Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Orbányosfa témáját, elemezve annak eredetét, fejlődését, hatását és lehetséges jövőbeli kilátásait. A Orbányosfa a történelem során érdeklődés és vita tárgya volt, és a társadalom, a kultúra és a politika különböző aspektusait befolyásolta. A következő részekben végig fogjuk ásni jelentését, következményeit és relevanciáját a jelenlegi kontextusban, megvilágítva a jelenséget alkotó különböző aspektusokat. Ezenkívül különböző megközelítéseket és véleményeket fogunk megvizsgálni, hogy átfogó és kiegyensúlyozott képet adjunk az olvasónak a Orbányosfa szélesebb és mélyebb megértéséhez.
Orbányosfa | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Zala |
Járás | Zalaegerszegi |
Jogállás | község |
Polgármester | Kocsisné Varga Judit (Fidesz-KDNP)[1] |
Irányítószám | 8935 |
Körzethívószám | 92 |
Népesség | |
Teljes népesség | 93 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 19,89 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 5,68 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Orbányosfa témájú médiaállományokat. | |
Orbányosfa község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Zalaegerszegtől keletre található, a Principális-völgyben, a Zalaszentmihálytól Misefa és Nagykapornak érintésével Pókaszepetkig húzódó 7362-es út mentén. Utóbbiból itt ágazik ki keletre a Bezeréd községbe vezető 73 218-as út.
Első írásos említése 1429-ből származik, ekkor még Vrbanosfalva néven. Mai nevén először 1773-ban említik.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 126 | 124 | 122 | 82 | 92 | 91 | 93 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 99%. A lakosok 81,1%-a római katolikusnak, 2,4% reformátusnak, 4,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (11,5% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 83,7%-a vallotta magát magyarnak, 5,4% németnek, 3,3% cigánynak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,3% volt római katolikus, 1,1% református, 2,2% egyéb katolikus, 7,6% felekezeten kívüli (46,7% nem válaszolt).[12]