Ez a cikk a Zajk témával foglalkozik, amely egyre fontosabbá vált a mai társadalomban. Különböző perspektívákból és kontextusokból a Zajk a vezetők, kutatók, akadémikusok és a nagyközönség érdeklődési területévé vált. A történelem során a Zajk viták és viták tárgya volt, olyan beszélgetéseket és kérdéseket szított, amelyek jelentős előrelépéshez vezettek különböző területeken. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy mélyebben elmélyüljünk a Zajk elemzésében, figyelembe véve jelenlegi hatását és a lehetséges jövőbeli következményeket, amelyekre bepillantást enged. Így ez a cikk átfogó és frissített látásmódot kíván kínálni a Zajk-ről, azzal a céllal, hogy elősegítse a mai társadalomban oly fontos témával kapcsolatos nagyobb megértést és gondolkodást.
Zajk | |||
![]() | |||
Zajk, kápolna és világháborús hősi emlékmű | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Letenyei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Grózner Tiborné (független)[1] | ||
Irányítószám | 8868 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 192 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 18,97 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,39 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Zajk weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zajk témájú médiaállományokat. | |||
Zajk (cigányul: Szajku)[3] község Zala vármegyében, a Letenyei járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Letenyétől 7 kilométerre északra terül el, a városból Bázakerettyéig vezető 7540-es út mentén. A Fintafai-patak partján, erdős hegyekkel szegélyezett völgyben fekszik.
1292 az első év, amikor forrás említi a falut. Első hivatalos levéltári említése 1352-ből való. 1360-ra már Zayk néven találhatjuk a falut. Az 1300-as évek második felében már a Zayky család birtoka, hosszú ideig a család kezén is maradt. A családot később Zichy néven lelhetjük fel. Kutatók feltételezései szerint Zajk temploma egykoron a ma „Pusztatemető”-nek nevezett dombon, a falutól északra állt.
A településen polgárőrség működik.[4]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 248 | 241 | 230 | 217 | 203 | 209 | 192 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 70,8%, cigány 29,15%. A lakosok 91,8%-a római katolikusnak, 1,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (6% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 70,4%-a vallotta magát magyarnak, 26,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% szlovénnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 62,1% volt római katolikus, 1,5% református, 1,5% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 8,4% felekezeten kívüli (24,1% nem válaszolt).[14]