Dudar

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Dudar milyen hatással volt a mai társadalomra. A Dudar olyan téma, amely az elmúlt években felkeltette az akadémikusok, szakemberek és szakértők figyelmét, és széles körű vitát váltott ki a különböző területeken. Az eredetétől az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatásáig a Dudar megjelölte az előtte és utána az életmódunkat és a környezetünkhöz való viszonyunkat. A Dudar-hez kapcsolódó kulcsfontosságú szempontok részletes elemzésén keresztül igyekszünk megérteni annak fontosságát, következményeit és lehetséges megoldásait az általa jelentett kihívások kezelésére.

Dudar
Dudar címere
Dudar címere		 Dudar zászlaja
Dudar zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásZirci
Jogállásközség
PolgármesterBaumann Csaba (független)[1]
Irányítószám8416
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség1649 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség67,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 18′ 26″, k. h. 17° 56′ 22″47.307200°N 17.939350°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 26″, k. h. 17° 56′ 22″47.307200°N 17.939350°E
Dudar (Veszprém vármegye)
Dudar
Dudar
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Dudar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dudar témájú médiaállományokat.

Dudar község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.

Fekvése

A település a Bakony keleti felében, Zirctől mintegy 7 kilométerre keletre fekszik, a várost Mórral összekötő 8216-os út mentén. Utóbbiból itt ágazik ki, a 7,350-es kilométerszelvényénél, dél felé a Bakonynánára vezető 82 112-es út és a 9,150-es kilométerszelvényénél, északi irányban, Bakonyszentkirály felé a 8219-es út.

A településnek korábban saját vasútvonala is volt, az 1944-ben keskeny nyomtávú vasútként megnyitott, majd 1947-ben normál nyomtávúra átépített Zirc–Dudarbánya-vasútvonal, amely Zirc vasútállomástól az itteni szénbányákig tartott és két megállási pontja volt Dudaron: Dudar megállóhely és Dudarbánya vasútállomás. Miután 1995-ben az utolsó helyi bányaüzemeket is bezárták, ezen a szakaszon megszűnt a személyforgalom, azóta csak alkalmi teherszállítás (leginkább bauxit és faanyag szállítása) folyik itt.

Története

A települést III. András idejében Possessio Dudar néven, mint Csókakő várának tartozékát említi egy okleveles adat. A 15. században a Rozgonyi és Újlaki családok vetélkedtek Csókakő, s a hozzá tartozó Dudar birtoklásáért. A 16. század közepén Palota várához csatolták, így 1559-ben gróf Cseszneky Mihály palotai fővitéz kapta királyi adományként. Ezt követően a Huszár és Botkai családok voltak a fő birtokosok a faluban. A község a Rákóczi-szabadságharcot követően került a Nádasdy család tulajdonába.

1937-ben a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma falukutatást és nemzetközi konferenciát rendezett a faluban, ennek hatására híressé vált a falu a sajátos népszokásairól, dalairól és vendégszeretetéről.[3] Ennek emlékére 75 évvel később, 2012. szeptember 19. és 23. közt ismét felkeresték a községet a Szegedi Tudományegyetem falukutatói (húsz szociológia és négy pszichológia szakos hallgató), Rácz Attila Archiválva 2010. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben szociológus és Szokolszky Ágnes pszichológus vezetésével.

Impozáns főtéri parkja az 1980-as évek első felében létesült, azokban az években készült el a település postahivatala és néhány más közjóléti létesítménye is.[4]

