Ma a Szentimrefalva-ről szeretnénk beszélni, egy olyan témáról, amely sok ember életében jelen van. A Szentimrefalva széles körű és releváns téma a mai társadalomban, amely a személyestől a globálisig terjedő szempontokat fedi le. Sok embert érintett a Szentimrefalva ilyen vagy olyan módon, és hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szentimrefalva legfontosabb aspektusait, elemezve hatását, fontosságát és társadalmunkra gyakorolt következményeit. Ezzel az elemzéssel azt reméljük, hogy világosabb és mélyebb betekintést nyújtunk a Szentimrefalva-be, és értékes információkat kínálunk, amelyek hozzájárulnak a téma megértéséhez és átgondolásához.
Szentimrefalva | |||
![]() | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Sümegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Zalavölgyi László (független)[1] | ||
Irányítószám | 8475 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 166 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 18,22 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,87 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Szentimrefalva weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szentimrefalva témájú médiaállományokat. | |||
Szentimrefalva (1908-ig Sárosd) község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Sümegtől északra, Devecsertől nyugatra, Pápától délnyugatra, Veszprémgalsa délkeleti szomszédjában fekvő település. Főutcája a Csabrendektől Nemeskeresztúrig húzódó 7325-ös út.
Szentimrefalva Árpád-kori település. Nevét az oklevelek először Villa Sarusd illetve Szentimresárosd néven említették, a Szentimrefalva nevét csak 1908-ba kapta, de Szent Imre tiszteletére emelt templomát már 1322-ben említették.
A 16. században a róla elnevezett Sárosdi család és a nagybirtokos Csóron családok voltak a földesurai, birtokrészük később az Eszterházyakra szállt. 1542-ben az Oszterhuber család vízimalma a Sárosd-vize nevű patakon állt, 1672-ben már puszta malomként említették.
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás keretében nem lehetett polgármester-választást tartani, jelölt hiányában.[11][12] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. május 11-én tartották meg, négy jelölt részvételével.[6]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 202 | 193 | 195 | 160 | 166 | 160 | 166 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,1%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,5% cigánynak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,6%, református 2%, felekezeten kívüli 5% (15,4% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,6% szlováknak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 66,3% volt római katolikus, 1,2% református, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 4,8% felekezeten kívüli (26,5% nem válaszolt).[14]