Tréfás György

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tréfás György jelentőségét a mai társadalomban. A kezdetektől napjainkig a Tréfás György nagy befolyást gyakorolt ​​a mindennapi élet különböző területein. A történelem során a Tréfás György érdeklődés és tanulmányozás tárgya volt, és hatása rányomta bélyegét a kultúrára, a politikára, a gazdaságra és a pszichológiára. Részletes elemzéssel feltárjuk, hogyan alakította a Tréfás György felfogásunkat és viselkedésünket, és megvizsgáljuk kulcsszerepét az egyéni és kollektív identitás kialakulásában. Hasonlóképpen, elmélyülünk a Tréfás György körül kidolgozott különböző perspektívákban és megközelítésekben, hogy jobban megértsük annak jelentőségét a mai világban.

Tréfás György
Életrajzi adatok
Születési névTréfás György
Született1931. október 6.
Budapest
Származásmagyar
Elhunyt2016. július 2. (84 évesen)[1]
Debrecen[2]
SírhelyDebreceni köztemető
Pályafutás
Aktív évek1952–
Hangszerénekhang
Hangbasszus
Díjak
Tevékenységénekes

Tréfás György (Budapest, 1931. október 6.Debrecen, 2016. július 2.) Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (basszus), érdemes és kiváló művész, a debreceni Csokonai Színház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A Magyar Zeneművészeti Szövetség előadóművész tagozatának elnökhelyettese.

Életpályája

Zenei tanulmányait magánúton végezte a Honvédegyüttes Kariskolában, ahol Dr. Werner Alajos, Makai Mihály és Hetényi Kálmán növendéke volt. 1952-1957 között a Honvéd Művészegyüttesben énekelt. 1957-1961 között a debreceni Csokonai Színház énekes-színésze volt, 1961 óta magánénekese.

Oratóriumokban is énekelt. Számos európai és tengeren túli országban is fellépett, az antwerpeni Királyi Opera pedig az ő címszereplésével mutatta be Bartók A kékszakállú herceg vára című operáját.

Családja

Szülei: Tréfás Sándor és Bogdán Margit (1898-1973)[3] voltak. Öt testvére volt: István, Erzsébet, László, Imre, Miklós. 1972-ben házasságot kötött Szabó Katalinnal.

Színházi szerepei

Díjai, kitüntetései

Jegyzetek

Források

További információk