világába fogunk beleásni. Akár többet szeretne megtudni erről az ábráról, akár erről a konkrét témáról, akár olyan eseményekről, amelyek a történelem egy adott pillanatát jelölték meg, ez a cikk részletes és releváns információkat tartalmaz a Lapáthegy-ről. Egy átfogó elemzésen keresztül a Lapáthegy-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől a mai hatásig. Nem számít, mi érdekli, ez a cikk átfogó és gazdagító elképzelést kínál a Lapáthegy-ről.

Lapáthegy (Lopatinec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségVíziszentgyörgy
Jogállásfalu
Alapítás éve1478
PolgármesterDragica Vugrinec
Irányítószám40311
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség906 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 59″, k. h. 16° 22′ 59″46.433000°N 16.383000°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 59″, k. h. 16° 22′ 59″46.433000°N 16.383000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Lapáthegy témájú médiaállományokat.

Lapáthegy (horvátul: Lopatinec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Víziszentgyörgy község része.

Fekvése

Csáktornyától 7 km-re északnyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.

Története

A települést 1478-ban "Lopachicz" alakban említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2] 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " LOPOTINECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok."[3]

1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 947 lakosa volt.

Nevezetességei

  • Itt áll Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplom,[4] melyről Víziszentgyörgy község a nevét kapta. 1756 és 1768 között épült. 2007-ben megújították. Maga a plébánia ennél sokkal régebbi. Az első hiteles írásos említés György lapáthegyi pap feljegyzése 1501-ből ismert. A plébániát ezután Zrínyi Miklósnak a szigetvári hősnek 1563-ban kelt adománylevele is megemlíti. 1650-től a latin nyelvű okiratokban a "S. Georgii supra chakturnia in Aquis" azaz a Csáktornya felett levő Viziszentgyörgy néven szerepel. A régi templomot 1756-ban bontották le és akkor építették fel a mai templomot. A templom barokk berendezéséből kiemelkedik a J. Holzinger festményével diszített főoltár és az 1779 körül készített szobrokkal ékesített szószék.
  • A plébánia 18. századi épülete Zrínyi Miklós 1563-as ajándékát őrzi.
  • A Páduai Szent Antal-oszlopot a lapáthegyi Juraj Vitković emeltette 1736-ben.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1117.