Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tréfás György jelentőségét a mai társadalomban. A kezdetektől napjainkig a Tréfás György nagy befolyást gyakorolt a mindennapi élet különböző területein. A történelem során a Tréfás György érdeklődés és tanulmányozás tárgya volt, és hatása rányomta bélyegét a kultúrára, a politikára, a gazdaságra és a pszichológiára. Részletes elemzéssel feltárjuk, hogyan alakította a Tréfás György felfogásunkat és viselkedésünket, és megvizsgáljuk kulcsszerepét az egyéni és kollektív identitás kialakulásában. Hasonlóképpen, elmélyülünk a Tréfás György körül kidolgozott különböző perspektívákban és megközelítésekben, hogy jobban megértsük annak jelentőségét a mai világban.
Tréfás György | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Tréfás György |
Született | 1931. október 6. Budapest |
Származás | magyar |
Elhunyt | 2016. július 2. (84 évesen)[1] Debrecen[2] |
Sírhely | Debreceni köztemető |
Pályafutás | |
Aktív évek | 1952– |
Hangszer | énekhang |
Hang | basszus |
Díjak |
|
Tevékenység | énekes |
Tréfás György (Budapest, 1931. október 6. – Debrecen, 2016. július 2.) Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (basszus), érdemes és kiváló művész, a debreceni Csokonai Színház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A Magyar Zeneművészeti Szövetség előadóművész tagozatának elnökhelyettese.
Zenei tanulmányait magánúton végezte a Honvédegyüttes Kariskolában, ahol Dr. Werner Alajos, Makai Mihály és Hetényi Kálmán növendéke volt. 1952-1957 között a Honvéd Művészegyüttesben énekelt. 1957-1961 között a debreceni Csokonai Színház énekes-színésze volt, 1961 óta magánénekese.
Oratóriumokban is énekelt. Számos európai és tengeren túli országban is fellépett, az antwerpeni Királyi Opera pedig az ő címszereplésével mutatta be Bartók A kékszakállú herceg vára című operáját.
Szülei: Tréfás Sándor és Bogdán Margit (1898-1973)[3] voltak. Öt testvére volt: István, Erzsébet, László, Imre, Miklós. 1972-ben házasságot kötött Szabó Katalinnal.