Gazdaság

A településről származó égetett mésznek híre volt az egész Dunántúlon, lovas kocsikkal hordták a dudariak még messze földre is. Később szénbánya is nyílt a falu határában, melyet az eocén program keretében továbbfejlesztettek. Az 1970-es évek elején pedig megnyitotta kapuit a Bakony Művek autóalkatrész-gyártó üzeme is, tovább erősítve a község ipari jellegét. Mára viszont nemcsak a 2000-ben[5] bezárt bányaüzem, de az alkatrészgyártó üzem (sőt a veszprémi anyacég) is megszűnt, így a lakosság nagy része más településeken kénytelen munkát vállalni. A korábbi nagyobb ipari üzemek helyén kisebb vállalkozások igyekeztek megtelepedni, több-kevesebb sikerrel.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Simon Mihály (független)[6]
  • 1994–1998: Simon Mihály (független)[7]
  • 1998–2002: Simon Mihály (független)[8]
  • 2002–2006: Simon Mihály (független)[9]
  • 2006–2010: Polt Ferencné (független)[10]
  • 2010–2014: Tóth Edina Kitti (független)[11]
  • 2014–2019: Tóth Edina Kitti (független)[12]
  • 2019–2024: Tóth Edina Kitti (független)[13]
  • 2024– : Baumann Csaba (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1643
1637
1649
1642
1655
1617
1649
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,5% cigánynak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,9%, református 41,1%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,8% (19,4% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,8% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% ruszinnak és ukránnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt református, 19,2% római katolikus, 0,5% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 4,7% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 11,9% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).[15]

Galéria

  • Afész ABC
    Afész ABC
  • Dudari posta
    Dudari posta
  • Gyógyszertár
    Gyógyszertár
  • A dudari szénbányászat és áldozatainak emléktáblája
    A dudari szénbányászat és áldozatainak emléktáblája
  • Dudari ház, gang oszlopokkal
    Dudari ház, gang oszlopokkal
  • Dudari kerekes kút
    Dudari kerekes kút
  • Magyar Pünkösdi Egyház dudari gyülekezete
    Magyar Pünkösdi Egyház dudari gyülekezete
  • Dudari síremlék napsugaras motívummal díszítve
    Dudari síremlék napsugaras motívummal díszítve

Jegyzetek

  1. ↑ a b Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Dudar 1937 / Budapest: OKK, 1986. 220 p. : ill., kották. (Ser. Szociográfiai munkafüzetek) ISBN 963-651-324-4
  4. ↑ Napló, 1983. augusztus 14. V. Gyűjtést végezte: Németh István
  5. ↑ Új piacot remél a dudari szén eladásából a Duszén Kft.
  6. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  8. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  9. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  10. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  11. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  12. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  13. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  14. ↑ Dudar Helységnévtár
  15. ↑ Dudar Helységnévtár

Források

  • Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka: Dudar; szerk. Hermann István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)[1]
Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

További információk

Commons:Category:Dudar
A Wikimédia Commons tartalmaz Dudar témájú médiaállományokat.
  • 54 fotó Dudarról, 2012. szeptember
  • 110 fotó Dudarról[halott link]
  • Strausz László: Dudari eocén csigák; Magyar Állami Földtani Intézet, Bp., 1966 (Geologica Hungarica. Series palaeontologica)
  • Lengyel András: A Szegedi Fiatalok dudari falutanulmányozása; Móra Múzeum, Szeged, 1985 (Szeged művelődéstörténetéből)
  • Dudar 1937; szerk. Lengyel András, Simon János; OKK, Bp., 1986 (Szociográfiai munkafüzetek)
  • Jármai Ervin: A dudari szénbányászat története; Veszprémi Szénbányák, Veszprém, 1990
  • Dudar, 1937. Változó falu a Dunántúlon. A változások kutatói Magyarországon; szerk. Trencsényi Imre; Magyar Népfőiskolai Társaság, Bp., 1997
  • Dudar a Bakonyban; szerk. Szalontay Zoltán; Önkormányzat, Dudar, 2000
  • Múlt és jele. Szegedi társadalomkutatók Dudaron, 1937–2012; szerk. Lencsés Gyula, Feleky Gábor; Belvedere Meridionale, Szeged, 2013 + DVD
  • Lencsés Gyula: Angolok a Bakonyban. Az Institute of Sociology 1937-es dudari falukutatásának története és dokumentumai; Gondolat–MNL Veszprém Megyei Levéltár, Bp.–Veszprém, 2019 (Magyarország felfedezése) + CD-ROM

Kapcsolódó szócikkek

  1. ↑ https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Dudar/pages/000_konyveszeti_adatok.htm