Ebben a cikkben a Vanyola témájában fogunk elmélyülni, amely szempont az utóbbi időben nagyon fontossá vált. A Vanyola a pszichológiától a politikáig, beleértve a szociológiát és a közgazdaságtant is, számos területen vita és tanulmányozás tárgya volt. Hatása a társadalomra és a mindennapi életre tagadhatatlan, ezért nagyon fontos, hogy alaposan megértsük következményeit és lehetséges következményeit. Ebben a cikkben a Vanyola különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, elemezzük annak időbeli alakulását, és átgondoljuk, milyen szerepet játszik ma. Kétségtelen, hogy a Vanyola olyan téma, amely sok ember érdeklődését felkelti, és biztosak vagyunk benne, hogy ez az olvasmány nagyon hasznos lesz azok számára, akik szeretnék elmélyíteni tudásukat.
Vanyola | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Pápai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Horváth József (független)[1] | ||
Irányítószám | 8552 | ||
Körzethívószám | 89 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 497 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 26,14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,51 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 23′ 16″, k. h. 17° 35′ 53″47.387681°N 17.598161°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 16″, k. h. 17° 35′ 53″47.387681°N 17.598161°E | |||
Vanyola weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vanyola témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vanyola község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Pápától északkeletre fekszik. A szomszédos települések: észak felől Lovászpatona, kelet felől Bakonyság és Bakonyszentiván, dél felől Csót, nyugat felől Vaszar; közigazgatási területe délnyugaton egy ponton érintkezik Nagygyimót határszélével is.
Közúton két irányból közelíthető meg: Pápa felől a 832-es főúton, majd arról Nagygyimót után letérve a 8306-os úton, Győr felől pedig Tétig a 83-as főúton, majd onnan szintén a 8306-os úton. Vasútvonal nem érinti.
Vanyola nevét 1222-ben a pannonhalmi apátság oklevele említi először az ismert források közül.
A török hódoltság idején többször is elnéptelenedett, de később mindig újranépesült.
A falu a városlődi karthauzi barátok birtoka.
A 16. század közepén a veszprémi püspökség birtoka lett, majd a 18. század végén a szombathelyi káptalané lett.
A 18. században lakói földművelésből és szőlőtermesztésből éltek.
A 20. század elején Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott.
1910-ben 238 lakosából 237 szlovák volt. Ebből 232 római katolikus, 6 izraelita volt.
Ma a településhez tartozik Pápanyögér és Szalmavár is.
A településen 2003. április 27-én időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 540 | 531 | 522 | 508 | 512 | 509 | 497 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 1,3% németnek, 10,8% cigánynak, 0,2% örménynek mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,3%, református 2,5%, evangélikus 18,9%, felekezeten kívüli 6,1% (22,1% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 8,4% cigánynak, 1,8% németnek, 0,2% szlovénnek, 0,2% görögnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,3% volt római katolikus, 15,8% evangélikus, 4,5% református, 0,4% görög katolikus, 0,6% egyéb katolikus, 8,6% felekezeten kívüli (31,8% nem válaszolt).[14]