Farkashegy

Ebben a cikkben a Farkashegy elemet részletesen elemezzük, kitérve annak különböző aspektusaira, hatására és relevanciájára a mai társadalomban. Az eredetétől a jelenlegi fejlődéséig feltárjuk azokat a különféle szempontokat, amelyek a Farkashegy-et nagy érdeklődésre számot tartó és vitatématé teszik. Ezenkívül megvizsgálják a különböző területekre gyakorolt ​​hatását, mint például a kultúra, a politika, az oktatás és a technológia. Ezzel a kimerítő elemzéssel arra törekszünk, hogy átfogó képet adjunk a Farkashegy-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsuk a témával kapcsolatos ismereteket, és ösztönözzük a kritikai reflexiót a jelenkori világban betöltött szerepéről.

Nem tévesztendő össze a következővel: Farkashegyi repülőtér.
Farkashegy (Vukanovec)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségFelsőmihályfalva
Jogállásfalu
PolgármesterFranjo Kovačić
Irányítószám40306
Körzethívószám(+385) 040
Népesség
Teljes népesség227 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 26′ 42″, k. h. 16° 19′ 44″46.445000°N 16.329000°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 42″, k. h. 16° 19′ 44″46.445000°N 16.329000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkashegy témájú médiaállományokat.

Farkashegy (horvátul: Vukanovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Felsőmihályfalvához tartozik.

Fekvése

Csáktornyától 9 km-re északnyugatra, községközpontjától Felsőmihályfalvától 1 km-re nyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik.

Története

A települést 1478-ban "Wikanowecz" alakban említik először. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2]

1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé. A csáktornyai uradalom részeként területe 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben az uradalommal együtt gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

1910-ben 886, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához, majd 1941 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 264 lakosa volt.

Nevezetességei

Szent Kereszt utikápolna.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.