Dráva

A mai világban a Dráva olyan téma/fogalom/személy, amely a társadalom különböző területein nagy relevanciára és érdeklődésre tett szert. Legyen szó a politikáról, a tudományról, a művészetről vagy a mindennapi életről, a Dráva megjelölte az előtte és utána azt a módot, ahogyan az emberek felfogják és megközelítik az élet különböző aspektusait. Hatása nyilvánvalóvá válik a beszélgetések alakulásában, bizonyos problémák megközelítésében vagy a döntések meghozatalában. A Dráva vitákat, inspirációt, elmélkedést és cselekvést generált, és kulcsfontosságú elemévé vált a mai világ összetettségének megértésében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Dráva hatását, és elemezzük különböző területekre gyakorolt ​​hatását, valamint a jövőre nézve lehetséges következményeit.

Dráva
Az eszéki gyalogos hídról
Az eszéki gyalogos hídról
Közigazgatás
Országok Olaszország

 Ausztria
 Szlovénia
 Horvátország

 Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz749 km
Forrásszint1228[1] m
Vízhozam200 – 653 m³/s
Vízgyűjtő terület40 095 km²
ForrásOlaszország, Dobbiaco - San Candido
é. sz. 46° 43′ 21″, k. h. 12° 15′ 11″46.722469°N 12.252989°E
TorkolatDuna, Almás mellett Horvátországban
é. sz. 45° 32′ 38″, k. h. 18° 55′ 36″45.543889°N 18.926667°E
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Dráva témájú médiaállományokat.
A Dráva forrása
Villachnál
Maribor alatt

A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal. Magyarország és Horvátország határfolyója.

Folyása

Olaszország Trentino-Alto Adige régiójában, Dobbiaco (németül Tobblach) és San Candido (németül Innichen) települések között ered 1228[2] méteres magasságban. Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot és Magyarországot érintve ömlik a Dunába, Almás közelében.

A Duna és a Dráva által közrezárt terület neve Drávaszög. A két folyó találkozásánál van a híres Kopácsi-rét, számos védett madár költő-, pihenő- és telelőhelye.

Mellékfolyói

Vízjárása

Közepes vízhozama Maribornál 300 m³/s, míg a torkolatánál 653 m³/s. A szlovén szakaszon mért rekord árvizet 1965-ben regisztrálták, ekkor 2600 m³/s vízhozamot mértek. 2012. november 5-én az osztrák és szlovén vízgyűjtőkön lehullott kiadós esőzést következtében Szlovéniában a rekordot meghaladó 2900 m³/s, Horvátországban 3100 m³/s vízhozamot mértek.[3]

A magyar szakaszon 1900 óta 1972 nyarán vonult le a legnagyobb árhullám. Az addigi legnagyobb észlelt vízszintek a következők voltak: Őrtilosnál 476 cm, Barcson 618 cm, Szentborbáson 634 cm, Drávaszabolcson 596 cm volt. 1972-t követően a legjelentősebb, de a korábbiaknál kicsit kisebb vízszintet mértek 1993-ban. Ekkor Barcson 437 cm, Drávaszabolcson 504 cm volt a tetőző érték.

2023 augusztusában a folyó vízgyűjtőterületén jelentős mennyiségű csapadék esett. Az ezt követő árhullám Őrtilosnál 493 centiméterrel (augusztus 7.),[4] Drávaszabolcsnál 586 centiméterrel (augusztus 11.) tetőzött.[5]


Gazdasági jelentősége

A folyó teljes hossza 749 km, ám ebből mindössze 90 km hajózható.

B91 főút hídja a Ferlachi víztározónál
Molve mellett
Drávaszabolcsnál

Az 1930-as évektől a folyón 22 vízierőmű épült – ebből 11 Ausztriában, 8 Szlovéniában és 3 Horvátországban. A vízierőművek kiépültével nagy mértékben csökkent az áradásveszély a folyó mentén. Egyúttal azonban a hordalékát sem képes hosszú távra szállítani, az alsó szakaszokon a meder mélyül, a folyó alatti vízkészlet szűrő rendszer veszélyeztetve van.

Jelentősebb települések a folyó mentén

Jegyzetek

  1. ↑ www.drava.shp.hu - Ökotúrák a Dráva mentén[halott link]
  2. ↑ Az 1228 m a www.drava.shp.hu[halott link] című oldal szerinti adat; a Pallas nagy lexikona szerint a forrás 1670 m magasan van.
  3. ↑ MTI (2012. november 5.). Az évszázad árvize fenyeget a Dráván. Index. (Hozzáférés: 2012. november 6.) 
  4. ↑ Rekord árvízszintet jelentettek a Dráván. 24.hu (2023. augusztus 8.) (Hozzáférés: 2023. augusztus 12.)
  5. ↑ Megnyugtató hír: Nem lesz utánpótlása a levonuló árhullámoknak a Dunántúlon. 24.hu (2023. augusztus 12.) (Hozzáférés: 2023. augusztus 12.)

Források

  • Dráva – Fiumi.com (olaszul)