A következő cikkben alaposan megvizsgáljuk a Attila (opera)-et és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A munkahelyi befolyásától a személyes szférában való relevanciájáig a Attila (opera) számos tanulmány és vita tárgya volt az évek során. Átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Attila (opera) számos aspektusát, a mai társadalomra gyakorolt hatását, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Ezen kívül feltárjuk a terület szakértőinek különböző nézőpontjait és véleményét, hogy átfogó és részletes képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.
Attila | |
opera | |
![]() | |
Eredeti nyelv | olasz |
Zene | Giuseppe Verdi |
Szövegkönyv | |
Felvonások száma | 3 felvonás |
Főbb bemutatók | 1846. március 17. (La Fenice, Sophie Löwe, Carlo Guasco, Ignazio Marini) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Attila témájú médiaállományokat. |
Az Attila Giuseppe Verdi egy háromfelvonásos operája. Szövegkönyvének megírását Francesco Maria Piave kezdte el Zacharias Werner Attila, König der Hunnen drámája alapján. Miután a zeneszerző elégedetlen volt Piave munkájával, a librettó befejezését Temistocle Solerára bízta. Ősbemutatójára 1846. március 17-én került sor a velencei La Fenice operaházban. Magyarországon először 1972. július 7-én mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Szereplő | Hangfekvés |
---|---|
Attila, hunok királya | basszus |
Uldino, Attila rabszolgája | tenor |
Odabella, Aquileia urának leánya | szoprán |
Ezio (Aëtius) római tábornok | bariton |
Foresto, aquileiai lovag | tenor |
I. Leó pápa | basszus |
Hunok; aquileiai lakosok; római katonák; római lakosság |
Attila hun király a katonáival együtt bevonul a meghódított városba. A foglyul ejtett amazonok között feltűnik neki Odabella, a meggyilkolt herceg lánya. Megérkezik Ezio (Aëtius) római hadvezér és császári nagykövet. Javaslatát, hogy Attila uralkodjék a római világbirodalmon, de Itália maradjon az itáliai császáré, a hun király visszautasítja.
Az aquileiai menekültek a lagúnákban lelnek menedékre. Vezetőjük Foresto aggódik szerelme, Odabella sorsa miatt.
Odabella csatlakozott Attila seregéhez, így próbálja megbosszulni apját és halottnak vélt szerelmét, Forestót. Éjszakai kóborlása során találkozik Forestóval, aki árulónak bélyegzi. Odabella azonban meggyőzi őt, hogy a bibliai Judithoz hasonlóan meg fogja szabadítani népét.
Attilát egy álom gyötri, hogy ne vezesse hadait Róma ellen.
A hun király nem hagyja magát megfélemlíteni: összehívja csapatait és parancsot ad a támadásra. Szembejön vele a római követek csoportja, élükön Leó pápával, akiben Attila felismeri álmainak emberét. A hunokat elfogja a rémület.
Valentinianus császár békét akar kötni Attilával és hazarendeli hadvezérét Eziót, aki azonban nem engedelmeskedik, hanem Róma egykori dicsőségét szem előtt tartva Forestóval szövetkezik, aki Attilát meg akarja ölni.
A hun király lakomát rendez a fegyverszünet megkötésének megünneplésére. Odabella megakadályozza a Foresto által kitervelt gyilkosságot, mert saját bosszúját akarja véghezvinni. Figyelmezteti Attilát, hogy poharában méreg van és kijelenti, hogy ő maga fogja megbüntetni Forestót. Ezzel megmenti szerelmét a király haragjától. A meghatott király megkéri Odabella kezét.
Foresto és Ezio a támadásra készül. Forestót a harag és féltékenység sarkallja, mert azt hiszi Odabella elárulja őt. A lány elmenekült Attila táborából és ártatlanságát bizonygatja. Odabellát keresve Attila csapdába esik, Foresto le akarja szúrni, de Odabella megelőzi és megöli a hun királyt, ezzel beteljesedik fogadalma: mint a bibliai Judit, megmentette népét.